Cseh Péter: a kettős állampolgárságra egy évet még biztosan várni kell, a kisebbségi ügyi kormánybiztost pedig „Igor” választja ki

2020. május 15. - 19:20 | Belföld

Albáron született, ott indult a polgármester-választáson, de Alistálon él családjával. Kerámiaboltot üzemeltet Dunaszerdahelyen, és a februári parlamenti választás után pótképviselőként került a parlamentbe az OĽaNO színeiben. Magyar képviselőként a kisebbségi ügyek képviseletét akarja vállalni. A párt választási listájára Igor Matovič kormányfő hívta, akit a beszélgetésben végig Igorként emleget. Cseh Péterrel beszélgettünk.

Cseh Péter
Fotó: Lajos P. János

Az interjúból megtudhatják:

Első alkalommal parlamenti képviselő, habár már alacsonyabb szinten megpróbálkozott a politikával: a polgármester-választáson 2018-ban második helyen végzett Albáron. Hogyan került a nagypolitikába?

Az albári önkormányzat munkája érdekelt, szerettem volna közvetlenebbül beleszólni Albár életébe, közéletébe. Független jelöltként indultam, nagyon kevés szavazattal kaptam ki. A tervem azonban mindenképpen az volt, hogy továbblépek a nagypolitikába, akárhogyan sikerül is az albári választás. És Igorral akkor úgy döntöttünk, hogy a legközelebbi választáson mindenképpen indulni fogok.

Hogyan került az OĽaNO közelébe?

Igor felfigyelt rám. Igor és a csapata figyeli a politikai mozgásokat önkormányzati szinten is.

Mióta ismerik egymást?

Már jó másfél éve. Közvetlenül az önkormányzati választás után vettük fel a kapcsolatot.

Más párttal is kereste a kapcsolatot?

Nem. Csak Igorral.

Miért éppen az OĽaNO?

Tetszik a politikai eszme és az irány. És konzervatív jobboldali vagyok.

Szlovákiában éppen az OĽaNO az a politikai tömörülés, amelyik legkevésbé működik pártként, így az irányát is nehéz meghatározni. Mi alapján választotta ezt a mozgalmat?

Éppen az tetszik, hogy nem működik pártként. Mindenképpen független akartam maradni, főleg kezdetben, és ez benne is van a nevében, ez az egyszerű emberek és független személyiségek mozgalma, nem is a pártja. Mindenképpen független akartam maradni a nagypolitikában, hogy ne legyenek előírva a döntések. Alapvetően egy politikusnak a saját elképzelése alapján kell döntenie, nem annak megfelelően, milyen párt színeiben politizál.

Hogyan működik akkor az OĽaNO? A koalíció működéséhez szükséges a pártfegyelem, hogyan fogja ezt biztosítani Igor Matovič?

Megalakult a parlamenti frakciónk, és a jövőben teljesen más úton akarunk haladni.

A frakció döntései tehát kötelező érvényűek a képviselőkre?

Nem, nem kötelezőek.

Akkor nem értem, hogyan biztosítják majd a stabil kormányzást? A pártfegyelem nemcsak negatívum, kell ahhoz, hogy a kormánynak meglegyen a többsége a parlamentben.

Igen, négyes koalícióban kormányozunk, nem kis feladat ezt összetartani. Hogyan is magyarázzam? Teljes szabadságunk van, de mivel a politikába én úgy léptem be, hogy ezekkel az értékekkel tudok azonosulni, ezért számomra nem probléma a programunkkal azonosulni vagy a koalíciós szerződést betartani.

A koalíciós szerződés a sorvezető, azt fogják betartani?

Igen, az elfogadható számomra. Vannak ugyan dolgok, amiket én másképpen látok, vannak, amiken javítanék, de ezt írtuk alá.

Azt például hogyan védik ki, hogy bármelyik képviselő ne álljon elő bármikor saját javaslattal, még ha az összhangban is van a kormányprogrammal, de még nem időszerű?

Megegyeztünk a fontossági sorrendben, amihez egy menetrend is társul. Meghatároztuk, hogy az első évben mit akarunk elérni, milyen törvényeket akarunk elfogadni. A legfontosabb most az igazságszolgáltatás, az ország működésének transzparensebbé tétele, hogy Szlovákia élhetőbb legyen.

Hamarosan jön a főügyészválasztás. Azt például hogyan fogják eldönteni, hogy kire szavaznak?

Még nincsenek jelöltek. Ha látom a jelölteket, akkor az életrajza és a szakmai tapasztalata, felkészültsége és az emberi minősége alapján fogok dönteni.

Ezt is minden képviselő egyénileg fogja majd eldönteni? Vagy frakciódöntés lesz?

Természetes, hogy a frakció, meg a koalíció tagjai és a kormány is. Ők megegyeznek a jelöltekről. Mindenki adhat majd jelölteket. Kapunk majd egy listát, és abból választhatunk, mindenki önállóan természetesen.

Ha tényleg így lesz, akkor sokáig nem lesz főügyész az országban…

Az OĽaNO frakciója mindenképpen szabadon fog választani.

A politikában milyen területtel akar foglalkozni? Mi az, amihez a leginkább ért?

Én abban hiszek, hogy az élet iskoláját jártam ki. 37 évesen, családapaként, konzervatív, keresztény emberként a politika minden részébe be akarok kapcsolódni. Nagyon érdekel az igazságügy megtisztítása és működtetése. Fontosnak tartom a környezetvédelmet is, de szakmailag úgy léptem be a politikába, hogy az OĽaNO-ban a magyar kisebbséget szeretném képviselni. És mivel a civil életben művész vagyok, és mindig is művészettel foglalkoztam már gyerekkoromtól, a kultúra is nagyon fontos. De mindenben részt akarok venni.

A politika egyfajta szakma is, nemcsak az aktivitásról szól, hanem ezekhez a területekhez érteni is kell. Ezekhez szakmai szinten is hozzá tud szólni?

A kisebbségi és az emberi jogi bizottság tagja vagyok, elsősorban ide akartam bekerülni, ennek a munkájában akartam részt venni, de a többi területen is képben akarok lenni.

A kisebbségi és emberi jogi bizottság tagjaként, és mint említette, az OĽaNO kisebbségi ügyekért felelős képviselőjeként a kormányprogram melyik pontját tartja a legfontosabbnak?

Nehéz bármit is kiemelni a kormányprogramból. Annak ellenére, hogy négyes koalícióról van szó, és a járványhelyzet miatt nagyon nehéz körülmények között készült a program, szinte alig tudtunk személyesen találkozni, ennek ellenére én nagyon büszke vagyok erre a dokumentumra. Ami a kisebbséget illeti, különösen örülök egy pontnak: hogy az oktatásban nagy reform lesz, ami azt jelenti, hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelvet második nyelvként tanítják majd.

Ez a folyamat már az előző kormány alatt elkezdődött, csak kicsit döcög. Ön hogyan látja, a következő négy évben meddig fog eljutni?

Az első egy évben nem lesz nagy változás, de az oktatás égető probléma.

Rendben, de hogyan képzelik el a szlovák nyelv oktatásának reformját? Fokozatosan vezetik majd be az első osztálytól, és évente viszik feljebb, vagy más módszert találnak?

A részletekbe nem akarok belemenni, nem az én hatásköröm ennek az előkészítése. Ezt az oktatási minisztériummal, Filip Mónika államtitkárral közösen készítjük majd elő. De a programunk csak a kiindulópontot jelenti, nagy reformra készülünk az oktatásügyben.

Az oktatási államtitkár nem annyira tartalmi, mint inkább finanszírozási reformról beszélt az oktatásban. Ön tud valami másról is?

A részleteket az oktatási minisztérium dolgozza ki.

Ön személyesen mit javasolt a kormányprogramba? Van olyan pont?

Elsősorban az állampolgársági törvényt említeném. Azt az Igorral való első találkozásom óta sürgetem.

A kettős állampolgárság engedélyezését?

Igen, ezt a kampányidőszakban is sürgettem, jeleztem, hogy ezt meg fogjuk oldani. A pontos elképzelés még nincs meg, a kormányprogram csak néhány sorban foglalkozik vele. Biztos vagyok benne, hogy az európai standard megoldás születik.

Ebben a témában nincs európai standard. Vannak országok, amelyek engedélyezik, vannak, amelyek nem. Milyen lesz a szlovákiai megoldás?

Azt fogom javasolni, hogy minden korlátozó feltétel nélkül engedélyezzük a kettős állampolgárságot.

Ez mit jelent? Az is megkaphatná a magyar állampolgárságot, aki Szlovákiában él?

Igen, ezen fogok dolgozni. De erről még a magyar kormánnyal is tárgyalni szeretnénk, utána okosabbak leszünk.

Tehát ezt kétoldalúan, Magyarország bevonásával akarják megoldani?

Igen, a magyar kormány már jelezte, hogy szeretne erről beszélni.

Valószínűleg azt akarják elérni, hogy Szlovákia is engedélyezze a magyar állampolgárság felvételét a magyarországi szabályok szerint, vagyis azoknak a szlovákiai magyaroknak is, akik Szlovákiában élnek. De a kormányprogram nem ezt tartalmazza: ott az áll, hogy az a szlovák állampolgár, aki a másik ország területén – ebben az esetben Magyarországon – él, az felveheti majd az adott ország állampolgárságát. Az nincs benne, hogy az is felveheti a magyar állampolgárságot, aki Szlovákiában él.

Ez valóban nincs, mert a kormányprogram tárgyalása során ez nem volt megvitatva Magyarországgal. De bízom benne, hogy a korlátozás nélküli verziót fogadjuk el.

Néhány éve, 2011-ben Igor Matovič még az enyhébb változatot is ellenezte.

2011-ben a politikai helyzet ezt nem engedte.

Mi változott ezen a területen 2011 óta?

Rengeteg minden, teljesen más kormány van itt.

Igen, itt nálunk más kormány, de Igor Matovič ugyanúgy a kormányoldalon áll, mint akkor, és az akkori kormánypártok többsége ezt támogatta, Matovič nem. Magyarországon pedig ugyanaz a Fidesz-kormány működik, mint akkor.

Ennek ebből a szempontból nem Magyarországhoz van köze. Ugyan tárgyalunk majd Magyarországgal, de a döntést a szlovák kormány hozza meg.

Világos, hogy a szlovák kormánynak kell ezt engedélyeznie, ezért kérdezem, hogy az állampolgárság ügyében mi változott 2011 óta?

Mivel akkor nem voltam parlamenti képviselő, ezért nincsenek pontos információim arról, hogy akkor mi történt. Azt tudom, hogy Igor akkor hogyan szavazott, de a részletekkel nem foglalkoztam. Én azzal foglalkoztam már a kampány idején is, hogy mit fogunk most beterjeszteni.

És az már megvan, hogy mit fognak beterjeszteni?

Nincs.

Említette a törvényalkotási menetrendet, ez a jogszabály elkészül az első évben?

Nem, ez nincs benne az első éves tervek közt.

Mikorra várható?

Örülni fogok, ha a második évbe bele fog férni. Előbb a járványhelyzetet kell megoldani. Nem szabad elfelejteni, mi nem etnikai politikusok vagyunk. Ez egy szlovák párt, amiben vannak magyarok, romák, ruszinok stb. is. Az üzenetünk is az volt, hogy tegyük élhetőbbé Szlovákiát mindenki számára, vagyis 5,5 millió ember számára.

Az OĽaNO listáján bekerült képviselők közül hármat szoktak említeni – Grendel Gábort, Gyimesi Györgyöt és önt –, mint akik a magyar ügyekkel, kisebbségi problémákkal foglalkoznak. Más is csatlakozott önökhöz?

Említhetem még Ondrej Dostált az SaS-ből. De az emberi jogi bizottságból minden koalíciós képviselő foglalkozik ezekkel a témákkal

Kialakítottak valamilyen szakmai, tanácsadói csapatot is, akik segítenek a törvények megírásában?

Ó, hát mi nyitottak vagyunk. Teljes egészében.

Ez mit jelent?

Például Igor a kormányhivatalban is létrehoz egy szakértői csoportot. Mivel az első évben csak a legfontosabb kérdések kerülnek sorra, most van egy évünk, hogy felállítsunk egy csapatot. Bízom benne, hogy a döntéshozatalnál például az újságírók is jelen lehetnek majd a bizottságokban.

De azt tudjuk, hogy a törvények előkészítése nem a parlamenti bizottságokban zajlik, hanem a pártok szakmai és politikai testületeiben. Van ilyen szakmai csoportjuk?

Én mint parlamenti képviselő belelátok majd a kormányhivatalban működő szakmai csoportok munkájába. Én hiszek benne, és úgy egyeztünk meg, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben Igor nincs otthon, vagy amelyek nem érintik közvetlenül, abban meghallgat bennünket. Például ilyen a kettős állampolgárság. Azzal, hogy mi nem vehetjük fel a magyar állampolgárságot, alapvető emberi jogunkat veszik el.

Egyszerre két állam állampolgárának lenni nem alapvető emberi jog.

Nem, de vannak országok, ahol ez teljesen normális. Én azt szeretném, hogy az ország ebben a kérdésben liberálisan gondolkodjon. Nem azért fontos ez a kérdés, hogy meglegyen a magyar állampolgárságom, hanem azért, hogy ne legyen tilos ezt felvenni.

Van valamilyen szakmai hátterük, csapatuk a törvények elkészítéséhez? Vagy esetleg kapcsolatban vannak szlovákiai magyar civilszervezetekkel, például a Pedagógusszövetséggel vagy a Fórum Intézettel, akikkel ezekről egyeztethetnének?

Igornak vannak tanácsadói, akik nem szerepelnek a nyilvánosság előtt. És mindenképpen meg fogjuk hívni a szlovákiai magyar pártok képviselőit is. Mi az ország irányítását nem politikai kérdésnek tartjuk, nem akarjuk magunknak kisajátítani, teljesen nyitottak vagyunk más pártok szakemberei előtt is. Nekünk az a lényeg, hogy a megfelelő széken megfelelő szakember üljön.

A kormányprogram része az is, hogy létrehoznak egy kisebbségi hivatalt…

Csak az áll benne, hogy mérlegeljük ennek a létrehozását.

Még nem biztos, hogy létrejön a kisebbségi hivatal?

Nem, de arra köteleztük magunkat, hogy a kisebbségi jogokat megtartjuk a jelenlegi szinten, sőt bővítjük. Az állampolgársági törvény is kötelezettségként jelenik meg, és a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is elfogadjuk. Mindezt nyilvánosan, nem az OĽaNO-n belül, a szakmai nyilvánosság bevonásával készítjük elő.

Ki lesz ennek a felelőse?

Ezt nem beszéltük meg. Szerintem a kormány és Igor Matovič lesz ennek a felelőse. Sőt, valószínűleg a kisebbségi ügyi kormánybiztos is, ha addig nem jön létre egy kisebbségi hivatal.

Tehát amíg nem lesz kisebbségi hivatal, addig marad a kisebbségi ügyi kormánybiztos?

Természetesen. A kormánybiztosi posztot csak úgy szüntetnénk meg, ha előtte létrejön a kisebbségi hivatal.

A kisebbségi biztos hivatala – amíg megmarad – ugyanúgy működik majd, mint eddig?

Igen, és mindenképpen magyar ember fogja vezetni.

És ki lesz az új biztos?

Fogalmam sincs. Ez Igor hatásköre, ő fog róla dönteni. De ki fogja kérni a véleményünket.

Ki fog neki jelöltet javasolni? Önnek van jelöltje a posztra?

Én csak annyit mondtam neki, hogy magyar ember legyen.

Ez elég nagy halmaz, van néhány százezer 18 éven felüli magyar Szlovákiában.

Nekem nem számít a politikai mez.

A hozzáértés számít? Valahogyan fel kell mérniük, hogy ki alkalmas erre a posztra.

Ez Igor hatásköre. Ha Igor előtt lesz mondjuk öt életrajz, akkor leülünk majd, és megbeszéljük vele, hogy ki a legalkalmasabb.

Jó, de ki választja ki az Igor elé kerülő öt életrajzot?

Mindenki jelölhet.

De akkor lehet, hogy 150 életrajz lesz előtte.

Akkor 150 lesz, de ezt majd szűkítjük.

Az is elképzelhető, hogy marad a posztján jelenlegi biztos, Bukovszky László?

Nem zárnám ki ezt sem, mert Igor erre a kérdésre még nem adott választ.

Nem épül túlságosan egy emberre az OĽaNO? Mintha mindenben Igor döntene.

Ő a kormányfő, a kormánybiztos kinevezése az ő felelőssége.

A kormánybiztost a kormány nevezi ki, nem biztos, hogy mindenben a kormányfőnek kell döntenie.

De mégis ő a kormányfő, ő felel a kormány működéséért.

A jelenlegi biztost, Bukovszky Lászlót nem Robert Fico kormányfő választotta ki, hanem a Híd.

Most is felkérték mind a négy pártot, és a javaslatok közül majd Igor választ. Természetesen előtte kikéri mások véleményét is.

Kívülről nem látszanak a struktúrák, amelyek például előkészítik a döntést. Van egy testület, amely meghallgatja a jelölteket és javaslatot tesz?

Nincs. Valóban sok minden hiányzik, mert mi most a második világháború utáni időszak legnagyobb problémájával nézünk szembe: a koronavírus-járvánnyal. Nekünk most alapvető dolgokra sincs csapatunk.

1989-ben vagy 1998-ban sem volt egyszerű a helyzet.

Nem, de én most azon vagyok, hogy egy munkacsoportot hozzak össze, amely a magyar képviseletet vállalja az OĽaNO-frakción belül. De most nem járhat be a parlamentbe más a képviselőkön kívül, még a képviselői asszisztensek sem járhatnak be.

Ebből az derül ki, hogy Bukovszky László jelenlegi biztos még sokáig a helyén maradhat, mert nem tudnak kiválasztani helyette egy másik embert.

Igornak és a csapatának lehet, hogy már van néhány életrajz a kezében. Nem tudom. De most sokkal fontosabb dolgok vannak, mint a kisebbségi ügyi biztos.

Korábban azt mondta, hogy ebbe ön is bele fog szólni, most pedig azt, hogy lehet, Igornak már megvan az embere?

Mivel ma is találkozom vele, majd megkérdezem. Ha akarok vele beszélni, akkor megtehetem. (Az interjú csütörtökön készült – szerk. megj.)

Bukovszky Lászlóval viszont önnek már volt egy konfliktusa, kifogásolta, hogy a kormánybiztos nem jelentkezett be önhöz, nem látogatta meg. Miért kellett volna meglátogatnia önt a biztosnak?

Bukovszky úrral még életemben nem találkoztam, személyesen nincs vele problémám. Az OĽaNO-ban jeleztem, hogy én megjelentetném a kormányprogramot magyarul. A kormányhivatal vezetője úgy döntött, hogy a kormánybiztos hivatalára bízza ezt a feladatot. Én korábban azt mondtam, hogy van egy kormánybiztosi hivatalunk, amelyik ezért kapja a pénzt. Emellett továbbra is kitartok. Ekkor felhívtam, hogy mikor készül el a fordítás, és megjegyeztem, hogy igazán írhatott volna egy levelet nekünk, felkereshetett volna engem, mint magyar képviselőt.

Miért neki kellett volna felkeresnie önt? Ön is ugyanúgy megtehette volna ezt.

Nem, mert akkor már járvány volt, 13 órákat üléseztünk minden nap. Minimalizáltuk a kapcsolatokat, és én akkor nem foglalkoztam a kormánybiztossal.

A kormánybiztos számára ugyanúgy járvány volt. Ő foglalkozhatott volna azzal, hogy megkeresse a magyar képviselőket? Feladata ez egyáltalán?

Valóban nem feladata, de kommunikációs szempontból jó lett volna. Ha találkozunk, akkor például a kormányprogram fordítását is megbeszélhettük volna, és nem kellett volna a sajtóban üzenni. Megbeszélhettük volna, hogy benne van-e a hatáskörében, van-e rá pénz, meg lehet-e oldani. Szerintem félreértés történt, hibás kommunikáció, szerintem mindketten hibáztunk.

Biztos abban, hogy Igor Matovič kikéri majd az ön véleményét a kormánybiztos személyének az ügyében?

Nem ez a feladatom, én a saját feladatomat végzem, de Igor még mindig kikérte a véleményemet ezekben az ügyekben.

Kire hallgat a kormányfő ilyen ezekben a kérdésekben.

Biztosan kikéri a véleményét Grendel Gábornak, nekem, Michal Šipošnak, aki az OĽaNO frakcióvezetője, Gyimesi Gyurinak és a kormányhivatal vezetőjének, Július Jakabnak. Ebben biztos vagyok.

Felmerült Berényi József neve is erre a posztra. Lehet, hogy ő lesz az új kormánybiztos?

Ha beadja az életrajzát, akkor van lehetősége. Ha ő úgy dönt, hogy megpályázza ezt a posztot, akkor természetesen.

Van is esélye? Az életrajzát, mint mondta, bárki beadhatja.

Ha jól tudom, az alapján, amit a sajtóban olvastam, akkor ő még nem döntött.

Ő úgy nyilatkozott, hogy ezzel az ajánlattal őt még nem kereste meg senki.

Ezt nem tudom, mert nem az én feladatom. És vannak sokkal égetőbb feladatok, mint a kormánybiztos kiválasztása. Láttam a médiában, hogy felmerült a neve, de nincs több információm.

A kisebbségek jogállásáról szóló törvény mikorra várható? Valószínűleg az sem készül el az első évben…

Biztos, hogy nem, mert sok más fontos dolgunk van most. Most folyamatosan a koronavírus van napirenden, az iskolák újranyitása, a határok. Mint mondtam nem etnikai párt vagyunk, de a kisebbségi kérdésekről is naponta kommunikálunk. Azt megtippelni sem tudom, hogy mikor lesz kész ez a törvény.

És hogyan készül majd a törvény? Ki készíti el? Ha nem is fogadja el a parlament az első évben, el lehetne kezdeni legalább az előkészítését.

A kormányban megegyezünk. Még az sem dőlt el, hogy kormány- vagy képviselői javaslat formájában készül el, de mindenképpen a kormánnyal egyeztetve. Lehet az is, hogy én fogom beterjeszteni.

És van már róla valamilyen elképzelése?

A törvényről? Nincs. Ezzel a témával még nem foglalkozom, mert még nem állt össze a csapat. Még nem javítottuk ki a múlt hibáit sem.

A kormányprogramban szerepel a kisebbségi nyelvhasználat bővítése is. Erről mi az elképzelése?

Erről a témáról még nem tárgyaltunk.

Viszont az szerepel a kormányprogramban, hogy kiterjesztenék egyes megyékre a magyar nyelv hivatali használatát, konkrétan Nagyszombat és Nyitra megyét nevezi meg a kormányprogram. Ez mit jelentene?

Ezt a megyékkel, a civilszervezetekkel kell még megtárgyalni.

Miért csak Nyitra és Nagyszombat megye szerepel a kormányprogramban? Sok magyar él Besztercebánya és Kassa megyében is. Miért nem járásonként adják meg ezt a lehetőséget?

A két megye csak példaként szerepel. Egyébként a megyehatárokhoz is hozzá akarunk nyúlni, a megyéket is át akarjuk szervezni. Ez még csak elképzelés szintjén szerepel, de valószínűleg kevesebb megye lesz a jelenleginél. De még ez sem aktuális téma, újra csak azt tudom mondani, hogy várjuk meg a járvány lecsengését, szinte biztos, hogy az állami költségvetés is kevesebb pénzzel számolhat, és ehhez kell majd igazítanunk az elképzeléseinket is.

A kisebbségi nyelvhasználat bővítése nem nagy kiadás. Például a magyar feliratok elhelyezése a vasútállomásokon, amit az előző kormány valósított meg, nem túl költséges. Folytatni fogják ezt a trendet?

Ezzel a témával sem foglalkoztam, viszont egy meglátásom van. Az előző kormány hidas miniszterei, pontosabban a közlekedési miniszter lecseréltette a községek névtábláit, most azonos méretű a szlovák és a magyar tábla. Ez rendben is van. De az R7-esen nincs kétnyelvű tábla. Ezt miért nem oldották meg.

Kétnyelvű közlekedési tábla nincs sehol az országban, egyetlen közúton sem. Önök ezeket kétnyelvűsítenék?

Amíg kormányon volt a Híd, és ők irányították a közlekedési minisztériumot, meg tudták volna ezt tenni például az R7-esen. Egy új szakaszról van szó, ott nem lett volna pluszköltség a régi táblák újakra cserélése.

De nem lehet csak egy autópályán kétnyelvű táblákat elhelyezni, ehhez törvényt kell módosítani.

De ott voltak a törvényhozásban is.

Most pedig önök vannak a törvényhozásban, ha módosítják a vonatkozó a jogszabályt, akkor nemcsak az R7-esen lehet kitenni a kétnyelvű táblát.

Én támogatom, hogy ahol nagy számú magyar kisebbség él, ott a közlekedési táblák is legyenek kétnyelvűek.

De meg is fog valósulni? Ha kifogásolta, hogy a Híd nem tette ezt meg, akkor önök megvalósíthatnák.

Nincs benne a programunkban. Fogunk rajta dolgozni, de nem tárgya a programnak. Szóban már javasoltam, hogy ez kezdődjön el. Hogy mi lesz az eredmény, az a kormányon fog múlni.

Ha már az R7-esnél tartunk: én láttam a pályán a közlekedési táblákat, mert újságíróként elvitt oda az építő cég, de a nagyközönség még nem láthatta, mert eddig még egyetlen szakaszt sem adtak át, pedig vannak kész szakaszok. Mikor fogják megnyitni a már elkészült szakaszokat?

Fogalmam sincs.

De ön megkérdezhetné ezt – ráadásul koalíciós képviselőként – a közlekedési minisztertől.

Igen, de vele konkrétan nem tárgyaltam ezekről a dolgokról.

Önt ez nem érdekli? Alistálról utazik Pozsonyba szinte naponta, Egyházgellétől már pályán jöhetne.

Hallottam róla, hogy vannak problémák az úttal, de nem volt időm ezzel foglalkozni. Én a kisebbségi ügyekre szakosodok. Sok mást is megkérdezhetnék a minisztertől, például a 63-as út is nagyon rossz állapotban van.

Ezen is segítene az R7-es, mert nem kellene a 63-ason autózni. Ha kész van egy csaknem 30 km-es szakasz azt miért nem lehet átadni?

Hogy milyenek a feltételek, milyenek a szabályok, milyenek a szerződések, ezeket a miniszter tudja. Nem kutakodok ott, ahol nem kell kutakodnom.

De néha szokott kommentelni. Például a Paraméter egyik cikke alatt kifogásolta, hogy a kormányfő lányát kölyöknek neveztük. Mi a problémája ezzel a szóval?

Emlékszem rá. Én egy gyereket, még talán a sajátomat sem, nem még egy idegenét, nem neveznék kölyöknek.

Miért? Nem csak azért tiltakozott, mert a kormányfő gyerekéről volt szó?

Nem, én nem tartom tisztességesnek, hogy egy idegen embernek „lekölykezzük” a gyerekét. Én ezt sértőnek éreztem.

Lajos P. János

Címkék: OĽaNO, Cseh Péter