Csicsai Gábor: „A jövőben a víz minden cseppje érték lesz, nem csak a mezőgazdaságban”

2019. május 15. - 14:58 | Régió

Az agráriumba folyó összes pénz az Uniós KAP (közös agrárpolitika) támogatási rendszerén keresztül jut el a gazdákhoz. Ez részben biztonságot, garantált bevételt nyújt a gazdáknak, ami életmentő lehet egy-egy rosszabb év esetén. Ugyanakkor az ún. II. pillérből lehetőségeket biztosít a fejlesztésekhez is, növelve ezzel az őstermelők konkurenciaképességét és a fenntartható vidék megőrzését a következő generációk számára. Persze, óriási segítség a gazdálkodóknak az is, hogy a megtermesztett, felnevelt „nyersanyagot”, vagy a már feldolgozott és előkészített terméket egy több százmilliós piacon tudják értékesíteni.

Csicsai Gábor: „A jövőben a víz minden cseppje érték lesz, nem csak a mezőgazdaságban”

Csicsai Gábor a mezőgazdasági minisztérium államtitkára elmondta, hogy szeretné, ha az Európai Parlament agrárbizottságában lenne szlovákiai képviselő is. „Ilyen stratégiailag fontos ágazat nem lehet szlovákiai képviselet nélkül” – mondta. Továbbá hozzátette, hogy sok téma van, amit európai szinten kellene tárgyalni, mivel minden EU-s országot érint.

„Gondoljunk csak bele, ma az üzletláncok csakis azon versenyeznek, hogy ki tudja olcsóbban adni az adott terméket, ami természetesen nyomást gyakorol a termelőkre, akik kénytelenek a lehető legolcsóbban termelni a minőségre való tekintet nélkül – folytatta az államtitkár. „Talán ideje lenne újragondolni az eladások üzletpolitikáját, és a vásárlót nem kizárólag a törvényszerűen silányabb minőséget rejtő, de jól maszkírozott alacsony árral csalogatni. Talán ideje lenne újra felfedezni a minőséget, megbecsülni a vásárlókat azzal, hogy az értéket az árért filozófiára összpontosítunk. Ez a változás, természetesen megkívánja az olcsóság hamis illúzióját elsajátított vásárlósereg átnevelését olyan tudatos vásárlókká, akik elsősorban saját magukat becsülik” – zárta le Csicsai Gábor államtitkár.

Az államtitkár szerint az Európai Unió pont olyan helyzetekben tud és köteles segítségünkre lenni, amikor tényleg nagy a baj. Legyen az szárazság, rossz termés, vagy az állatokat érintő fertőző betegségek felszámolása. „Igen, néha azok az emberek, akik otthon nevelik néhány malacukat nem értik, hogy miért kell például újonnan bejelenteni, ha le szeretnék ölni a jószágukat. Ennek nagyon fontos szerepe van abban, hogy megelőzzünk olyan gyorsan terjedő, veszélyes megbetegedéseket, mint az afrikai sertéspestist. Az ilyen betegség nem ismernek határokat, nagyon gyorsan terjed, fertőz és ha egyszer felüti a fejét, akkor az fatális károkat okoz. Az egyetlen megoldás a fertőzött állomány kivétel nélküli azonnali kiirtása 5 km-es körzetben” – figyelmeztetett az államtitkár. A bejelentési kötelesség házi sertéstenyésztőknek egy telefont jelent csak. „Egyszerűen felhívja a helyi állategészségügyet, hogy például disznótort tervez a hétvégén. A hivatal ezt evidálja, és a tévhittel ellentétben ezen kívül semmi nemű mintát nem köteles levenni a leölt állatból” – írta le a bejelentés menetét az államtitkár.

Csicsai Gábor elsősorban a szárazságot tartja a jövő nagy kihívásának. Elmondása szerint ezt kizárólag egy effektív, régióra szabott hidromeliorációs rendszer kiépítésével lehet oldani. Meg kell oldanunk az esővíz megtartását a környezetben, amit azután szükség esetén fel lehet használni az öntözésre.

A jövőre nézve fontos lesz, hogy az Európai Unió szintjén minél effektívebb támogatási rendszerek jöjjenek létre ez ügyben . „Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a klímaváltozás egyik velejárója a szárazság is, és a jövőben a víz minden cseppje érték lesz, nem csak a mezőgazdaságban” – zárta le az államtitkár, aki május 25-én a Híd listáján méretteti meg magát az európai parlamenti választáson.

(np.)