Megosztás
Az egykor Sátor Lajos köré szerveződő csallóközi maffia által elkövetett bűncselekmények károsultjainak meghallgatása került terítékre a Speciális Büntetőbíróság által vezetett büntetőper keddi (szeptember 4.) tárgyalási napján.
Ez volt a dunaszerdahelyi régióban összpontosuló szervezett bűnözői csoport ellen folyó maffiaper 11. tárgyalási napja. Ha az előzményekre kíváncsi, a témához kapcsolódó összes cikkünket itt érheti el.
A Besztercebányai Büntetés-végrehajtási Intézetben zajló tárgyalás szokatlan közjátékkal kezdődött.
Az egyik beidézett károsult, Raisz András – akinek két fiát, Szilárdot és Csabát Sátor Lajos és Nagy “Csonti” Zsolt gyilkolták meg 2008-ban – szólalt fel, és jelezte, büntetőfeljelentést tesz Horváth Lehel ellen az 1999-ben Dunaszerdahelyen elkövetett tízes gyilkosság ügyében.
Bejelentése két okból kifolyólag is váratlanul érte a hallgatóságot és a bírói szenátust. Egyrészt többek között éppen fiait, Csabát és Szilárdot vádolták annak idején a Pápay-klán lemészárlásának megszervezésével (azt az eljárást 2011-ben megszüntették, mert Sátorral egyetemben minden egykori vádlott meghalt), másrészt nem szokás – és nem is lehet – a bíróságon feljelentést tenni. Erre a tényre felhívta a károsult figyelmét a szenátus elnöke is, aki Raisz Andrást azonnal félbeszakította, és az illetékes szervekhez irányította őt.
Raisz András (Fotó: Paraméter)
Raisz elsősorban a fiai ellen elkövetett gyilkosság körülményeiről és lehetséges indítékairól beszélt – ezt a későbbiekben külön cikkben részletezzük. Rajta kívül három további károsult jelent meg a bíróságon: a 2006-ban maffiatársai által meggyilkolt Reisz Andor (ezt a vádpontot szintén a későbbiekben, az összes érintett meghallgatása után foglaljuk össze) két egykori élettársa, valamint a csallóközi szervezett bűnözés esküdt ellensége, az ezredforduló alatt járási rendőrparancsnokként, azt követően öt évig rendőrfőkapitány-helyettesként, majd 2010 és 2012 között országos rendőrfőkapitányként tevékenykedő Jaroslav Spišiak.
Az alábbiakban az ő meghallgatását részletezzük.
Koholt vádakkal akarták eltávolítani a rendőrségtől
2005-ben Sátor Lajos már az ötödik évét töltötte önkéntes száműzetésben, a keresztapa a ’99-es tízes gyilkosság megszervezése miatt 2000 óta bújkált a rendőrség elől. Ráadásul ebben az évben a bűnszervezet rendőrségi kapcsolata is megszűnt, ugyanis a csallóközi maffiát évekig segítő, és most szintén a vádlottak padján ülő Boris Drevenákot 2005 tavaszán Jaroslav Spišiak elbocsátotta a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) éléről.
Ahogy Drevenák távozott, úgy csökkentek Sátor Lajos esetleges visszatérési esélyei, és a fontos kapcsolat elveszítése a maffia profitszerzési lehetőségeinek korlátozódásával is járt. A helyzetre megoldást kellett találni.
A problémát először azzal akarták megoldani – nem először –, hogy Spišiakot egyszerűen elteszik láb alól. Ez azonban lehetetlennek bizonyult, mivel a viszonyok alakulására való tekintettel abban az időszakban Spišiakot mindenhova kommandósok kísérték, és Sátorék hamar belátták, hogy a rendőrfőkapitány-helyettes likvidálása túl nagy falat volna számukra. Így mást eszeltek ki…
Alig egy-két hónappal Drevenák menesztése után Spišiakot egy hírvivő kereste fel, aki azt mondta neki, hogy egykori rendőrkollégája, P. Imre akar találkozni vele. Az üzenet gyanúsnak bizonyult, mivel az akkoriban már civilben lévő korábbi kolléga egy félreeső helyen akart találkozni a rendőrfőkapitány-helyettessel, és azt is kikötötte, hogy Spišiak mindenféle rendőri biztosítás nélkül jelenjen meg a találka meghatározott színhelyén.
„Tekintettel arra, hogy abban az időben büntetőeljárás folyt egy ellenem tervezett gyilkossági kísérlet megszervezése miatt, ezt a történést azonnal jelentettem az ezzel az üggyel foglalkozó vizsgálótisztnek. Fennállt a gyanú, hogy egykori kollégám, akivel rosszban váltunk el, kicsalhat egy félreeső helyre, hogy beteljesítésre kerüljön a gyilkosság szándéka” – ecsetelte Spišiak az akkori helyzetet a bíróságon. Végül rendőrségi biztosítás mellett jelent meg a találkozón, ahol aztán pozitívabb – legalábbis egy gyilkossági kísérletnél pozitívabb – hír várta.
„P. elmondta nekem, hogy hamis vád bűncselekménye készül ellenem, azt fogják állítani, hogy Zakál Ferenc (aki jelenleg vádlott – a szerk. megj.) 300 ezer koronával fizetett le. P. azt is elmondta, hogy őt is tanúskodásra akarják kényszeríteni, neki azt kell majd állítania, hogy sofőrként ő vitt oda a kenőpénz állítólagos átvételének helyére”
– ismertette Spišiak a találka témáját.
Jaroslav Spišiak a bíróságon (Fotó: Paraméter)
P. Imre ugyanakkor arról is biztosította Spišiakot, hogy hajlandó vallomást tenni a hamis vádaskodás előkészületeiről, így aztán Sátorék a saját csapdájukba estek. Spišiak azonnal feljelentést tett hamis vád miatt a bűnszervezet ellen, és ahogy P. azt előre jelezte, Zakál Ferenc a Katonai Ügyészségen jelentette fel Spišiakot a kenőpénz elfogadása miatt. A csallóközi maffia tagjai ekkor még nem tudták, hogy a koholt vád miatt már a zsaruk látókörében vannak, a rendőrök pedig megpróbálták még jobban tőrbe csalni Sátorékat – hagyták, hogy a bűnszervezet végigjátsza az előre eltervezett forgatókönyvet.
Elsiették a horvátok
Rövid időn belül Nagy „Csonti” Zsolt kereste fel P. Imrét, aki egy papírcetlit kapott az alvilági katonától. Csonti elmondta a férfinak, hogy a művelet elkezdődött, ha beidézik, úgy tegyen vallomást, ahogy azt megbeszélték, és ha valami gond van, hívja fel egy fülkéből a cetlin lévő horvát mobilszámot, és megkapja a szükséges instrukciókat.
A rendőröknek nem is kellett több, lehallgatási engedélyt kértek egy telefonfülkére, az Interpolon keresztül pedig felvették a kapcsolatot a horvát rendőrséggel – akiket arra kértek, hogy amikor Szlovákiából egy előre megadott időpontban P. felhívja az ominózus horvát mobilszámot, próbálják meg lokalizálni a hívás fogadásának helyét, ahol vélhetően a nemzetközi körözés alatt álló Sátor Lajos is ott lehet.
„A horvát oldalon Reisz Andor (akkoriban Sátor Lajos jobbkeze – a szerk. megj.) fogadta a hívást, aki P.-t biztosította arról, hogy minden rendben, ne féljen, nézze a Markíza híradóját, és látni fogja, hogy a dolog már elkezdődött”
– részletezte Spišiak az akciót. A Markíza híradója aznap exkluzív értesülésre hivatkozva közölte, hogy Spišiak ellen korrupció miatt feljelentés érkezett.
Reisz – az egész lejáratás értelmi szerzője – azonban óvatosan fogalmazott a telefonban, nem mondta ki Spišiak nevét, és az ügyész szerint ez kevés volt ahhoz, hogy meggyanúsítsák a bűncselekménnyel. A hatóság arra jutott, hogy P. majd újra felhívja a számot, és el kell érni, hogy Reisz elkotyogja magát.
A horvát zsaruk viszont túlbuzgónak bizonyultak. A szlovák fél kérésével ellentétben nemcsak lokalizálták a mobiltelefont, hanem azonnal őrizetbe is vették a hívás helyszínén tartózkodó Reisz Andort, Zakál Ferencet, és a velük lévő hölgytársaságot.
A szlovákok kérésére a horvátok rövid időn belül szabadon engedték Reiszet és Zakált – mondván, csak tévedés történt –, de P. Imre később már hiába hívta Reiszet, a megadott szám ettől fogva nem volt aktív.
Akkoriban Spišiakot rögtön felmentették a korrupciógyanú alól. Reiszet és Zakált a hamis vádaskodás miatt csak később idézték be, de a kihallgatáson csak Zakál jelent meg – aki jelenleg elutasítja a vallomástételt ebben a vádpontban. Reiszet akkoriban már eltűnt személyként kezelték, és a férfi 2006-os eltűnése kapcsán a bíróságon Spišiak felidézett egy meglepő történetet is.
A rettegett gyilkos elsírja magát
Pár héttel azután, hogy élettársa bejelentette a rendőrségen Reisz Andor eltűnését, Spišiak dunaszerdahelyi lakása közelében összefutott Nagy Zsolttal, aki szintén a közelben lakott.
„A véletlenszerű találkozáskor Csonti azt kérdezte tőlem, tudom-e, mi van Reisszel. Mondtam, hogy nem tudom, és kérdeztem tőle, mégis, miért kéne nekem tudnom, hogy mi van vele? Ő azt felelte, azért, mert valamikor egy csónakban eveztünk. Én erre azt válaszoltam, lehet, hogy egy vízen, de biztos, hogy soha nem egy csónakban. Ekkor Csonti elsírta magát. Hogy ezt megjátszotta vagy sem, nem tudom. Nekem akkor őszintének tűnt”
– idézte fel a helyzetet Jaroslav Spišiak.
A vádlottak padján egy korábbi tárgyaláson: balra Zakál Ferenc, jobbra Nagy "Csonti" Zsolt (Fotó: TASR)
Lehet, hogy Csonti reakciója őszinte volt, hiszen évekig volt Reisz személyes sofőrje és testőre, az viszont biztos, hogy Nagy ekkor tisztában volt vele: Reisz halott – hiszen ő is ott volt, amikor a férfit Csótfán a bűnszervezeten belüli hatalmi harc jegyében meggyilkolták, majd maradványait ledarálták.
Rossz zsaru rossz helyen
A tárgyaláson Jaroslav Spišiakot Boris Drevenák személyével kapcsolatban is kifaggatták. A vádlottak padján ülő exrendőrt az akkor országos rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozó Spišiak ültette 2004-ben az ÚBOK nyugat-szlovákiai kirendeltségének igazgatói posztjára – amiről így utólag egyértelműen kijelenthető, hogy Spišiak pályafutásának legrosszabb személyzeti döntése volt.
A vád szerint Drevenák már az ezredforduló után Sátorék kezére játszott, így az ÚBOK-os kinevezése a bűnszervezet pozícióját még inkább erősítette – miközben a szerv legfőbb feladata éppen Sátor Lajos elfogása lett volna…
Boris Drevenák egy korábbi tárgyaláson (Fotó: Paraméter)
Elmondása szerint Spišiak tudta, hogy Drevenák gyakran találkozik Sátor helytartójával, Reisz Andorral, de ezek eleinte hírszerzési szempontból a rendőrség javát szolgáló mítingek voltak. Később azonban elszaporodtak azok az értesülések, melyek szerint Drevenák túl jól érzi magát a bűnözői közegben, és információkat szivárogtat a Sátor-féle bűnszervezet számára.
„A rendőrök közül senki nem akart tanúvallomást tenni Drevenák ellen, így bizonyíték nélkül nem bocsáthattam el illegális tevékenység miatt. A kollégái viszont egyre inkább elutasították a vele történő együttműködést, nem voltak hajlandóak információkat megosztani vele, így végül vezetői posztjának elégtelen ellátása miatt lett elbocsátva”
– osztotta meg a nyilvánossággal Spišiak, milyen indokkal vált meg 2005 februárjában a Drevenáktól.
Mit is akart Lučanský?
A szervezett bűnözés elleni harcban betöltött szerepe miatt a sajtóban gyakran „a szlovák Cattani” jelzővel illetett Spišiak arról is szót ejtett, hogyan fogadta, amikor a mostani országos rendőrfőkapitány, Milan Lučanský 2010-ben közölte vele, hogy találkozott Sátor Lajossal.
„Lučanský közölte velem, hogy személyesen találkozott Sátor Lajossal Magyarországon. Megkérdeztem, miért, amire azt mondta, hogy Sátor egy egyelőre nem konkretizált alkuért cserébe hajlandó volna vallomást tenni. Én ezt a hozzáállást határozottan elutasítottam. Mivel Sátor volt a bűnszervezet főnöke, személyesen készítette elő és irányította a bűncselekményeket, nem tudtam elképzelni, milyen komolyabb üggyel kapcsolatban tanúskodna, amit nem ő követett el. Lučanský nem volt hajlandó elárulni nekem, ki közvetítette a találkozót. Ezután a Főügyészségen Peter Šufliarskyhoz fordultam. Elmondtam neki, hogy az én első számú prioritásom elfogni Sátor Lajost, és ettől csak abban az esetben tekintek el, ha már elő van készítve vele kapcsolatban valami magasabb érdeket szolgáló művelet. Šufliarsky azt mondta, hogy a Főügyészség részéről nincs semmi ilyesmi előkészítve”
– jelentette ki Spišiak, aki így folytatta a Sátor utáni hajszát. Szereztek is információt az akkor már tíz éve bújkáló maffiafőnök lehetséges tartózkodási helyeivel kapcsolatban, sőt, két jelenlegi vádlott – Kádár Krisztián és Zakál Ferenc – jelentkeztek, hogy vádalku fejében feladnák Sátort, ám a keresztapa elfogására végül nem került sor, sajátjai végeztek vele.
(db)
Korábbi beszámolóink a maffiaperről (időrendi sorrendben):
Csonti bevallotta, hogy gyilkos
Megeredt Csonti nyelve: Sátor Kaliňák csúcsrendőrén keresztül akart visszatérni a normál életbe
Zakál mindent tagad, Csonti tovább csiripel
Névsorolvasás a bíróságon – Ők voltak a Sátor-maffia tagjai
„Öröm Dunaszerdahelyen élni, vádlott úr!“
Ő nem olyan, mint a többiek, ő nem gyilkos
Kádár tovább tagadta a gyilkosságokat, majd félbeszakadt a csallóközi maffia büntetőpere
"Sátor Lajos pisztolyt nyomott a számba"
„Csonti elásott egy kisebb falut"
Egy halálfej és kilenc koponya – Sátor Lajos magára varratta a tízes gyilkosságot
A megyeri adóhivatalban megnyílt a pénzcsap, és ömlöttek a milliók a csallóközi maffia kasszájába
