Czajlik: A kormány gyáva hozzáállása is riasztja az embereket a színháztól

2022. január 12. - 08:16 | Belföld

Óvatosan nyitnak a színházaink, az első „nézős” előadások jövő hétre várhatók. A kormány első elképzelése, ami 50 főben maximálta volna a nézőszámot nem jelentett volna számukra megoldást, de az 50 százalékos nézőtéri kihasználással már elégedettebbek a kőszínházaink. A Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház is hamarosan megnyitja kapuit. A lezárás sokat ártott a kisebb, vándortársulatoknak is, de nekik a lockdown alatt is voltak előadásaik, ha máshol nem, Magyarországon.

Czajlik: A kormány gyáva hozzáállása is riasztja az embereket a színháztól
Fotók: Paraméter és Cséfalvay Á. András

November 25-én teljesen leállt a már addig is csak félgőzzel működő kulturális élet Szlovákiában. Most úgy néz ki, hogy kinyithatnak a színházak, és ha hinni lehet Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter kijelentéseinek, az omikron vírusvariáns miatt sem lesz lezárás, „mert az ezúttal nem segíti a járvány terjedésének fékezését”. A színházak bíznak benne, hogy állandósulhat, még ha korlátozott üzemben is a nyitva tartás, mert a legjobban a folyamatosan változó szabályok zavarják őket. Ez szinte lehetetlenné teszi a tervezést.

Kedden még nem tudták, mi vár rájuk a héten

„A pontos szabályokat még most sem ismerjük” – mondta a Paraméternek kedden délelőtt Gál Tamás, a Jókai Színház igazgatója. A Közegészségügyi Hivatal vonatkozó rendelete csak kedden délután jelent meg a Kormányzati Közlönyben, az igazgató szerint azonban a színház készen áll a nyitásra. „A következő bemutatónk Ibsen Kísértetek című műve” – mondta az igazgató. Műsoron tartják a Don Juant és Presznyakov: A csónak, avagy előttünk a vízözön című művét is.

„Fel vagyunk készülve a nyitásra, de ötven embernek nem tudnánk játszani, mert az ráfizetés lenne. Azt még túléljük, ha nem lesz nyereségünk, de azt már nem, ha nekünk kell fizetni azért, hogy játszunk” – magyarázta az igazgató. – 150 ember az, amikor már nullszaldón van egy produkció.”

Gál Tamás

Minden jobb, mint nem játszani

Ez meg is lesz, ha legalább 50 százalékos kapacitással működhet a színház, mert a nézőtérre 300-350 ember fér be. A járvány hatására a Jókaiban is csökkent a nézők száma.

„Sokan például megváltották a bérletet, annak ellenére, hogy nem akarják beoltatni magukat. Így támogatják a színházat” – magyarázta Gál.

Úgy véli azonban, hogy minden jobb, mint nem játszani. „Félháznak játszani az ugyan félmegoldás, de jobb, mint a teljes lezárás. Nem az a lényeg, hogy sok pénzt keressünk, csak annyi kell, hogy fenn tudjunk maradni, és a színészeink játszhassanak végre, találkozhassanak a közönséggel. Mi is olyanok vagyunk, mint a sportolók: ha nem edzünk, akkor egy idő után gyengül a teljesítmény. Nekünk is állandóan »edzésben« kell tartani magunkat. A próba nem elég, mert ha nincs a közönség, akkor feleslegesnek érzi az ember a munkáját” – magyarázta az igazgató.

Több lesz a bemutató, mint egy nem „covidos évben”

A Jókaiban az év végéig 10 bemutatót tartanak. „Habár Covid van, ennyi bemutatója még nem volt ennek a színháznak” – jelentette ki Gál. Igazgatóként a bérletesek számának növelésére szeretne koncentrálni, úgy véli, gazdaságilag ez a legkifizetődőbb a nézőknek is. „Egy bérlet ára tízszer ilyen magas lenne, ha az állam nem támogatná az intézményünket” – mondta az igazgató.

Nem tartja kizártnak, hogy az utóbbi napokban elhangzott politikusi kijelentések ellenére jön egy újabb lezárás, de ezzel most nem foglalkoznak.

„Csak következő előadásra összpontosítunk, az a legfontosabb, hogy tudjuk játszani a bérletes előadásokat – magyarázta Gál. – Ha jön egy újabb lockdown, akkor megint bezárunk, és készítjük a következő darabokat.”

A Thália már csütörtökön bemutatót tarthatna

Már csütörtökön lett volna egy premierje a színháznak, amit még decemberről hoztak át. Akkor »házibemutatóként« már előadták, és most is csak fizetős nézők nélküli »házibemutatóként« tudják előadni.

„Múlt szerdán még csak 6 ember jöhetett be a színházba, szombaton 50-et engedhettünk volna be, hétfőn pedig százat. Nonszensz, hogy egy magát komolyan vevő színház ilyen helyzetben bemutatót tartson, hiszen sem sajtótájékoztatót nem tudtunk tartani, se a meghívókat nem tudtuk kiküldeni, mivel azt sem tudtuk, hány embert lehet majd csütörtökön beengedni” – írta le a helyzetet a Paraméternek Czajlik József, a Thália igazgatója.

A nézőket így csak jövő héten tudnak fogadni. „Egy héttel később, csütörtökön már közönség előtt is szeretnénk bemutatni ezt a darabot, majd megpróbáljuk bepótolni a korábban lemondott előadásokat” – mondta az igazgató. Ez a bemutató az IMÁDLAK BAKKER! című előadás lesz.

A Thália helyzete a tájolás miatt rosszabb a Jókai Színházénál, a járvány alatt szinte lehetetlen előadásokat szervezni külső helyszíneken. „Folyamatosan mondják vissza az előadásokat, mert anyagilag nem éri meg a helyi szervezőknek” – magyarázta Czajlik.

Czajlik József

A kormány gyáva hozzáállása

A színházaknak a legrosszabbkor jött a novemberi leállás, a nyáron két évadra hirdetett program gyakorlatilag meghiúsult. „Ősszel sem indult a megszokott ütemben a színházi élet, a nézők elszoktak a színháztól, bérletet szinte lehetetlen eladni, azt mondják, mi lesz, ha leállítják az évadot. És ez sajnos meg is történt. Inkább vesznek napijegyet az előadás napján. Nem tudom, mikor fog visszaállni a korábbi élet – sorolta a problémákat Czajlik. –

Abban bízom, hogy lassan visszatérnek majd az emberek a színházba. Sajnos szerintem a kormány nagyon gyáva hozzáállása is elriasztotta az embereket. Túlzásba vitték a riogatást azzal, hogy a járvány a színházakban jobban terjed.”

Szerinte ezt cáfolja, hogy Magyarországon folyamatosan nyitva voltak a színházak, a mozik, de a járvány lefolyása nem volt súlyosabb, mint Szlovákiában.

A Tháliában az évad végéig még négy bemutató lesz. „Az igazgatók feladata a folyamatos tervezés, az újratervezés, mert állandóan változnak a szabályok – magyarázta a Thália igazgatója. – Mentés van és munka van. Most annyival jobb, mint tavaly, hogy legalább bejárhatunk dolgozni, így készülhetnek az előadások.”

A Thália finanszírozása az állami támogatásnak köszönhetően megoldott, nem kellett alkalmazottakat elbocsátani, a megyétől kapott költségvetésük fedezte a fizetéseket.

Volt színház, amely a lockdown alatt is játszott

A vándortársulatok helyzete bizonyos szempontból nehezebb, de vannak olyan lehetőségeik is, amivel a kőszínházak nem élhetnek. Ugyan a lezárás rájuk is vonatkozik, de kevésbé szigorúan, mint a kőszínházakra, hátrány viszont a számukra, hogy nincs állandó állami vagy megyei támogatásuk.

„A lockdown idején is sikerül néhány előadást tartani, de természetesen sokkal kevesebbet, mint a járvány előtt hasonló időszakban – mondta a Paraméternek Dobsa Tamás,

aki feleségével, Dobsa Fodor Mónikával a Kuttyomfitty társulat alapítója. – Decemberben például voltak előadásaink néhány iskolában is. Ha van védettségi igazolásunk, és nekünk van, akkor az intézményvezetőn múlik, hogy beenged-e az iskolába.”

A másik lehetőség számukra, hogy Magyarországon lépnek fel. „Magyarországon nem volt és most sincs korlátozás, januárban is lesz néhány előadásunk, de vannak már meghívásaink februári időpontokra is – mondta Dobsa. – Decemberben 18-19 előadásunk volt, ebből talán hét előadás volt Szlovákiában.”

Dobsa Tamás

Csak a pályázatok maradtak

Állandó támogatás híján azonban nem volt más bevételi forrásuk, csak a rendszertelen fellépések honoráriuma és esetlegesen az állami segítség. Dobsa szerint ugyan nem sokat, de azért kaptak segítséget az államtól. „A Kisebbségi Kulturális Alap és a kulturális minisztérium pályázatán is sikerült bizonyos COVID-támogatáshoz jutni – magyarázta Dobsa. –

2020 márciusában volt az utolsó »szabad« fellépésünk, az első évben a korábbi szinthez képest 30 százalékra, tavaly pedig mintegy 50-ra estünk vissza.”

Tavaly a nyár és a második félév egy része mentette meg az év egy részét.

Színházakban 50 százalék vagy 100 ember

A Közegészségügyi Hivatal keddi rendelete – amely már szerdán életbe is lépett – három kockázati szintet határoz meg. A legenyhébb kockázatúak a színházak és azok a mozik, ahol nem lehet ételt fogyasztani.

Ezekben 100 néző lehet, vagy a kapacitás 50 százalékáig lehet nézőket fogadni, ami több is lehet mint 100 néző.

A közepes kategóriába azok a mozik tartoznak, ahol lehet fogyasztani is, itt a maximális nézőszám száz vagy pedig a kapacitás 25 százaléka. A legkockázatosabbak a zenés-táncos rendezvények, mint például a lakodalmak, ezeken legfeljebb csak 20 ember vehet részt, és a szervezőnek listát kell írnia a résztvevőkről.

Lajos P. János