1
Fotó: TASR/AP
Megosztás
Szlovákiában is egyre több politikus beszél arról, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók nem elég hatékonyak, többet ártanak az unió tagállamainak, mint Oroszországnak, amely csak nevet a szankciókon. Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu – DBP) adatelemző csoport elemzése viszont ennek ellenkezőjét mutatja: szerintük Oroszország akár hamarosan csődöt jelenthet, akkora az orosz költségvetés hiánya. Más elemzők szerint is rossz az orosz költségvetés állapota, de csőd talán még nem fenyegeti.
Az orosz gazdaság megsínylette a csaknem egy éve kezdődött orosz-ukrán háborút. Az éves teljesítményét nem lehet pontosan megállapítani, de a legtöbb elemző szerint a GDP 2022-ben 2-4 százalék között csökkent 2021-hez képest. Az IMF szerint a csökkenés 2,3 százalékos volt tavaly.
Hasonlóan nehéz megjósolni a 2023-as várható teljesítményt is, de itt még az orosz intézmények előrejelzésében is nagy a szórás.
Az Orosz Nemzeti Bank februári előrejelzése – amely egyébként 2022-re 2,5 százalékos visszaesést mond – 2023-ra nem túl optimista: -1 és +1 százalék közé lövi be a gazdasági növekedést. Vagyis nem zárja ki a recessziót sem. Az IMF szerint sovány, 0,3 százalékos növekedés várható.
Pedig 2021-ben még jól nézett ki az orosz gazdaság teljesítménye, a COVID második évét jól vette az ország, 2021-ben 5,75 százalékkal nőtt a teljesítménye, igaz, az alacsony 2020-hoz viszonyítva. Az első COVID-évben ugyanis mintegy 3 százalékkal csökkent a GDP 2019-hez képest.
A háború és a szankciók együttes hatását nem tudták kompenzálni a magas energiaárak sem, ami súlyosan érintette a költségvetést is. A DBP elemzése szerint az orosz költségvetés az év végére mintegy 44 milliárd euró hiányt halmozott fel. Az Ivan Bošňák vezette csoport szerint az idei év is nagyon rosszul kezdődött, és akár nyárra már csődöt is mondhat Oroszország.
Pedig az első 11 hónapot jól teljesítette az orosz költségvetés.
„2022 novemberéig nem volt ok a pesszimista kommentárokra, az állami költségvetés enyhe pluszban volt, az állam bevételei 2022 első 11 hónapjában meghaladták a tervezett szintet – írja elemzésében Bošňák. – Igaz, a kiadások is, de ebből a pluszból a hadsereg mellett jutott az embereknek is.”
A december már bukás volt
A fordulat decemberben következett be. „A jó hírek ott véget érnek. Azoknak a fanatikusoknak is, akik szerint Oroszország gazdag, erős és ellenállóképes. Az adatok nem hazudnak” – írja Bošňák.
Az év utolsó hónapjában ugyanis a költségvetésben GDP arányosan 2,3 százalékos lyuk keletkezett.
„Ez 3 ezer milliárd rubel, vagyis 44 milliárd euró, ami az éves 31 ezer milliárd rubel mellett sem elhanyagolható összeg” – magyarázza a szakember. Még veszélyesebb szerinte azonban az a tény, hogy ezt az óriási hiányt egy hónap alatt hozta össze az orosz gazdaság.
Sok a 2,3 százalék? Nem, de egy hónap alatt…
A 2,3 százalékos hiány normális esetben nem túl nagy, Szlovákia költségvetési hiánya tavaly 5 százalékos volt, idén még ennél is magasabb, 6,4 százalékos hiányt tervezett a kormány, elsősorban a várható energiaválság miatt. A hiányt kölcsönből fedezzük, ezért emelkedik idén is az ország adósságrátája. Oroszország azonban ezt nem tudja megtenni, nem kap külföldi hitelt. Marad a legendás Nemzeti Vagyonalap (NWF) alap, amit a korábbi években töltöttek fel a kőolaj- és földgázeladásokból származó bevételekből.
Bošňák szerint az értéke tavaly decemberben mintegy 35 milliárd euróval csökkent, 2022 végén 140 milliárd euró volt. „Egy hónap alatt 20 százalékkal!” figyelmeztet Bošňák.
2023-sem indult jól
Az orosz állami költségvetés éves bevételének mintegy 1/3-át tették ki az energiahordozók eladásából származó bevételek, 2022-ben 12 ezer milliárd rubel, vagyis havonta mintegy ezer milliárd rubel. Tavaly az első félévben 6,4 ezer milliárd rubel érkezett az állami kasszába, hasonló bevételt terveztek idén is, mintegy 12 ezer milliárd rubel értékben. Az orosz pénzügyminiszter 70 dolláros hordónkénti kőolajárral számolt. Ehhez képest a januári bevétel mintegy 426 milliárd rubel volt a tervezett 1000 milliárd helyett.
„Ha ez így folytatódna az egész első félévben, akkor a tervezett 6,4 ezer milliárd rubel helyett csak 2,6 ezer milliárd folyna be a költségvetésbe, ami 60 százalékos csökkenés” – magyarázza Bošňák.
Ő ezt a G7-es országok által elfogadott 60 dollár/hordó olajárstoppal és a földgázbevételek csökkenésével magyarázza.
Júliusra elfogy a tartalék?
A januári adatok szerint az állami költségvetés bevételei csökkennek, a kiadásai pedig nőnek.
„A tavaly januári adatokkal összehasonlítva a költségvetés kiadásai idén az első hónapban a háború és a háború miatti szociális kiadások emelkedése miatt 60 százalékkal emelkedtek, elérték a 3,1 ezer milliárd rubelt” – tájékoztat Bošňák.
A bevételek – kőolaj/földgáz, adók – csak 1,4 ezer milliárdot tettek ki, a hiány januárban 1,76 ezer milliárd volt, amin mintegy 23 milliárd euró. Ha ezt is az NWF-ből akarják finanszírozni, akkor az már a 145 milliárdról 122 milliárdra esik vissza. „Ha ez ilyen tempóban folytatódik, akkor július 15-én az alap egyenlege nulla lesz, és megszüntethetik” – állítja a szakember.
Gond van, de nem biztos, hogy csődbe megy Oroszország
Dudás Tamás, a pozsonyi Páneurópai Egyetem Közgazdasági és Vállalkozástudományi Karának dékánja szerint a tavaly decemberi és az idén januári számok valóban rosszak, de ebből nem szabad egész évre vonatkozó előrejelzést készíteni.
„Az orosz költségvetés hiánya valóban januárban is hatalmas volt, mintegy 23 milliárd euró, de még egy ideig tudják pótolni a hiányt – mondta a Paraméternek adott interjújában Dudás. – Ráadásul egy hónap adatai alapján nehéz pontos következtetéseket levonni, az is lehet, hogy ez egy különleges hónap volt, de azt sem lehet kizárni, hogy valóban minden hónapban ekkora lesz az orosz költségvetés hiánya.”
Ez utóbbi esetben szerinte is komoly gondban lenne Oroszország.
– lpj –