„De jól áll ez a szövetkezet!”
Vajon tudják-e a mai nyékiek és várkonyiak, hogy elődeik 1914-ben „minden követelménynek megfelelő, szép szövetkezeti házat” építettek községükben, mely az idő tájt Csallóköz egyik legszebb szövetkezeti épületének számított?
Tervét Pucher István készítette. Volt az épületben tágas üzlethelyiség, két raktár, korcsma, díszterem, iroda, üzletvezetői lakás három helyiséggel, borpince stb. Villanyvilágítás csak 1919-től. A Gazdasági Szemle tudósítója 1929. március 1-jén a következőket jelentette Várkonyból: „...a község dísze a várkony-nyéki fogyasztási szövetkezet modern épülete. Amikor az ember e szép épületet megpillantja, szinte elképzelni sem tudja, hogy ennek alapjait egy kis tűzoltófecskendő bódéban rakták le, ósdi pultok mellett, régi, önfeláldazó, jellemes vezetővel, összetartó, áldozatkész tagokkal”.
A szövetkezet érdemes vezetőinek nemes gondolkodását bizonyítja az a tény is, hogy a községben „állandóan osztatott ki vásárlási visszatérítés”. Adományt kaptak az elemi iskolás tanulók könyvre és lábbelire, az önkéntes tűzoltó egyletek felszerelésre. A templom belső renoválására, festésére is jutott a fogyasztási szövetkezet pénztárából.
A közösség egyébként 1902. szeptember havában alakult meg Huszár Gyula plébános szervezésével, a két község – Várkony és Nyék – támogatásával. A megalapító 1919-ig töltötte be az elnöki tisztséget, akkor azonban a vezetésből önként visszalépett. E helyütt kell még ismertetnünk az első vezetőség összetételét: nemes Erdődi Ferenc kántortanító, nemes Végh Miklós, Kósa Lőrinc, nemes Szabó András. A felügylelő bizottság tagjai voltak: Patócs András, nemes Nagy István, nemes Molnár János, ifj. Végh Miklós, nemes Znay István, nemes Kántor István és nemes Méhes József.
Kiss Nándor elnök-ügyvezető 1929 márciusában az akkori központi ellenőrt idézi (nevét sajnos nem ismerjük) a fentebb említett mezőgazdasági és szövetkezeti folyóiratban, aki a következő kijelentést tette: „De jól áll ez a szövetkezet! Még fejszével sem lehetne agyonütni!”
És végül tekintsük át, milyen havi teendőkre hívta föl olvasói figyelmét mezőgazdasági rovatában „a szlovenszkói gazdasági és erdészeti egyesületek hivatalos lapja” 1929 márciusában: „trágyázás, öntözés trágyalével, trágya alászántása, fogasolás; zab, tavaszi buza, árpa és pillangósok elvetése. Paraj, kel, sárga- és vörösrépa, korai borsó, kaleráb, saláta, bab elveteményezése. Szőlőnél nyitás, metszés, nemesítés. Gyümölcsfák ültetése, nemesítése, nyesése, oltása. Igás állatok jó takarmányozása, csikók és borjúk gondozása, szárnyasok ültetése”.
Lelkes Vince