A Demokraták lesz a legerősebb párt a kormányban, de a parlamentben alig van képviselőjük

Fotó: TASR

Eduard Heger miniszterelnök kedden, „néhány óra gondolkodás” után bejelentette, hogy a Demokraták (Demokrati) párt vezetőjeként indul az őszi előrehozott parlamenti választáson. A kormányfő egy nappal korábban, hétfőn éjfél előtt mintegy fél órával lépett ki az OĽaNO-ból, miután visszatért izraeli szolgálati útjáról.

„Korábban nem lehetett, és előbb tájékoztatni akartam Igor Matovičot a döntésemről” – magyarázta a késői időpontot az új pártja első sajtótájékoztatóján Heger.

A kormány legerősebb pártja

A Demokraták a Spoluból Kék Koalícióvá (Modrá koalícia) átnevezett pártból született, a kongresszusát ma délelőtt tartották, a pártnév módosítása mellett megválasztották a vezetőit is. A pártelnök Eduard Heger lett, alelnökei Miroslav Kollár, Jaroslav Naď védelmi miniszter, Andrea Letanovská és Andrea Cocherová. A pártelnökségébe bekerült két miniszter Rastislav Káčer külügy- és Karel Hirman gazdasági miniszter, valamint Kristián Čekovský, a parlament médiaügyi bizottságának elnöke, Peter Markovič, az SDKÚ korábbi parlamenti képviselője, Pavel Nechala ügyvéd, a Spolu egyik alapítója és Vladimír Bilčík, a Spolu európai parlamenti képviselője. Bilčík a saját honlapja szerint kedden még mindig a Kék Koalíciót képviselte az Európai Parlamentben.

Az új párt létrehozása a miniszterelnök szerint nem változtat a kormány összetételén, az új pártba belépett miniszterek továbbra is maradnak posztjukon.

Nem távoznak a kormányból a Demokraták pártba belépett államtitkárok sem, az új párt tagja lett ugyanis Andrej Stančík (ex-OĽaNO), a külügyminisztérium tavaly kinevezett államtitkára és Michal Kiča, aki a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

A Demokratáknak lesz tehát a legerősebb képviseletük a kormányban, hiszen a miniszterelnöki poszt mellett négy miniszterük van – Naď, Káčer, Hirman és Budaj. De Eduard Heger irányítja a pénzügy- és az egészségügyi minisztériumokat is – megbízott tárcavezetőként – ami összesen 7 posztot jelent a kormányban.

Az OĽaNO 5 minisztériumot irányít, ha az ősszel kinevezett Viliam Karas igazságügyi és Ján Horecký oktatásügyi minisztereket is a párthoz soroljuk. A Sme rodinának három, a Za ľudínak pedig 1 miniszteri posztja van. Heger állítja, hogy képes lesz ellátni a kormányból adódó feladatait is, mivel a két minisztériumot, az egészségügyit és a pénzügyminisztériumot valójában az államtitkárok vezetik.

A parlamentben nem lesznek túl erősek

Heger azt nem árulta el, hogy az OĽaNO-ból kivált képviselők, akik eddig a Polgári Demokratikus Platform név alatt futottak, valamennyien belépnek-e a pártba. A párt elnökségének azonban tagja Kristián Čekovský, akit a platform vezetőjének tartottak, és a Demokratákkal tart Ján Budaj is, akit szintén a platform egyik képviselője volt korábban.

„Várjuk meg, amíg ők eldöntik” – mondta a képviselőkről Heger.

A párt tehát a parlamentben a már említett Čekovský mellett természetesen támaszkodhat Miroslav Kollárra, a párt alelnökére is.

Centrista párt, amely összefog

Heger szerint a Demokraták jobbközép, centrista párt lesz, amely kész az együttműködésre más pártokkal, akár még a választások előtt is.

Nem zárta ki a közös munkát a most alakuló vagy már létező, magukat jobboldalinak vagy jobbközépnek nevező demokratikus formációkkal. Elképzelhetőnek tartja a közeledést Mikulás Dzurinda hétfőn bejelentett pártjával, a Kékekkel sem, habár az elmúlt hetek történései alapján nem lehet túl jó a viszonyuk. Dzurinda ugyanis Miroslav Kollárral tervezte létrehozni pártját, de végül a most bejelentett pártba a korábbi kétszeres kormányfő már nem került be. Heger nem válaszolt egyértelműen arra, hogy hogyan alakulhat majd a további együttműködésük Dzurindával.

„A tárgyalások folytatódni fognak” – mondta a Demokraták elnöke.

A pártelnök szerint folynak tárgyalások a Pavel Macko vezette ODS-szel is. Heger el tudja képzelni a közös munkát az ugyancsak most alakuló Jablko párttal is, amelyet Lucia Ďuriš Nicholsonová akar létrehozni.

A magyar pártokkal is beszélnek, legalábbis a Szövetséggel

Az együttműködést elképzelhetőnek tartják magyar pártokkal is, habár Heger csak a Szövetség elnökét, Forró Krisztiánt említette.

„A Szövetség elnökével többször is kommunikáltam, a párbeszéd folytatódni fog” – mondta Heger.

Simon Zsolttal és pártjával való együttműködésről nem nyilatkozott.

A Szövetség és – az OĽaNO-ból kiválni készülő – Heger együttműködését korábban szorgalmazta Igor Matovič, az OĽaNO elnöke is azzal, hogy „meg kell előzni a demokratikus szavazatok elvesztését”. Ugyanezzel az indokkal Matovič a KDH-val való együttműködésre buzdította Hegert. Az OĽaNO elnöke ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Heger kiválása az OĽaNO-ból valójában az ő ötlete, hogy megakadályozzák a jobboldali választók szétforgácsolódását.

Heger azonban az OĽaNO-tól távolságot akar tartani, kizárta, hogy a Demokraták a későbbiekben egyesülhetnek Matovič pártjával.

A Za ľudí problémás, de Šeliga jöhet

Hegerék tárgyalnak Za ľudí legalább két képviselőjével, Juraj Šeligával és Jana Žitňanskával. A Veronika Remišová vezette Za ľudíval sem zárták ki az együttműködést, de konkrétumot nem árultak el róla. Remišovával egyébként Miroslav Kollárnak voltak konfliktusai,

Kollár ugyanis a Za ľudí képviselőjeként került be a parlamentbe, ő is indult a pártelnöki posztért, de veszített Remišovával szemben, majd kilépett a pártból.

Sem a Smer, sem a Hlas nem elfogadható számukra

A Demokraták kizárják az együttműködést a Smerre, a Hlasszal és a szélsőségesekkel is.

„A kormányalakítás során kizárjuk az együttműködést a korrupciós hátterű pártokkal, vagyis a Smerrel és a Hlasszal is, de ugyanígy a rendszerellenes pártokkal, a Republikával és a Kotleba-féle ĽSNS-vel” – jelentette ki Heger.

A miniszterelnök nem tudja elképzelni, hogy olyan emberekkel kerüljön egy kormányba, mint Richard Raši vagy Erik Tomáš, akik a Hlas vezető politikusai. Szerinte nem kell attól tartani, hogy a választás után olyan helyzet alakul ki, hogy a Hlas nélkül nem lehet majd demokratikus kormányt alakítani.

„Sok országban működik a kisebbségi kormányzás is” – jegyezte meg Heger.

A párt elvei

A Demokraták magát a liberális demokrácia védelmezőjeként állítja be, emellett szorgalmazza a szorosabb együttműködést az Európai Unió tagállamai között és a NATO-ban is. Fontosnak tartják Ukrajna további támogatását az Oroszországgal vívott háborúban, és ehhez szerintük további fegyverszállítmányokra is szükség van.

- lpj -