1
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)
Megosztás
Több mint 200 tonna afrikai elefántagyarat és csaknem egymillió tobzoskát foglaltak le a hatóságok az ezredforduló óta Délkelet-Ázsiában - derült ki az illegális vadkereskedelmet monitorozó Traffic nevű szervezet által közzétett statisztikai adatokból.
"Egyetlen nap sem telik el úgy Délkelet-Ázsiában, hogy ne foglalnának le illegális vadszállítmányt, ráadásul az esetek jelentős részében egészen döbbenetes méretűt"
– mondta Kanitha Krishnasamy, a szervezet délkelet-ázsiai részlegének igazgatója.
A mutatók szerint 2008 és 2019 között 225 ezer kilogramm elefántagyarat csempésztek ki Afrikából és 895 ezer tobzoskát, valamint 96 ezer kilogramm tobzoskapikkelyt foglaltak le a hatóságok a régió tíz országában 2000 és 2019 között.
Az amerikai kormány által támogatott jelentés szerint továbbá 100 ezer kétkarmú teknőst koboztak el a hatóságok Indonéziában 2003 és 2019 között. Szumátra és Jáva szigetén pedig 45 ezer énekes madarat foglaltak le 2018-2019-ben.
A Traffic szerint a vadon élő állatokkal folytatott feketepiaci kereskedelem mértéke ugyanakkor még ennél is nagyobb a régióban, mivel a most közölt adatok csupán a helyi rendőrségek és egyéb hatóságok által lefoglalt szállítmányokat fedik le.
A tanulmány készítői a szervezett bűnözést és az elkövetők felelősségre vonásának hiányát jelölték meg a térségben zajló illegális vadkereskedelem virágzásának okaként.
Az új koronavírus-járvány miatt az elmúlt hetekben különösen nagy figyelem szegeződött az ázsiai vadkereskedelemre, mivel a járvány kiindulópontjának sokáig a közép-kínai Hupej tartomány székhelye, Vuhan egyik hús- és halpiacát tartották.
"Az illegális vadkereskedelem mindig magában fogja hordozni annak a lehetőségét, hogy a vadállatok által hordozott vírusok átkerülnek az emberekre"
– mondta Elizabeth John, a szervezet kommunikációs munkatársa.
Mint hangsúlyozta, az illegális vadkereskedelem és az élő állatokat, azok testrészeit vagy az azokból készült termékeket illegálisan kínáló piacok elleni határozott fellépés kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a jövőben csökkenjen az állatok és emberek közötti betegségátadással összefüggő kockázat.
(MTI)