Drága, időigényes és nehéz a szülőknek a távoktatás, még a jobb anyagi helyzetben lévő háztartásoknak is megterhelő

Megosztás

A családok 53 százalékának kellett valamilyen új eszköz a távoktatáshoz, 27 százalék 300-500 eurót költött erre, 17 százalék 500-nál is többet. A szülők szerint nehéz a felső tagozatosok tananyaga, ezért nem mindig tud segíteni gyerekének. Mintegy 180 ezer gyerek pedig hozzá sem fér az online oktatáshoz.

Nem jó úton jár Szlovákia a járvány miatt bevezetett oktatási korlátozásokkal, állítja Juraj Hipš, a Spolu párt elnöke. „Míg a legtöbb országban az iskolákat zárják be legkésőbb és nyitják meg legelőbb, addig ez nálunk fordítva van” – magyarázta a Spolu elnöke. –

Nálunk az első hullám végén egyszerre nyitották meg az éjszakai klubokat és az iskolákat.”

A távoktatás nemcsak a gyereknek, hanem a szülőnek is rossz. A Spolu egy november folyamán végzett reprezentatív online felmérésre hivatkozik, amelyet a Focus készített a számára. Eszerint a szülők 77 százaléka érzékeli úgy, hogy nehezebb a távoktatás, mint az iskolai oktatás, többet kell tanulnia a gyerekével.

Ráadásul, mivel online felmérésről volt szó, csak azokat a szülőket tudták kérdezni, akiknek van internetelérésük, vagyis a jobb anyagi körülmények közt élőket. Ha teljes körű felmérést végeztek volna, ennél sokkal rosszabb adatokat kaptak volna, állítja Hipš.

Mélyül a szakadék, 180 ezer tanuló veszélyben

Hipš szerint az iskolák bezárása tovább mélyíti a szakadékot a gyerekek között a családok vagyoni helyzete alapján. És nemcsak azok a gyerekek maradnak le egyre jobban a tanulásban, akiknek egyáltalán nincs vagy csak részleges hozzáférésük van, habár ez is nagyon nagy csoport: az Oktatáspolitikai Intézet felmérése szerint a járvány első hulláma idején 52 ezer gyerek egyáltalán nem kapcsolódott be az oktatásba, további 128 ezer pedig nem tudott élni az online oktatással, legfeljebb a neki papíron elküldött anyagokat tudta használni.

Családonként több száz euró ment el felszerelésre

A távoktatás azokra is komoly terheket ró, akiknek van megfelelő felszerelésük és internetkapcsolatuk, derül ki a felmérésből. „A háztartások 53 százalékának kellett vennie valamilyen új eszközt, 27 százaléka legalább 300-500 eurót költött az online oktatáshoz szükséges technikai eszközökre, 19 százalék pedig még ennél is nagyobb összeget fordított rá” – magyarázta Hipš.

24 százalék csak mobilt használ

A nem megfelelő műszaki felszerelés még ma is sok gondot okoz azoknak a gyerekeknek is közül is, akik be tudnak kapcsolódni az online oktatásba. „A gyerekek 24 százaléka okostelefon segítségével csatlakozik, ami a kis képernyő miatt sokkal nem megfelelő megoldás” – állítja a Spolu elnöke.

És még ha van is megfelelő műszaki felszerelés, azt általában többen használják: a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy más is használja azt a notebookot, számítógépet vagy mobilt, amivel a gyerek tanul.

Nehéz a tananyag, még az egyetemet végzett szülő sem érti

A távoktatás azonban nemcsak anyagi szempontból jelent kihívást a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt. A megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy segíteni kell a gyerekét az online oktatás miatt, pedig 41 százaléknak komoly problémát okoz az időhiány: a munka mellett nem tud eleget foglalkozni a gyerekével. Komoly gondként jelentkezik a motiváció is, a szülők 36 százaléka mondta azt, hogy nem tudja megfelelően motiválni gyermekét.

Az időhiány és a motiváció mellett a harmadik legnagyobb probléma a tananyag nehézsége. A felmérést 5-9. osztályos gyermeket nevelő szülők körében végezték, vagyis a felső tagozatos tananyagban kellett segíteniük, ennek ellenére 31 százalék mondta azt, hogy nem tudott segíteni gyermekének, mert olyan nehéz volt a tananyag. Ezen a helyzeten nem sokat segít az sem, ha legalább az egyik szülő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ilyen családokból is 24 százaléknak okoz nehézséget a tananyag elmagyarázása.

Ki kell nyitni az iskolákat

Hipš szerint ezek a gondok azt eredményezhetik, hogy nagyon meg fog nőni azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem fogják befejezni az alapiskolát sem. „Ez nagyon komoly probléma lesz, a társadalmunk ezzel sokáig fog küzdeni, jobb lenne ezzel most foglalkozni, mint évek múltán azzal, hogy mihez kezdjünk ezekkel a gyerekekkel” – magyarázta a Spolu elnöke. Úgy véli, már ezért is mielőbb ki kell nyitni az iskolákat.

Lajos P. János

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program