Drámaian megnőtt a családon belüli erőszak a Dunaszerdahelyi járásban!

A családon belüli erőszak fogalma nemcsak a fizikai bántalmazást foglalja magába, de azokat az eseteket is, amikor az egyik fél lelki terror alatt tartja a másikat, érzelmileg vagy bármilyen más módon zsarolja, fenyegeti, kizsákmányolja, megalázza őt.

A Dunaszerdahelyi járás nem áll éppen a legjobban ezen a téren, de ez az állapot itt nem egyedi. Az utóbbi években tapasztalt ugrásszerű növekedést Both Péter járási rendőrkapitány is megerősítette a Pátria rádióban.

„Itt a tavalyi évben a közeli vagy rábízott személy kínzásával kapcsolatos bűncselekmények száma összesen 46 volt, a veszélyes fenyegetéssel kapcsolatos bűntény pedig 73” – szögezte le. Az idei első negyedévben 14 esetük van közeli hozzátartozó kínzásával összefüggésben, és 8, ami veszélyes fenyegetésnek minősíthető.

Hozzátette, ezek olyan esetek, amelyek kapcsán mindenekelőtt feljelentés történt, és azt követően pedig büntetőeljárás indult.

Az ilyen típusú büntetőeljárások megnövekedett száma mögött szerinte az is állhat, hogy országos szinten egy-egy kirívó esetben családi tragédia történt, ebből kifolyólag pedig a bűnüldöző szervek; a rendőrség, az ügyészség és a bíróság sokkal érzékenyebben kezelik a feljelentéseket.

„A rendőrség az ügyészség felügyelete mellett maximálisan szigorúan bírálja el az ilyen bejelentéseket, és aktívan kezdeményezi a büntető eljárásokat. Az a joggyakorlat kapott teret, hogy a bűntény kivizsgálása inkább kezdődjön el, és adott esetben a későbbi stádiumban legyen megszüntetve, minthogy ne legyen kivizsgálva, és esetleg történjen valami visszafordíthatatlan”

– magyarázta. Hangsúlyozta, hogy az emberek jogtudata is nőtt az utóbbi években, és többen fordulnak már rendőri segítségért is.

„Az a probléma, hogy otthon történik, a négy fal között, és senki nem látja, ezért nehéz róla konkrét adatokat szerezni, mi pszichológusok, szakértők pedig azzal vagyunk megbízva, hogy objektivizáljuk, megtörtént-e vagy sem, illetve milyen alapon” – reagált Haidová Katarína klinikai pszichológus arra a kérdésre, hogy milyen feladatot látnak el ilyen esetekben ők.

Leszögezte, hogy az említett alap különféle lehet, mivel egyrészt előfordulhat, hogy egy párkapcsolatban egyszer az egyik, máskor a másik fél erőszakosabb, az ilyen viszony viszont könnyebben oldható, mint amikor az egyik partner nagyon domináns, uralni akarja a másikat, ezért pedig erősen manipulálja. Viszont vannak olyan kapcsolatok, ahol az egyik partner nagyon domináns, uralni akarja a másikat, és ezért erősen manipulálja. „A pszichológus feladata ilyenkor annak megállapítása, hogy van-e agresszor és áldozat, vagy két egyforma erős partnerről van szó, akik összevesztek” – húzta alá.

Both Péter elmondása szerint régebben a rendőrség a veszélyes fenyegetések nyolcvan százalékát szabálysértésként kezelte, ma viszont már megvizsgálják az illetők környezetét. „A bejelentés megtételekor a rendőr egy kérdőívet töltet ki a bejelentővel, amiből leszűri, hogy a cselekedet súlya megalapozza-e a bűncselekmény alapos gyanúját, és ha ezt indokoltnak látja, akkor a büntetőeljárás megindul, a gyanúsítottat pedig valószínűleg őrizetbe vesszük, adott esetben előzetes letartóztatásba kerül” – fejtette ki.

A kérdőív kitöltése során kiderülhet az, hogy adott esetben az agresszor mióta, illetve milyen jellegű nyomás alatt tartja a károsultat, mivel előfordulhat, hogy külsérelmi nyomok nem utalnak ilyesmire.

„Lehet valakit állandó pszichés terror alatt tartani, ha megfigyelem, ellenőrzöm a személyes információit, telefonját, postáját, élelmet, pihenést, alvást vonok meg tőle, az alapvető higiéniai igényeit, a tisztálkodást, ruházkodást vonom meg tőle, de történt olyan is, hogy a károsultat elszigetelte az illető a környezetétől, bizonyos motivációból, például féltékenységből nem engedte emberek közé”

– emelte ki.

A klinikai pszichológus elmondása szerint a pszichikai erőszak sokkal alattomosabb, mivel az agresszor gyakran függő kapcsolatban tartja az áldozatot, aki erről esetleg nm is tud. Lehet az pénzügyi függőség, de lehet az önbizalom hiányát kihasználó korlátozás. „Ezt a családi dinamikát fel tudjuk mérni és tudunk róla referálni – fogalmaz, majd hozzáteszi – Ebben az esetben azonban gyakran fordul elő, hogy ha talál is erőt magában az áldozat ahhoz, hogy feljelentést tegyen, akkor bűntudata van, mert úgy érzi, ő tehet róla, hogy a partnere így viselkedik, mivel nem tesz meg mindent azért, hogy neki komfortos körülményeket teremtsen, ilyenkor pedig hajlandó arra is, hogy később visszavonja a feljelentést. A rendőrök munkáját ez komplikálja.”

Mivel kívülről, különösen avatatlan személyként nehéz felmérni, ha valaki lelki terror alatt áll, Haidová Katarína elmagyarázta, mik lehetnek ennek a látható jelei.

„Figyelni kell családon belül, hogyan működik a kommunikáció, mennyire fölényes a partner az adott személlyel, tart-e tőle, érzi-e például az anya, hogy a lánya szerencsétlen helyzetben van, esetleg túlzottan is szófogadóan és alázatosan reagál a partnerére. Ha felmerül a gyanú, tartani kell a kapcsolatot az adott áldozattal, hogy ne zárkózzon nagyon be, ne tartsa magában a dolgokat” – fejtett ki.

Amennyiben gyerekek is részesei ennek az állapotnak, gyakorta tabuként kezelik a családon belül történteket, mivel arra utasítják őket, a pszichológus szerint azonban ez meglátszik adott esetben az iskolai eredményeiken, viselkedésükön is. „Zárkózottak, akár agresszívak, és sajnos előfordulhat, hogy a gyerek azonosul az agresszorral, és hasonlóan viselkedik mint ő” – fűzte hozzá.

A legszomorúbb eseteknek azokat tartja, ahol gyerekek (is) az áldozatok, de mint mondta, olyan üggyel is találkozott már, ahol épp a gyerek volt az agresszor. Kamaszok, akik pénzt követelnek az életmódjukhoz, vagy akár idősebb férfi, aki a még idősebb édesanyját kínozza. Amikor pedig a terrorizáló kamasz vagy fiatal felnőtt esetleg már a rácsok mögé kerül, előfordul, hogy a szülő elkezdi bagatellizálni a tettét, és nem veszi figyelembe, hogy veszélyben volt az élete.

Both Péter elárulta, hogy évente két-három olyan esetük is előfordult, hogy az állítólagos áldozatról kiderül, hogy rágalmazó. „Ez azt vonja maga után, hogy a bejelentő felé fordul a büntetőeljárás menete, rágalmazásért, hamis vallomástételért kell felelnie. Ilyenért egytől öt évig terjedő börtönbüntetést kapni lehet” – húzta alá. Az esetek túlnyomó többségében azonban nem erről van szó. Ahogy elismerik azt is, hogy nemcsak nő vagy gyerek lehet az áldozat, de férfi is, ám ez kevésbé jellemző.

Both elmondta azt is, hogy veszélyes fenyegetésért a kiszabható büntetés alapesetben egy évig terjedő börtön, súlyosabb, minősített ügyekben viszont hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztést is kiróhat a bíróság.

Ennél keményebben büntethető a közeli hozzátartozó vagy rábízott személy kínzása, sanyargatása, az ugyanis háromtól nyolc évig terjedő börtönnel sújtható, súlyosabb esetben pedig az elkövető 7-től 15 évig is a rácsok mögé kerülhet. Adott esetben, ha a családon belüli erőszak tragédiával végződik, 15-től 25 évig, de akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel is sújtható.

Arra is van megoldás, ha a bíróság nem küldi vizsgálati fogságba a családtagját kínzó személyt, ugyanis 10 napra kitilthatják lakóhelyéről, ahol a kínzott személy él, ehhez pedig 10 méteres távolságtartási végzés is kapcsolódik. A rendőrség Both elmondása szerint ennek betartását rendszeresen ellenőrzi, az ideiglenes távoltartás ideje alatt pedig a károsult a bírósághoz fordulhat, hogy azt tartósan kiharcolja.

A klinikai pszichológus úgy látja, hogy ugyan vannak esetek, amikor elkerülhető egy hosszabb rendőrségi, illetve bírósági procedúra, gyakran azonban ez szükséges ahhoz, hogy az áldozat egyáltalán életben maradjon. „Az embereknek is jobban kellene figyelni egymásra, hogy lássák, és a családon belül felfigyeljenek minden apró jelre, ha pedig van rá még mód, próbálják családon belül megoldani. Sajnos azonban ezt időnként nem lehet máshogy megoldani, csak úgy, hogy az áldozatot izlolálják az agresszortól” – szögezte le.

(pátria/parameter)