Dudás Tamás: Az infláció gyorsulása már tavaly ősszel elkezdődött, de az orosz-ukrán háború sokat tett hozzá – Interjú

2022. november 29. - 10:28 | Belföld

Rendkívüli inflációt mért Szlovákiában a statisztikai hivatal, október végén 14,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Az elmúlt több mint 20 évben nem tapasztaltunk ilyen pénzromlást, amihez még egyre lassuló gazdasági növekedés is társul. Az ország gazdasági helyzetéről Dudás Tamás közgazdászt, a Páneurópai Egyetem Közgazdasági és Vállalkozástudományi Karának dékánját kérdeztük.

Dudás Tamás: Az infláció gyorsulása már tavaly ősszel elkezdődött, de az orosz-ukrán háború sokat tett hozzá – Interjú
Fotó: TASR

Az interjúból megtudhatják:

  • Mi okozza az inflációt Szlovákiában?
  • Miért alacsonyabb az infláció nálunk, mint a többi visegrádi országban, és miért magasabb, mint a nyugati államokban?
  • Miért jelenthet változást január elseje az infláció tekintetében?
  • Meddig kell még tartanunk az áremelkedéstől?
  • Miért ilyen lassú a szlovák gazdaság növekedése?
  • Elérjük-e az Európai Unió átlagát?
  • Miért csak most értük el a COVID előtti gazdasági szintet?
  • Milyen növekedésre számíthatunk a következő években, és mennyit tesz ehhez hozzá az uniós támogatás?

A lakosságot egyre jobban sújtja az elszabadult infláció, ami sokak számára szinte ismeretlen fogalom, hiszen az elmúlt két évtizedben már az 1-2 százalékos pénzromlás is magasnak számított. Mi az oka most az áremelkedésnek, mi hajtja felfelé az árakat?

Ha megnézzük a részleteket, akkor látni, hogy két kategória az, ami Szlovákia esetében hajtja felfelé az árakat. Az egyik az élelmiszer, ez most a leggyorsabban növekvő kategória, amit valószínűleg az energiaárak, és más egyéb faktorok visznek felfelé. A másik pedig a lakhatás és az energiaköltségek, amik szintén mintegy 15 százalékkal vagy még ennél is kicsit nagyobb mértékben emelkedtek. Tehát ez a két fő faktor viszi előre. Az energiaárak hatásához viszont hozzá kell tenni, hogy a lakossági energiaárak még a régiek, vagyis ezek nem gyorsítják az inflációt, mert még mindig az idén januártól érvényes árakat fizetjük.


Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal

Tehát az inflációt hajtó energiaár elsősorban az iparban, a vállalti szektorban jelentkezik, vagyis a vállalatok emelkedő energiaköltségei növelik az árakat?

Igen, a vállalatok költségeit növeli az energiaár-emelkedés, tehát a földgáz és a villanyáram ára, ezért kényszerülnek áremelésre.

Lehet ezt valamiféle háborús vagy szankciós inflációnak nevezni? Vagy az infláció növekedése már korábban elindult, és csak rátett néhány lapáttal az orosz-ukrán háború, és a háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók?

Az infláció gyorsulására valamikor 2021 nyarának a végén, kora ősszel kezdtek a közgazdászok felfigyelni. Hónapról hónapra ment felfelé, de az igazi löketet a háború adta meg neki. Ezt mutatja az is, hogy a háború előtti prognózisok jóval alacsonyabb inflációt jeleztek, és azt jósolták, hogy nem tart majd sokáig, hamarabb el fog tűnni. Aztán a háború mindent megváltoztatott, az energiaárak kilőttek az égbe, és az egészet elvitték magukkal.


Dudás Tamás közgazdász (Fotó: Paraméter.sk)

Hogyha viszont körbenézünk a V4-es országokban, azt látjuk, hogy Szlovákiában a legalacsonyabb az áremelkedés. Ez azért van így, mert nálunk még a lakossági energiaárak nem emelkedtek, vagy van más oka is?

Igen, nagyrészt ennek az egyik legfontosabb eleme az, hogy a lakossági energiaárak emelkedése még nem érezteti hatását. A cseheknél például más az energiaárak szabályozása, ezért ez a tényező hamarabb megjelent az inflációban. Viszont az utolsó hónapban Csehországban 3 százalékpontot csökkent az infláció (most szinte pontosan annyi, mint nálunk – szerk. megj.), ami annak köszönhető, hogy a kormány megpróbálta csökkenteni az energiaárakat, és egy kicsit sikerült is megakasztania. Ez ott kicsit vissza is vetette az inflációt.

Szerepet játszhat ebben az is, hogy egyedül mi fizetünk euróval, a többiek nem tagjai az eurozónának?

Ennek is lehet benne szerepe, mert a másik három visegrádi országban a hazai valuta gyengülése is befolyásolhatja a pénzromlást, de a valuta gyengülése csak Magyarország esetében számottevő. A cseh korona mozgása elhanyagolható, a lengyel zloty is csak kicsit gyengült, egyedül a magyar forint volt az, amely elhagyta magát az elmúlt hónapokban.

A magyaroknál tehát a gyengébb forint is szerepet játszik, ennek is köszönhető, hogy ott a legmagasabb az infláció, mert az az energiaárakban, az energiaimportban is megjelenik.

Viszont az is elmondható, hogy az Európai Unió keleti felében, a volt szocialista országokban jóval magasabb az infláció, mint az európai uniós átlag, vagy akár az eurózóna átlaga. Mi okozza ezt az eltérést, miért nőnek nálunk gyorsabban az árak, mint Nyugaton?

Ez általában normális időkben is így van. Közép-Európa gyorsabban növekvő régió, amelyik felkapaszkodóban van, utol akarja érni a Nyugatot. Ennek a gyorsabb gazdasági növekedésnek rendszerint a velejárója egy valamelyest magasabb infláció normális időkben is, ezt mutatják a korábbi számok. Ez még erősebben jelent meg most, a háborús konfliktus kitörése után. Azt is meg kell nézni, hogy mit tettek az országok az infláció ellen, az energiaárak növekedése ellen. A spanyolok például ársapkát tettek az energiaárakra, a franciák is hasonló intézkedéseket hoztak. És ez ugye tudta lassítani az inflációt.


Forrás: Eurostat

Mi várható? A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése azt mutatja, hogy várhatóan a jövő év közepéig még marad a magas infláció. Változhat ez?

Hát a kulcspont Szlovákia esetében a január elseje lesz, amikor életbe lépnek majd az új energiaárak. Az a kérdés, hogy mekkorák lesznek. A kormány ígérgeti már néhány hete a pontos számokat, de még mindig nem tudunk semmit biztosan. A lakossági energiaáraktól fog függni, hogy mekkora lesz és milyen lesz a lefolyása. A Szlovák Nemzeti Bank is több lehetőséggel számolt.

Ha a kormány nem nyúl bele nagyon az árakba, és megduplázódnak a lakosság energiaszámlái, akkor 20 százalékra is ugorhat az infláció. Hogyha valamit tesznek ellene, akkor alacsonyabban fog tetőzni, a jelenleginél már nem megy magasabbra, marad a 15-16 százalékos csúcs.

Abban konszenzus látszik, hogy jövő év második felében fokozatosan lassulnia kell az inflációnak. Ez a várható csökkenés azért is látszik biztosnak, mert itt éves összehasonlításról beszélünk, és ahogy haladunk előre az időben, a jövő év közepén már eljutunk oda, hogy az idei magasabb árakhoz hasonlítjuk majd a 2023-as árakat. És bízunk benne, hogy az energia ára globálisan már nem fog emelkedni.

Előfordulhat az is, hogy az energiaárak akár még csökkenni is fognak a jövő évben?

A lakossági árak biztosan nem, mert ezeket rögzítik január 1-jével. A piaci árak esetében ez könnyen előfordulhat, a nemzetközi helyzettől, elsősorban az orosz–ukrán háborútól függően elmozdulhatnak a piaci árak, vagyis azok, amit a vállalatok fizetnek. Most is azt látjuk, hogy októberben is folyamatosan csökkent a földgáz és a villamos energia ára a piacon. Ez attól függ, hogy hogyan fognak alakulni a külső faktorok.

Mi várható a szlovák gazdaságban? A GDP a harmadik negyedévben 1,2%-ot emelkedett az előző évhez képest, aminek örültek a szakemberek is, mert azt jelenti, hogy nincs stagnáció. Viszont ez az érték iszonyatosan alacsony főleg, hogy ha más országokhoz, akár Magyarországhoz hasonlítjuk, ahol például 4,1 százalékos volt. Jó eredmény ez az 1,2 százalékos emelkedés?

A helyzethez képest elég jó, de igaz, a magyarországinál sokkal alacsonyabb. Ha azonban mindent összevetünk, hogy milyen a külső gazdasági környezet, és milyenek a kockázatok, és Szlovákia mennyire nyitott gazdaság, hogy mennyire exportorientált, akkor ez az 1,2 százalék még viszonylag jó eredménynek mondható. Látni azonban, hogy lassul a gazdaság, az első három negyedév folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és valószínűleg az idei utolsó negyedév már a nullához közelít majd, vagy akár a nulla alá is kerülhet.

Ez azt jelenti, hogy idén leáll a gazdasági növekedés, és jövőre jön a csökkenés?

Könnyen előfordulhat, de ez inkább határesetnek tűnik. Biztos lesz jövőre legalább egy olyan negyedév, amiben negatív lesz a növekedés. Ha megnézzük a gazdasági előrejelzéseket, mind ott vannak ezen a mezsgyén, nulla százalék körül.

A nemzeti bank kicsit pesszimistább, mínusz fél százalékban gondolkodtak, a pénzügyminisztérium plusz fél százalék körül látja. Az Európai Bizottság őszi jelentése szintén fél százalékos gazdasági növekedéssel számol Szlovákia esetében.

Tehát ott fog valahol a nulla körül mozogni. Hogy a nulla alá kerül vagy sem, az a külső tényezők alakulásától függ.

Mi az, ami lassítja a növekedést? Mi miatt lassult folyamatosan már ebben az évben is?

Összeurópai gazdasági lassulást látunk. Mi nyitott gazdaság vagyunk, a legszorosabb gazdasági kapcsolatokat az európai országokkal ápoljuk: a szlovák export 85 százaléka más uniós országokba irányul. Mindegyik nagy európai gazdaság fokozatosan, folyamatosan lassul a németek, a franciák, az olaszok, a spanyolok valószínűleg recesszióba kerülnek nemsokára, ha még nincsenek ott. Szóval összes gazdasági partnerünknél folyamatos a lassulás, ez a külső kereslet csökkenését okozza. A másik tényező pedig a belső kereslet lassulása, a lakossági fogyasztás visszaesése. A lakosságnak egyrészt az infláció falja fel a forrásait, másrészt pedig a nagyon sok negatív hír, ami szintén nem javítja a fogyasztói kedvet. Tehát nem lehet számítani sem a belső fogyasztásra, sem az exportra, és várhatóan a befektetések sem emelkednek majd, vagyis a GDP-nek mindegyik része problematikus.

A harmadik negyedévi gazdasági eredmény azt mutatja, hogy végre már elértük a Covid előtti szintet, vagyis már 2019 szintjén vagyunk. Ez azt is jelenti, hogy három év elveszett. Lehetett volna gyorsabb a kilábalás a COVID okozta gazdasági válságból?

A kilábalás lassabb lett, mint ahogyan vártuk, eredetileg gyorsabb növekedést jeleztek a szakemberek.

Az eredeti előrejelzések szerint már 2021 vége felé, tehát egy évvel korábban el kellett volna érni a COVID előtti szintet, de a gazdaság fokozatosan lassulni kezdett. De ezzel a lassú fejlődéssel sem vagyunk utolsók: vannak még olyan európai uniós országok, amelyek még ma sem érték el a Covid előtti teljesítményüket.

Jövőre tehát, ha nem is visszaesés, de stagnálás várható. A 2024-es év már jobb lesz?

A jelenlegi előrejelzések szerint igen. Persze bármi történhet még addig, de, ha semmi előreláthatatlan nem történik, akkor a gazdasági növekedésnek 2024-ben gyorsulnia kellene. Nem kell nagy ugrást várni, 2-3 százalék lehet a legjobb esetben is, de mindenképpen gyorsabban nő majd a gazdaság. Az inflációnak fokozatosan elfogadhatóbb szintekre kellene csökkennie, a 2024-es év jobb lesz, mint 2023.

Segíthet ezen, ha elkezd beáramolni az európai uniós támogatás? Egyrészt számíthatunk a helyreállítási alapra, másrészt pedig az unió hétéves, rendes költségvetésére. Megdobhatja kicsit a növekedést, hogyha tényleg elindul a támogatás felhasználása?

Mindenképpen, az uniós támogatások hatása már a jövő évben is megjelenik:

ha nem jönnének a helyreállítási alap forrásai, akkor arról nem is beszélhetnénk, hogy elkerüljük a recessziót.

Az uniós források felhasználásával történő befektetések segítenek majd a gazdaságnak. Ha kihasználjuk ezeket a forrásokat, akkor 2023-ban és 2024-ben kellene a legerősebben megjelenniük ezeknek a pozitív hatásoknak.

A 2000-es évek első évtizedének vége felé Szlovákia még a gazdasági növekedés példaképe volt, Csehországhoz közelítettünk, Magyarországot megelőztük. Most viszont a gazdasági teljesítményünk már rosszabb, mint Magyarországé, Csehországtól pedig messze lemaradtunk. Lát esélyt arra, hogy a következő években újra beindulhat a szlovák gazdaság, és kicsit közelebb juthatunk az uniós átlaghoz, vagy legalább Csehországhoz?

Nem látom túl pozitívan a helyzetet, a gazdasági növekedés 2024-re állhat helyre, és valószínűtlen, hogy azokat a nagyon gyors növekedésű éveket, a 2004 és 2008 közötti időszakot, amikor a leggyorsabban zárkóztunk fel, meg tudjuk ismételni.

Akkor 6-8-10%-os volt a gazdasági növekedés, ilyen ütemet ebben az évtizedben már nem tartok valószínűnek. Emiatt a felzárkózás folyamata is lassabb lesz sajnos, mint a 2000-es évek első évtizedében volt.

A gyorsabb növekedéshez gazdaságpolitikai változtatásra lenne szükség, a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, az oktatásra kellene összpontosítani, ami most nem létszik.

Lajos P. János