1
Esterházy János tiszteletére néhány éve emléktáblát avattak Dunaszerdahelyen, a Fő utcán (Fotó: Paraméter)
Megosztás
Éles vita után a képviselőknek csak a szoros többsége szavazta meg a Karaffa Attila (MKP) által benyújtott javaslatot.
„A Pázmaneum PT hirdette meg az emlékévet, amelyhez több országos, önkormányzati, egyházi és civil szervezet is csatlakozott” – érvelt Karaffa, majd kifejtette, hogy Esterházy János volt az a képviselő, akit „a fasiszta és kommunista diktatúra üldözött”. Mint mondta, Esterházy volt az egyetlen, aki nem szavazta meg annak idején a zsidók deportálásáról szóló javaslatot.
„Ez egy elvi csatlakozás lenne az emlékévhez. Ősszel szeretnénk Dunaszerdahelyen egy Esterházy-konferenciát is megrendezni”
– folytatta Karaffa.
Ravasz Marián (Híd) vele szemben nem tartotta jó ötletnek ezt a kezdeményezést.
„Esterházy János az a politikus volt, aki 1940-től kezdve megszavazta az összes zsidótörvényt, és bevallottan antiszemita volt. Idézhetünk tőle, mivel azt mondta, nagyon örül, hogy a zsidó üzleteket a keresztények veszik át, és örül, hogy meg vannak bélyegezve. Amikor nem szavazta meg a kitelepítéseket, elnézést kért, és elmondta, azért tartózkodott, nehogy az akkori szlovákiai területen élő magyarok is erre a sorsra jussanak”
– emlékeztetett.
Karaffa erre azt mondta, Ravasz bizonyára más forrásokból tájékozódott, „de történelmi források igazolják, hogy Esterházy a saját nemzete mellett a szlovákok, ruszinok és más nemzetek mellett is kiállt”, és tanúvallomásokra hivatkozva állítja, hogy segítette, bújtatta a zsidókat is.
Ravasz minderre úgy reagált, hogy nemcsak Esterházynak, de még Jozef Tisónak is megvoltak úgymond a „saját zsidói”. „Ők ezzel semmit nem kockáztattak, olyan pozícióban voltak, hogy immunitásuk volt” – szögezte le. A képviselő szerint fel kell tenni a kérdést, hogy egy magát antiszemitának valló, és az említettek szerint cselekvő személyiség megérdemli-e – különösen Dunaszerdahely történelmére való tekintettel, ahonnét közel 3 ezer zsidót hurcoltak el – , hogy egy róla elnevezett emlékévhez csatlakozzon.
A válasz az önkormányzat szűk többsége szerint: igen. A jelenlévő 21 képviselőből csak 12-en szavazták meg, de ez épp elég.
2012-ben szlovákiai zsidó szervezetek a levéltárakban fellelhető Esterházy-beszédekre és -nyilatkozatokra hivatkozva nyílt levélben tiltakoztak az egykori politikus posztumusz kitüntetéséért.
Akkoriban az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) a holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenysége címén tüntette ki Esterházyt.
„Az ADL egy olyan magyar nemzetiségű szlovák politikust tüntetett ki, aki nyíltan üdvözölte és nagyra értékelte 1939. március 14-én az önálló Szlovákia létrehozását, holott pontosan tisztában volt azzal, hogy ez az államforma Adolf Hitler kívánságára jött létre. A holokauszt idején a szlovák parlament képviselője volt, szavazataival hozzájárult több antidemokratikus, totalitárius és antiszemita jogi norma meghozatalához. Esterházy már 1940-ben, egyik beszédében, megdicsérte a szlovák államot, hogy másodrangú állampolgárokká degradálta a zsidókat és elindította vagyonuk elkobzását“ – állt a levélben, melyről ITT írtunk.
(SzT)