Dunaszerdahely rendeletben tiltotta be a hajléktalanságot!

Bekerült a város tisztaságrendeletébe egy olyan passzus, mely tulajdonképpen betiltja a közterületen való „lakást, alvást, padon alvást”.

Dunaszerdahely rendeletben tiltotta be a hajléktalanságot!
Fotó: Cséfalvay Á. András (archívum)

„A dunaszerdahelyiek igénye, illetve mi kötelezettségünk, hogy a hajléktalanok viselkedését szabályozzuk... A képviselők egy része is bizonyára találkozott azzal az igénnyel, hogy olyan szabályozást hagyjunk jóvá a város területén, ami a többség jogait fogja figyelembe venni a kisebbség ellenében”

– jegyezte meg Hájos Zoltán polgármester az ún. városi tisztaságrendelet módosításainak beterjesztése kapcsán. Ehhez hozzáfűzte, hogy Dunaszerdahelyen 12 olyan hajléktalan él, akiknek semmi közük a városhoz, hiszen felbári, somorjai, királyfiakarcsai, nyárasdi, komáromi, nagyabonyi, szentmihályfai, patonyréti, bősi, alistáli állandó lakhellyel rendelkeznek.

Megjegyezte, hogy a város saját költségvetéséből és állami támogatásból jó felszereltségű hajléktalanszállót üzemeltet, aminek udvara is van. Meg nem nevezett szociális munkásokra hivatkozva kijelentette, hogy „nehéz olyan emberek életérzésén változtatni, akik a szabad ég alatt szeretnek tartózkodni, mert azok nem fogadják el a város által kínált szolgáltatást, lakhatási biztonságot”.

Hájos Zoltán

„Nem feltétlen kellene a Halpiac téri padokon vagy akár a művelődési központ előtt életvitelszerűen tartózkodni. Azt hiszem, hogy itt nem emberi jogokról van szó, hanem hogy hogyan lehetne betartani a rendszabályt, hogy a kijelölt helyen tartózkodjanak ezek a hajléktalanok” – hangzottak a polgármester érvei, amelyek viszont meglehetősen aggályosnak tűnnek alkotmányjogi szempontból.

A rendelet 2 paragrafusa 4. bekezdésének k) és l) pontja közé (!) bekerült n) pont ugyanis betiltja a közterületen történő lakást, alvást és a padon alvást. Egy bizonyos értelmezés szerint ezzel pedig azt szabályozzák, hogy közterületen hol és milyen módon tartózkodhat az ember (a rendelet nem említi a "hajléktalan" kifejezést).

Többek közt erre, de más, eddig már létező pontok esetleges alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet Antal Ágota független képviselő is. „Alapvető gond a rendelettel, hogy a szociális problémák elkendőzéséről szól, és nem a megoldásáról. Sérti az emberi méltósághoz való jogot és az egyenlő bánásmód elvét” – reagált, kifejtve, hogy jogászokkal is konzultált erről és a rendelet bizonyos pontjai nemhogy törvény-, de alkotmányellenesek lehetnek.

Antal hivatkozott például a nagy vihart kavart himnusztörvényre, mondván, hogy attól, hogy valakinek valami nem tetszik, még nem jogosítja fel, hogy arról diszkriminatívan rendelkezzen. Pozitívan értékeli, hogy Dunaszerdahely egy a kevés olyan város közül, amely hajléktalanszállót üzemeltet. „Ez becsülendő, de ilyen rendeletet nem hozhatunk” – szögezte le.

Antal Ágota

Aggályosnak véli a városi rendelet említett paragrafusának azok részeit, amit egy korábbi pontja ugyan nem részletez, de már tartalmaz a szemetelésről. Emellett felhívta a figyelmet két, kimondatlanul is a hajléktalanokat érintő pontra, melyek egyike a nyilvános vizelés mellett például a nyilvános területen való köpést is betiltja, a másik pedig a már említett „lakást, alvást, padon alvást”.

„Ha netán én kimegyek az utcára, élvezem a napsütést, lehajtom a fejem és behunyom a szemem, odajöhet a rendőr és megbüntethet, mert azt hiszi, hogy elaludtam a padon? Mi alapján állapítja meg a rendőr, hogy az egy hajléktalan vagy csak egy borostás ember? A rendőröket arra késztetjük, hogy diszkrimináljanak”

– húzta alá Antal, aki a magyar Alkotmánybíróság egy 2012-es határozatára is figyelmeztetett, melynek indoklása szerint „sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybe vételére való ösztönzése nem tekinthető olyan legitim alkotmányos indoknak, amely a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását megalapozná... Emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában, ezért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették ezért kényszerűségből közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el.”

„Milyen jó, hogy nekem nem kell jogászokkal konzultálni, hanem én csípőből tudok erre a történetre válaszolni” – reagált Antal Ágotára a jogász-polgármester, Hájos Zoltán, aki elmondta, a rendelet célja nem a diszkrimináció, hanem hogy hogyan tudna Dunaszerdahely európai szintű várossá válni.

„Akkor fogadnám el a képviselő asszony érvelését, ha a város nem biztosítaná a szolgáltatást a hajléktalanoknak, gondoskodás vagy helyszín biztosításával, télen és nyáron” – fogalmazott.

Karaffa Attila

Szóba került az is, hogy egy rendelet akkor lesz alkotmányellenes, ha azt az Alkotmánybíróság kimondja, de Bugár György (MKP) képviselő például azt jegyezte meg, hogy „ebben a városban sokkal többen vannak, akik egy ilyen rendeletet üdvözölnek, mint akiket esetleg hátrányosan érinthet”, Karaffa Attila (MKP) alpolgármester pedig azt, hogy a rendelet mindenkire vonatkozik, nemcsak hajléktalanokra, Antal Ágota azonban a vita végén megjegyezte: „mindenkivel egyetértek, aki azt mondja, hogy ez mindenkire vonatkozik, de akkor mindenki jogát sértjük vele.”

A rendelet végül átment – városi rendeleteket háromötödös többséggel kell jóváhagyni, a 21 jelenlévő képviselőből ehhez pedig legalább 13 szavazatra volt szükség, miközben a tisztaságrendeletet ennél eggyel többen támogatták.

(SzT)