1
Fotó: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Habár közvetlenül kevésbé érinti a kisebb kórházakat az orvosok felmondása, ha tényleg elmegy 2000 orvos, ők is bedőlhetnek, hiába a kormány „B terve”, vélik egészségügyi szakemberek. Hasonló véleményen vannak a kórházak képviselői is, akik szintén a rendszer összeomlásától tartanak. A tárgyalások jelenleg megfeneklettek, a LOZ elutasította a kormány és Igor Matovič pénzügyminiszter javaslatát, nem kérnek a "stabilizációs hozzájárulásból." Valószínűleg a meglebegtetett belépési bónusz sem oldja majd meg a helyzetet. A LOZ még hétfőn tárgyal az egészségügyi minisztériummal.
Szeptemberben több mint 2100 orvos nyújtotta be felmondását, jobbára az állami kórházakban, hogy nyomatékot adjanak az Orvosszakszervezet nyolcpontos követelésének. A felmondási idő jövő héten szerdán jár le, és a tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. A leginkább érintett kórházak már kezdik lemondani a tervezett műtéteket, amelyek december elején lettek volna esedékesek. Ilyen például az érsekújvári kórház is, ahol a 235 orvosból 48 nyújtotta be felmondását. A nagyszombati kórház már most korlátozza a műtéteket olyan esetekben, ahol feltételezhető, hogy a beteg még december elején is kórházi utókezelésre szorulna. A Pozsonyi Egyetemi Kórházban dolgozó mintegy 1500 orvos harmada, csaknem 500 orvos mondott fel, ezért december első hetében itt is elmaradnak a tervezhető műtétek.
Ez több száz embert érint, a kórházban ugyanis egy nap akár 160 műtétet is elvégeznek, ebből mintegy 130 a tervezett, így egy hét alatt mintegy 650 műtét maradhat el.
Az Orvosszakszervezet (LOZ) nyolc követelésükből ugyan hétnek a teljesítését elérte az egészségügyi minisztériummal folytatott tárgyalásain, de a legfontosabb, a béremelés kérdésében leálltak a tárgyalások. Ez egyébként a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, Igor Matovič pedig egyelőre nem tárgyal a LOZ-zal.
A dunaszerdahelyi és a galántai kórházban egyelőre nincs korlátozás
A kisebb kórházakban nem a felmondásoktól, hanem a nagy kórházak lefékezése miatt az oda érkező páciensek nagy számától tartanak. A Svet zdravia alá tartozó kórházak – ide tartozik például a dunaszerdahelyi, a galántai, a rimaszombati és a rozsnyói kórház is – sem az orvosok távozásától félnek.
„A déli régiókban fekvő kórházainkban nem kaptunk egyetlen tiltakozó felmondást sem” – mondta a Paraméternek Tomáš Kráľ, a Svet zdravia szóvivője.
Ő is azt erősítette meg, hogy a legtöbb tiltakozó felmondást a nagy állami kórházak kapták. Ők 17 kórházat működtetnek, de mindössze 16 felmondást kaptak egyetlen munkahelyen, az iglói (Spišská Nová Ves) kórházban, vagyis ők nem tartanak a felmondásoktól.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők teljesen megúsznák a felmondásokat.
„Ha korlátoznák az ellátást a nagy állami kórházak, Pozsony, Nyitra, Kassa, stb., az komoly nyomás alá helyezné a regionális kórházakat is, mert az ott elutasított páciensek a kisebb kórházakban akarnák kezeltetni magukat” – magyarázta Kráľ.
Azt azonban jelenleg még nem tudják megbecsülni, hogy ez mekkora plusz terhet jelentene számukra.
Az egészségügyi minisztérium egyeztet velük is, készül a vészforgatókönyv arra az esetre, ha az orvosok tényleg nem vonnák vissza a felmondásukat, és el kellene rendelni a veszélyhelyzetet. A Svet zdravia kórházaiban egyelőre a korábban megszokott rendben tervezik az ügyeleteket és a műtéteket is.
A B terv valójában nem létezik
Azt több szakember is egyetértően állítja, hogy a szlovák egészségügyi rendszer nem bírná ki, ha kétezer orvos egyszerre távozna, akár csak a kórházak egy részéből is.
Ez dominóhatással járna, vagyis néhány nap elteltével a kisebb kórházak is bedőlnének, a túlterhelés hatására akár ott is elindulhatna egy felmondási hullám.
Az egészségügyi minisztérium és a kormány által hirdetett B terv valójában nem létezik, vagy csak napokig lenne fenntartható. A szaktárca legfeljebb a hadseregben szolgáló orvosokkal számolhatnak, őket a hadsereggel való megállapodás alapján, veszélyhelyzet elrendelése esetén kirendelheti azokba a kórházakba, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk. A hadseregben azonban közel sem dolgozik annyi orvos, hogy velük megoldható lenne a távozó orvosok pótlása.
Azzal minden szakember egyetért, hogy ha tényleg távozik több mint kétezer orvos, azt a rendszer nem bírja ki.
Ha nem lesz megegyezés, bedől a rendszer
A Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) – amely a kisebb, regionális kórházakat képviselő – szerint is elkerülhetetlen a megegyezés, ellenkező esetben jön az összeomlás.
„Azt kérjük a kormánytól, hogy találjon kompromisszumos megoldást, és ezzel akadályozza meg a katasztrófát a szlovák egészségügyben” – mondta Marian Petko, az ANS elnöke.
Azt ők is látják, hogy az egészségügy alulfinanszírozott, és a dolgozók béremelési követeléseit is jogosnak tartják. „A jelenlegi helyzet a kórházak összeomlásához vezethet” – véli Petko.
A rendszer összeomlásától tartanak az ellenzéki politikusok is. Richard Raši (Hlas) szerint már néhány, kulcsfontosságú orvos távozása is leállíthat egy kórházat. "Elég, ha az altatóorvos távozik, már nem lehet műtétet végeni" – mondta a Hlas parlamenti képviselője. Az SaS szerint is összeomlás előtt az egészségügy. Jana Bittó Cigániková (SaS) arra figyelmeztet, hogy a szlovák kormány arányaiban feleannyi támogatást sem biztosít az egészségügynek, mint a cseh.
„A pandémia alatt a szlovák kormány 1 százalékkal még csökkentette is az egészségügy támogatását, miközben a cseh 44 százalékkal növelte, így nem lehet biztosítani a »csehországi fizetéseket« az orvosoknak” – jelentette ki Cigániková.
Szakemberek szerint a legfontosabb most a megegyezés,még akkor is, ha a túlságosan magas béremelés a rendszert is megviselné.
– lpj –