Dunaszerdahelyről csaknem eltűntek a romák, Bős a legmagyarabb szlovákiai város – mi történt a magyarlakta városokban?

2022. január 24. - 07:50 | Régió

Többféle trend is megfigyelhető a népszámlálás kapcsán a szlovákiai magyarok által többségben vagy nagyobb számban lakott városokban. Ezek közül többet felsorolunk alábbi cikkünkben, amelynek végén megtalálhatóak a magyarlakta szlovákiai városok legfontosabb nemzetiségi/anyanyelvi mutatói is.

Dunaszerdahelyről csaknem eltűntek a romák, Bős a legmagyarabb szlovákiai város – mi történt a magyarlakta városokban?
Illusztráció - Cséfalvay Á. András (archívum)
  • Míg országosan, úgy helyi szinten, a magyarlakta városokban is tetten érhető, hogy első nemzetiségként kevesebben jelölték meg a romát, míg másodikként helyenként sokkal többen.
  • Ez jellemző például Dunaszerdahelyre, ahol 2011-ben még több mint 600 lakos vallotta magát romának, 2021-ben viszont már kevesebb mint 100. Legalábbis első nemzetiségként, másodikként ugyanis ehhez még hozzájön további négyszáz. Nem ennyire látványosan, de hasonló a helyzet a romákkal Nagymegyeren, Gútán, Komáromban, Diószegen, Nagykürtösön, Losoncon, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen is.
  • E tekintetben különleges helyzetbe került Fülek városa, ahol kb. harmadannyian vallották magukat elsődlegesen romának, mint 2011-ben (137 / 396), ugyanakkor a második nemzetiségként a romát megjelölőkkel együtt ez szám már jóval magasabb (+985). 500-zal többen vallották magukat romának Szepsi városában, és ha ehhez a második nemzetiségeseket is hozzávesszük, akkor ez a szám már mintegy ezer, ami kétszer annyi, mint 2011-ben. A tíz évvel ezelőtti többszöröse vallotta magát romának elsőként vagy másodikként Nagykaposon is.
  • A tavalyi népszámlálási adatok alapján a legmagyarabb város, vagyis ahol a legnagyobb arányban élnek magyarok, Bős lesz. Ez még úgy is igaz, hogy Bősön 7%-kal csökkent a magyar lakosság aránya. A legutóbbi népszámláláskor Bős még nem lehetett a legmagyarabb város, mert nem volt város.
  • A magyart első nemzetiségként megjelölők közt létszámban a legnagyobb visszaesés a következő városokban mutatkozott: Nagykapos (kb. -950), Komárom (-800), Érsekújvár (-750), Zselíz (-700), Rozsnyó (-600), Tiszacsernyő (-600), Vágsellye (-550), Somorja (-550), Léva (-550), Bős (-500), Losonc (-500), Galánta (-450), Rimaszombat (-450).
  • Akadnak olyan szlovákiai magyarlakta városok, ahol ugyan csökkent a magyar lakosok száma, ha csak azokat számoljuk, akik első nemzetiségként jelölték meg a magyart. Ha viszont azokat is, akik másodikként, akkor már több a magyar, mint 10 éve. Ezek közé tartozik pl. Dunaszerdahely, Nagymegyer és Komárom, de Szenc, Ógyalla, Érsekújvár, Nagykürtös, Fülek, Rimaszombat, Szepsi és Királyhelmec is.
  • Fülek olyan szempontból is különleges helyzetben van, hogy 2011-hez képest itt nőtt legnagobb mértékben és számban a magyar lakosság. Csak az első nemzetiségként jelölőket tekintve is 450-nel és közel 10%-kal több a magyar, a második nemzetiségként ezt jelölőkkel együtt pedig a különbség már több mint 800.
  • A második nemzetiségként a magyart megjelölő személyekből egyébként Érsekújvárban volt a legtöbb, több mint ezer.
  • Számos városban tetten érhető az a trend, hogy ugyan akár több százzal is csökkent a magyarok száma, de a szlovákoké is, ezért az arányok csak kis mértékben vagy nem is változtak, esetleg javultak a magyarok szemszögéből. Ez a helyzet például Komáromban, ahol 800-zal kevesebb lett a magyar (elsődleges nemzetiség), de 1300-zal a szlovák is, valamint Párkányban és Ipolyságon is, ahol 250-300-zal lett kevesebb mindkét nemzetiségű lakosból.
  • Két városban 2021-ben csökkent a magyarok aránya (elsődleges nemzetiség) 50% alá: Somorján és Naszvadon – ugyanakkor mindkét városban maradtak többségben.
  • A magyar anyanyelvűek száma csaknem mindegyik magyarlakta városban meghaladja azok számát, akik azt első nemzetiségként jelölték, de több helyen a magyart másodikként megjelölők számát beszámítva is. Ilyen városok Dunaszerdahely, Bős, Nagymegyer, Komárom, Gúta, Fülek, Tornalja, Szepsi, Királyhelmec és Nagykapos.


Alább a többségében vagy legalábbis nagyobb létszámban magyar közösség által lakott szlovákiai városok nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó népszámlálási kérdésekből származó adatai olvashatók. Elsőként az elsődleges nemzetiségre vonatkozó 2021-es adat van összevetve a 2011-essel:

Szenc (2021/2011):

szlovák: 15 691 (78%) / 11 605 (68,1%)

magyar: 2 287 (11,4%) / 2 467 (14,5%)

cseh: 146 / 117

ukrán: 62 / 19

roma: 26 / 14

ruszin: 25 / 19

2021:

Második nemzetiség: magyar (310), szlovák (304), cseh (56), ruszin (47)

Magyar anyanyelvű: 2 259

Szlovák anyanyelvű: 15 700

Dunaszerdahely (2021/2011):

magyar: 16 577 (71,9%) / 16 752 (74,5%)

szlovák: 4 386 (19%) / 4 373 (19,5%)

roma: 87 / 623

cseh: 108 / 114

ukrán: 29 / 15

2021:

Második nemzetiség: magyar (579), szlovák (478), roma (399), német (25), zsidó (15)

Magyar anyanyelvű: 17 214

Szlovák anyanyelvű: 3 559

Bős (2021/2011):

magyar: 4 217 (80,6%) / 4 715 (87,9%)

szlovák: 727 (13,9%) / 580 (10,8%)

cseh: 18 / 13

2021:

Második nemzetiség: magyar (106), szlovák (102)

Magyar anyanyelvű: 4 411

Szlovák anyanyelvű: 538

Somorja (2021/2011):

magyar: 6 752 (49,5%) / 7 309 (57,4%)

szlovák: 5 603 (41,1%) / 4 365 (34,3%)

cseh: 83 / 63

ukrán: 34 / 6

roma: 24 / 28

2021:

Második nemzetiség: magyar (431), szlovák (371), roma (41)

Magyar anyanyelvű: 6 995

Szlovák anyanyelvű: 5 342

Nagymegyer (2021/2011):

magyar: 6 624 (78,4%) / 6 696 (75,6%)

szlovák: 1 237 (14,6%) / 1 238 (14%)

cseh: 59 / 76

roma: 15 / 45

2021:

Második nemzetiség: magyar (221), szlovák (171), roma (26)

Magyar anyanyelvű: 6 868

Szlovák anyanyelvű: 807

Galánta (2021/2011):

szlovák: 9 494 (63,1%) / 8 833 (58,3%)

magyar: 4 172 (27,7%) / 4 623 (30,5%)

cseh: 76 / 73

roma: 25 / 32

ukrán: 23 / 8

2021:

Második nemzetiség: magyar (347), szlovák (294), roma (47), cseh (25)

Magyar anyanyelvű: 4 221

Szlovák anyanyelvű: 9 302

Diószeg (2021/2011):

szlovák: 3 838 (70,9%) / 3 524 (64,3%)

magyar: 1 376 (25,4%) / 1 737 (31,7%)

cseh: 26 / 20

roma: 19 / 51

2021:

Második nemzetiség: magyar (99), szlovák (92), roma (26)

Magyar anyanyelvű: 1 375

Szlovák anyanyelvű: 3 846

Komárom (2021/2011):

magyar: 17 696 (53,7%) / 18 506 (53,9%)

szlovák: 10 315 (31.3%) / 11 509 (33,5%)

cseh: 195 / 232

roma: 179 / 241

ukrán: 38 / 19

2021:

Második nemzetiség: magyar (995), szlovák (767), roma (54), cseh (53), német (26)

Magyar anyanyelvű: 18 705

Szlovák anyanyelvű: 9 750

Gúta (2021/2011):

magyar: 7 839 (74,1%) / 8 201 (76,7%)

szlovák: 2 152 (20,4%) / 2 083 (19,5%)

cseh: 45 / 53

roma: 35 / 67

2021:

Második nemzetiség: magyar (247), szlovák (196), roma (19)

Magyar anyanyelvű: 8 307

Szlovák anyanyelvű: 1 653

Ógyalla (2021/2011):

szlovák: 3 780 (50,6%) / 3 753 (48,4%)

magyar: 3 038 (40,7%) / 3 196 (41,2%)

roma: 179 / 189

cseh: 28 / 42

2021:

Második nemzetiség: magyar (274), szlovák (160), roma (22)

Magyar anyanyelvű: 3 171

Szlovák anyanyelvű: 3 347

Roma anyanyelvű: 316

Naszvad (2021/2011):

magyar: 2 461 (49,1%) / 2 717 (53,6%)

szlovák: 2 061 (41,1%) / 1 809 (35,7%)

roma: 416 / 334

cseh: 19 / 15

2021:

Második nemzetiség: magyar (249), szlovák (150), roma (90)

Magyar anyanyelvű: 2 701

Szlovák anyanyelvű: 1 759

Roma anyanyelvű: 484

Vágsellye (2021/2011):

szlovák: 16 633 (78,5%) / 17 147 (72,8%)

magyar: 2 772 (13,1%) / 3 333 (14,2%)

cseh: 116 / 117

ukrán: 26 / 10

roma: 24 / 33

2021:

Második nemzetiség: magyar (283), szlovák (246), cseh (52), roma (39)

Magyar anyanyelvű: 2 814

Szlovák anyanyelvű: 16 279

Érsekújvár (2021/2011):

szlovák: 26 543 (70,2%) / 25 618 (64,6%)

magyar: 8 101 (21,4%) / 8 863 (22,4%)

cseh: 209 / 216

ukrán: 43 / 11

roma: 36 / 46

2021:

Második nemzetiség: magyar (1056), szlovák (707), cseh (71), roma (36)

Magyar anyanyelvű: 8 783

Szlovák anyanyelvű: 25 851

Párkány (2021/2011):

magyar: 6 299 (64,4%) / 6 624 (60,7%)

szlovák: 2 688 (27,5%) / 2 930 (26,8%)

cseh: 78 / 90

roma: 7 / 21

2021:

Második nemzetiség: magyar (263), szlovák (231), roma (21), cseh (21)

Magyar anyanyelvű: 6 703

Szlovák anyanyelvű: 2 296

Léva (2021/2011):

szlovák: 26 652 (83,4%) / 27 050 (74,6%)

magyar: 2 644 (8,3%) / 3 202 (9,2%)

cseh: 195 / 229

roma: 124 / 153

ukrán: 33 / 11

2021:

Második nemzetiség: magyar (393), szlovák (319), cseh (91), roma (66), német (20)

Magyar anyanyelvű: 2 869

Szlovák anyanyelvű: 26 012

Zselíz (2021/2011):

szlovák: 3 370 (49,9%) / 3 550 (49,4%)

magyar: 2 815 (41,7%) / 3 501 (48,7%)

cseh: 27 / 23

roma: 5 / 21

2021:

Második nemzetiség: magyar (178), szlovák (149), roma (11)

Magyar anyanyelvű: 2 941

Szlovák anyanyelvű: 3 183

Ipolyság (2021/2011):

magyar: 4 162 (57,3%) / 4 410 (57,8%)

szlovák: 2 637 (36,3%) / 2 959 (38,8%)

roma: 27 / 36

cseh: 16 / 33

2021:

Második nemzetiség: magyar (195), szlovák (157), roma (27)

Magyar anyanyelvű: 4 455

Szlovák anyanyelvű: 2 331

Nagykürtös (2021/2011):

szlovák: 9 314 (84,5%) / 9 649 (74,2%)

magyar: 525 (4,8%) / 645 (5%)

cseh: 73 / 58

roma: 45 / 94

ukrán: 31 / 25

2021:

Második nemzetiség: magyar (126), szlovák (105)

Magyar anyanyelvű: 634

Szlovák anyanyelvű: 8 912

Losonc (2021/2011):

szlovák: 20 648 (79,7%) / 19 895 (69,9%)

magyar: 2 171 (8,4%) / 2 660 (9,3%)

cseh: 94 / 110

roma: 51 / 219

2021:

Második nemzetiség: magyar (364), szlovák (253), roma (107), cseh (42)

Magyar anyanyelvű: 2 363

Szlovák anyanyelvű: 20 268

Fülek (2021/2011):

magyar: 6 256 (62,9%) / 5 792 (53,5%)

szlovák: 2 961 (29,8%) / 3 031 (28%)

roma: 137 / 396

cseh: 29 / 30

2021:

Második nemzetiség: roma (985), magyar (322), szlovák (261)

Magyar anyanyelvű: 6 862

Szlovák anyanyelvű: 2 469

Rimaszombat (2021/2011):

szlovák: 13 032 (59,1%) / 13 301 (54%)

magyar: 6 832 (31%) / 7 298 (29,6%)

roma: 180 / 247

cseh: 85 / 102

ukrán: 24 / 16

2021:

Második nemzetiség: magyar (483), szlovák (327), roma (149), cseh (24)

Magyar anyanyelvű: 7 008

Szlovák anyanyelvű: 12 812

Tornalja (2021/2011):

magyar: 4067 (58,3%) / 4331 (57,7%)

szlovák: 2 156 (30,9%) / 2 262 (30,1%)

roma: 198 / 334

cseh: 24 / 29

2021:

Második nemzetiség: magyar (276), roma (216), szlovák (162)

Magyar anyanyelvű: 4 521

Szlovák anyanyelvű: 1 899

Rozsnyó (2021/2011):

szlovák: 12 362 (70,4%) / 11 816 (60%)

magyar: 3 298 (18,8%) / 3 909 (19,8%)

roma: 167 / 470

cseh: 63 / 79

ukrán: 22 / 24

ruszin: 23 / 18

2021:

Második nemzetiség: magyar (587), szlovák (400), roma (358)

Magyar anyanyelvű: 3 818

Szlovák anyanyelvű: 11 838

Szepsi (2021/2011):

szlovák: 5 399 (52,4%) / 4 683 (42,3%)

magyar: 2 897 (28,1%) / 3 279 (29,6%)

roma: 1 574 (15,3%) / 1 085 (9,8%)

cseh: 28 / 30

ukrán: 20 / 10

2021:

Második nemzetiség: magyar (527), roma (441), szlovák (192)

Magyar anyanyelvű: 3 968

Szlovák anyanyelvű: 4 246

Roma anyanyelvű: 1 582

Királyhelmec (2021/2011):

magyar: 5 401 (72,1%) / 5 670 (73,7%)

szlovák: 1 764 (23,6%) / 1 796 (19,4%)

roma: 100 / 304

2021:

Második nemzetiség: roma (527), magyar (377), szlovák (207)

Magyar anyanyelvű: 6 351

Szlovák anyanyelvű: 895

Tiszacsernyő (2021/2011):

magyar: 1 843 (51,4%) / 2 419 (62,3%)

szlovák: 1 352 (37,7%) / 1 298 (33,4%)

2021:

Második nemzetiség: magyar (153), szlovák (89), roma (10)

Magyar anyanyelvű: 2 246

Szlovák anyanyelvű: 941

Nagykapos (2021/2011):

magyar: 4 662 (53%) / 5 604 (59,6%)

szlovák: 2 895 (32,9%) / 2 844 (30,2%)

roma: 386 / 116

ukrán: 62 / 72

cseh: 25 / 35

2021:

Második nemzetiség: magyar (570), roma (423), szlovák (249)

Magyar anyanyelvű: 5 416

Szlovák anyanyelvű: 2 426

(SzT)