Eb-1988: Egy válogatott, amely szinte minden tornán esélyesként indul, de csak egyszer ért fel a csúcsra

2020. május 25. - 16:45 | Sport

A koronavírus-járvány miatt idén futballünnep nélkül maradnak a foci szerelmesei, ugyanis a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot csak jövőre rendezik meg. Nem maradt más, mint a nosztalgia, ezért az elkövetkezőkben felidézzük az eddigi futball-Eb-k történéseit. Következik az 1988-as viadal!

Eb-1988: Egy válogatott, amely szinte minden tornán esélyesként indul, de csak egyszer ért fel a csúcsra
Fotók: Getty Images

1988-ban az NSZK adott otthont a labdarúgó Európa-bajnokságnak, így a nyugat-német válogatott automatikus résztvevője volt a tornának. Az előzőekhez hasonlóan a selejtezőkben az együtteseket négy darab ötcsapatos és három darab négycsapatos csoportba osztották.

Nem kis meglepetést hozott már a kvalifikáció: a címvédő francia válogatott nyolc selejtezős mérkőzéséből csupán egyet tudott megnyerni, így csak a harmadik helyen végzett a Szovjetunió és az NDK mögött.

Lemaradtak a tornáról a csehszlovákok is, őket a dánok előzték meg – sokba került a Helsinkiben elszenvedett 0:3-as vereség.

Szintén nem jutott ki az Eb-re a magyar válogatott, amely ugyan kétszer is legyőzte Ciprust, majd a görögöket és a lengyeleket is két vállra fektette a Népstadionban, Athénban és Varsóban azonban már nem sikerült nyerni, sőt a hollandok ellen oda-vissza kapitulált.

A négy győzelem és négy vereség a csoport harmadik helyére volt elég, meg arra, hogy másfél év alatt három szövetségi kapitány is megforduljon a válogatott élén (Komora Imrét Verebes József váltotta, őt pedig Garami József).

A magyarok selejtezős csoportját egyébként a hollandok nyerték, rajtuk kívül csont nélkül jutott ki az Eb-re Olaszország és Anglia, a spanyolok csupán egy hajszállal végeztek a masszív románok előtt, az írek pedig egy kiegyenlített csoportban végeztek az élen megelőzve Bulgáriát, Belgiumot, Skóciát és Luxemburgot.

A nyugat-németországi tornát nyolc városban, Hamburgban, Frankfurtban, Kölnben, Gelsenkirchenben, Münchenben, Hannoverben, Düsseldorfban és Münchenben rendezték, és az egész esemény óriási érdeklődésnek örvendett – a csapatok gyakran 60-65 ezres nézőközönség előtt játszottak.

A Franz Beckenbauer vezette német csapat számított az A csoport favoritjának. A Brehmét, Kohlert, Matthäust, Klinsmannt és Völlert a soraiban tudó házigazda a nyitányon 1:1-es döntetlent játszott a megfiatalított olasz csapattal. A németek a következő két meccsüket már behúzták Dánia és Spanyolország ellen, így megérdemelten végeztek a csoport első helyén – mint később kiderült, ez jelentette a vesztüket.

Az itáliai válogatottat akkortájt olyan kiválóságok alkották, mint Zenga, Donadoni, Mancini vagy a fiatal Maldini. Az olaszok is győzni tudtak hátralévő két mérkőzésükön, és csak a rosszabb gólkülönbségnek köszönhetően jutottak tovább a második helyről.

A B jelű kvartettben mindenki a selejtezőkön brillírozó angolok menetelését várta, ehhez képest a szigetországiak mindhárom mérkőzésüket elveszítették.


Peter Shilton, az angolok kapusa a hollandok ellen lépett pályára századik alkalommal a válogatottban - van Basten három góllal ajándékozta meg

A négyes meglepetéscsapata a Jackie Charlton vezette ír válogatott volt, amely az angolok elleni diadal után döntetlenezett a csoportelsőként végző szovjetekkel. Az utolsó fordulóban a hollandok ellen is elég lett volna hasonló eredmény, Kieft gólja azonban az Oranjét juttatta tovább az elődöntőbe.

Ott aztán a Rijkaarddal, Gulittal, a Koeman testvérekkel és a gólgyáros Marco van Bastennel felálló tulipánosok visszavágtak a németeknek a '74-es vb-döntőben elszenvedett vereségért. A Hamburgban több mint 60 ezer néző előtt rendezett találkozó első félideje nem hozott gólt, a második játékrészben azonban már megtört a jég. A hazaiak Matthäus büntetőjével szerezték meg a vezetést, nem sokkal később azonban Ronald Koeman szintén büntetőből egyenlített. Sokan már elkönyvelhették a döntetlent és készülődhettek a hosszabbításra, csakhogy egy perccel a rendes játékidő vége előtt jött az angolok ellen mesterhármast szerző van Basten, megelőzte Kohlert és becsúszva a hosszúba lőtt. Hollandia ezzel bejutott a fináléba.

Az elődöntő másik ágán a Szovjetunió-Olaszország mérkőzés is látványos és izgalmas játékot hozott, ehhez képest egy óra után az eredményjelző 0:0-t mutatott. Ekkor viszont a szovjetek három perc alatt kétszer is betaláltak, így a fiatal olaszok mehettek is haza.

A csoportmérkőzéseken a szovjetek legyőzték a hollandokat, így adott volt a kérdés: képes lesz-e az Oranjéhez 12 év után visszatérő Rinus Michels szövetségi kapitány valami újjal meglepni ellenfelét. A választ hamar megkaptuk: a hollandok Gullit fejesével már a 33. percben megszerezték a vezetést, majd a második játékrész elején van Basten egy éles szögből leadott kapáslövéssel eldöntötte az aranyérem sorsát. Máig ezt a találatot tartják az Eb-k történetének egyik legszebb góljának.

A hollandok megérdemelten nyerték meg az Európa-bajnokságot, és bár ez előtt és ezt követően is számtalan tornán esélyesként emlegették őket, máig ez a holland foci legnagyobb sikere.


Eredmények:

A csoport

NSZK – Olaszország 1:1 (0:0)
Gólszerzők: 55. Brehme – 52. Mancini

Dánia – Spanyolország 2:3 (1:1)
Gólszerzők: 24. Laudrup, 82. Povlsen – 5. Míchel, 53. Butragueno, 66. Vazquez

NSZK – Dánia 2:0 (1:0)
Gólszerzők: Klinsmann, 85. Thon

Olaszország – Spanyolország 1:0 (0:0)
Gólszerző: 73. Vialli

NSZK – Spanyolország 2:0 (1:0)
Gólszerzők: 29., 51. Völler

Olaszország – Dánia 2:0 (0:0)
67. Altobelli, 87. De Agostini

1. NSZK 3 2 1 0 5:1 5
2. Olaszország 3 2 1 0 4:1 5
3. Spanyolország 3 1 0 2 3:5 2
4. Dánia 3 0 0 3 2:7 0


B csoport

Anglia – Írország 0:1 (0:1)
Gólszerző: 6. Houghton

Hollandia – Szovjetunió 0:1 (0:0)
Gólszerző: 52. Rácz

Anglia – Hollandia 1:3 (0:1)
Gólszerzők: 53. Robson – 44., 71., 75. Van Basten

Írország – Szovjetunió 1:1 (1:0)
Gólszerzők: 38. Whelan – 74. Protasov

Anglia – Szovjetunió 1:3 (1:2)
Gólszerzők: 16. Adams – 3. Alejnikav, 28. Mihajlichenko, 73. Pasuljko

Írország – Hollandia 0:1 (0:0)
Gólszerző: 82. Kieft

1. Szovjetunió 3 2 1 0 5:2 5
2. Hollandia 3 2 0 1 4:2 4
3. Írország 3 1 1 1 2:2 3
4. Anglia 3 0 0 3 2:7 0


Elődöntő

NSZK – Hollandia 1:2 (0:0)
Hamburg, 61 330 néző
Gólszerzők: 55. Matthäus – 74. R. Koeman, 88. van Basten

Szovjetunió – Olaszország 2:0 (0:0)
Stuttgart, 61 606 néző
Gólszerzők: 58. Litovchenko, 62. Protasov


Döntő

Szovjetunió – Hollandia 0:2 (0:1)
München, 72 308 néző
Gólszerzők: 32. Gullit, 54. van Basten


A torna góllövőlistája:

Marco van Basten (holland) – 5 gól
Oleh Protasov (szovjet) – 2 gól
Rudi Völler (NSZK) – 2 gól


A torna álomcsapata:

Hans van Breukelen (holland), Giuseppe Bergomi (olasz), Paolo Maldini (olasz), Ronald Koeman (holland), Frank Rijkaard (holland), Giuseppe Giannini (olasz), Jan Wouters (holland), Lothar Matthäus (NSZK), Gianluca Vialli (olasz), Ruud Gullit (holland), Marco van Basten (holland)


Gianluca Vialli (balra) mellett további három olasz játékost választottak be a torna álomcsapatába


Kapcsolódó cikkek:

Eb-1960: A Fekete Pók és az élete gólját szerző csatár Eb-aranyat nyert Szovjetuniónak


Eb-1964: Csúcsra értek a spanyolok, Magyarország eddigi legjobb Eb-szereplése


Eb-1968: Amikor pénzfeldobással dőlt el a továbbjutás és két finálé után osztottak aranyat


Eb-1972: A magyarok utolsó nagy dobása, Gerd Müller és az NSZK szárnyalása


Eb-1976: A drámák Európa-bajnoksága, Panenka és az a bizonyos tizenegyes


Eb-1980: A németek második diadala és egy csallóközi labdarúgó vitézkedése


Eb-1984: Sokba került a potyagól, Platini szinte egymaga nyert aranyat a franciáknak

(tt)