Eddig inkább javítóintézetre hasonlított, mintsem gyógyközpontra az egyetlen hazai gyerekpszichiátriai intézet

camera

1

Eddig inkább javítóintézetre hasonlított, mintsem gyógyközpontra az egyetlen hazai gyerekpszichiátriai intézet

Fotó: dplhran.sk - SME 

Megosztás

A problémára Mária Patakyová korábbi ombudsman hívta fel a figyelmet.

Amikor Valentína Gabrišová tizenkét éves volt, nehéz időszakon ment keresztül szülei válása és krónikus egészségügyi problémái miatt. Öngyilkossági kísérlet után mérgezéssel került a kassai Egyetemi Gyermekkórházba, ahonnan körülbelül három nap múlva került át a Hraň községben (Tőketerebesi járás) található gyermekpszichiátriai intézetbe. Arról az intézetről van szó, amellyel Mária Patakyová korábbi ombudsman is foglalkozott az állami jogvédő tevékenységéről szóló 2021-es jelentésben – írja a SME napilap, amely szerint az intézményben több alapvető jog- és szabadságsértést állapítottak meg.

Gabrišová a lapnak elmondta, miután felvették az intézetbe, két hétig egyáltalán nem tarthatta a kapcsolatot a családjával. „Csak egyszer szólt a nővér, hogy az édesanyám felhívott és üdvözöl. Ma már tudom, hogy minden nap felhívta a kórházat, érdeklődött felőlem, de a nővérek mindig tudatták vele, hogy a telefonhívásai zavaróak."

Fogalma sem volt arról, hogy az anyja érdeklődik iránta, és ezt nagyon nehezen dolgozta fel, de Gabrišová szerint nem ez volt az egyetlen traumatikus dolog, amit átélt az intézményben.

Gabrišová szerint a pontozáson, a büntetéseken és a jutalmazásokon alapuló szigorú rezsimnek nagyobb jelentősége volt, mint a terápiának. Ilyen volt például a viselkedési pontrendszer és a trikós megkülönböztetés. „Fehér pólóval kezdtünk, ami azt jelentette, hogy nem vagyunk jogosultak semmilyen előnyre. Fokozatosan más színű pólókat lehetett szerezni, amelyek által jobb vagy rosszabb csoportokba kerültünk” – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy pontokat lehetett szerezni a szobák rendbentartásáért, de a teljes csapat viselkedése is befolyásolta a pontozást. Ilyen esetben Gabrišová szerint az is előfordulhatott, hogy más gyerekpáciensek „hibája” miatt nem vehette fel a kapcsolatot a családjával, a szülőkkel való kapcsolattartás ugyanis kedvezménynek számított.

Gabrišová 2010-ben volt az intézmény páciense, de Patakyová jelentése szerint a közelmúltban is aggasztó volt a helyzet a gyermekpszichiátrián, ezzel azonban az intézmény vezetősége nem ért egyet.

Szlovákia egyetlen gyermekpszichiátriai intézményébe évente megközelítőleg 300 gyerek kerül, akik általában három hónapot töltenek ott. A páciensek pszichiáter vagy gyermekpszichiáter javaslatára és a törvényes képviselő beleegyezésével kerülnek oda, kivételt képeznek viszont azok az esetek, amikor bíróság rendeli el a kezelést, ekkor nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése. Az intézmény célja eredetileg az lenne, hogy a gyerekek biztonságos környezetben tanuljanak meg együttélni a diagnózisukkal, javítsák a kapcsolataikat a családtagokkal.

Az ombudsman kiemelte, a szülőkkel való kapcsolattartás a gyerekek alapvető jogai közé tartozik, és nem lehet azt a megszerzett trikó színétől függővé tenni. A jelentés szerint a szellemileg beteg személyek pontrendszer alapján való értékelése is megdöbbentő.

Katarína Ackermanová, az intézet főorvosa a SME-nek elmondta, a trikórendszer egy működési módszer, amelyet nem az intézmény talált ki. „Ez a kognitív-viselkedésterápia elismert módszere, amellyel a pozitív viselkedésminták megerősítését, és a negatívak kiküszöbölését kívánjuk elérni. A hozzánk érkező gyerekek közül sokan súlyos magatartászavarral küzdenek, ez a differenciálási mód a kezelés kiegészítése” – fogalmazott.

Patakyová szerint szigorúan ellenőrzik a gyerekek kommunikációját a környezetükkel, csak a nővér jelenlétében telefonálhatnak megközelítőleg öt percet, és a leveleiket is ellenőrzik. Ha pedig a gyerek a telefonban olyat mond vagy a levélben olyanról ír, ami az intézmény szerint „hazugság”, szankcionálják őket a trikórendszer alapján – írja a sme.sk.

A főorvos szerint erre azért van szükség, mert időbe telik, amíg a gyerek megszokja az intézményt, és előfordulhat, hogy megpróbálja meggyőzni a szülőket arról, hogy már jobban érzi magát és haza akar menni. Ackermanová tagadja, hogy az intézményben megsértik a gyerekek jogait, állítja, mindenkihez egyénileg viszonyulnak, az ombudsman jelentését pedig tendenciózusnak tartja.

A jelentéssel már az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal is foglalkozik, a vizsgálat folyamatban van. Hasonlóan reagált a lap megkeresésére az egészségügyi minisztérium is. Zuzana Eliášová szóvivő megerősítette, hogy a tárca az ombudsman jelentését alapul véve intenzíven foglalkozik és kommunikál az intézménnyel, hogy a feltárt problémákat kiküszöböljék.

A minisztérium szerint az intézmény már nem korlátozza a gyerekek kapcsolattartását a szülőkkel, nem ellenőrzik a kimenő levelek tartalmát és a trikórendszert sem alkalmazzák.


(sme.sk)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program