Eduard Heger a lemondását fontolgatja - az OĽaNO két táborra szakadt

Mivel fennáll annak a veszélye, hogy az OĽaNO, Sme rodina és a Za ľudí alkotta kormány megbukik, a kabinet ezzel a megelőző lépéssel megtartaná hatáskörét.

Ezt az információt a jelenlegi helyzetet ismerő koalícióból több forrás is megerősítette a Denník N-nek, és utalt rá Tomáš Šudík, az OĽaNO képviselője is.

A kormányzattal szembeni bizalmatlanságról csütörtökön 17 órakor szavaz a parlament. A szavazatok megoszlása ​​a keddi szavazáson, amelyen két nappal elhalasztották a kormány sorsáról szóló döntést, azt mutatta, hogy a képviselők többsége a kormány bukása mellett teszi le a voksát. A koalíció a Sme rodina volt képviselőjének, Ján Krošláknak a szavazatát is elveszítette, kormányellenes szavazási szándékát megerősítette Martin Borguľa is, aki Krošlákhoz hasonlóan kedden kilépett a Sme rodina frakcióból – a szavazatok mérlege a kormány ellen fordult.

Šudík képviselő szerint a kormány biztosan meg fog bukni fog, hiszen nincs más lehetőség. Szerinte a kérdés az, hogy a parlament visszahívja-e a kormányt, vagy a miniszterelnök maga mond le.

"Ez a lehetőség is játékban van, különböző viták folynak"

– mondta a képviselő szerdán az OĽaNO frakciójának találkozója előtt.

A lemondás mellett azonban más lehetőségek is szóba kerültek, a megoldás a májusi, júniusi, vagy 2023 szeptemberi előrehozott választásokról szóló megállapodás. Az előrehozott választásokról szóló megállapodás után a Tomáš Taraba körüli három képviselő, és még más ellenzéki képviselők sem szavaznának a kormány bukására, és a jövő évi költségvetés is gond nélkül átmenne.

Eduard Heger egyébként kedd este találkozott Zuzana Čaputová államfővel, a találkozó részleteiről nincs hír.

A kormánynak addig lesz hatásköre, amíg a köztársasági elnök nem nevez ki új kormányt

A miniszterelnök lemondása csak idővel lehet előnyösebb a kormány számára.

Az alkotmány szerint a parlament bizalmatlansági szavazása után lemondó kormány hatásköre alapvetően korlátozott. Ha Heger lemondana, akkor kormánya nem kerülne bizalmatlansági helyzetbe, és az alkotmány szerint a mostanihoz hasonló jogosítványokkal rendelkezne. Alapvető változás azonban az lenne, hogy az államfő bármikor másra bízhatná a kormányalakítást.

Egy lemondásban lévő kormány – legalábbis átmenetileg – stabilabb lehetne, mint egy olyan kormány, amellyel szemben a parlament bizalmatlanságot fejez ki – ráadásul a képviselőit nem lehetne egyénileg visszahívni a parlamentben.

Egy korlátozott jogkörrel rendelkező kormány egy bizalmatlansági indítványról való sikeres szavazás után csak törvénytervezetekről, kormányrendeletekről, állami költségvetési és zárszámadási tervezetről, nemzetközi szerződésekről vagy állami tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről dönthet.

Teljes hatáskörrel rendelkezik a hadiállapot kihirdetésére, a mozgósítás elrendelésére, a rendkívül állapot kihirdetésére, vagy fegyveres erők Szlovákia területén kívülre történő küldésére, illetve külföldi fegyveres erők Szlovákia területén való rövid távú jelenlétének hozzájárulására.

Egy ilyen kormánynak azonban nem lenne jogköre „a gazdasággal- és szociálpolitikával kapcsolatos alapvető intézkedésekre”, egyes nemzetközi szerződésekkel kapcsolatan sem dönthetne.

Ilyen korlátozott jogköröket rótt a kormányra a parlament 2011-ben, miután megbukott Iveta Radičová kormánya egy bizalmatlansági szavazás után. Ez jelentősen megerősítette az akkori elnök jogkörét. Ez is része volt az akkori ellenzékkel kötött megállapodásnak, sikerült megegyezni az előrehozott választások időpontjában is.

Mit tehet Zuzana Čaputová?

A lemondás benyújtása után a köztársasági elnök visszahívná a kormányt és megbízza a funkció további ellátásával, vagy egy másik személyt kérne fel a kormányalakításra.

Elméletileg újfent Eduard Hegerre bízhatja a kormányalakítást, és ragaszkodhatna ahhoz is, hogy egyes miniszterek ne legyenek újra a kormány tagjai. Vagy jöhet egy hivatalnokkormány, amelynek nem is kellene választott politikusokból állnia.

Az elnök december elején a hivatalnoki kormányzással kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy egyetlen racionálisan gondolkodó elnök sem álmodik hivatalnoki kormány megalakításáról.

Minden új kormánynak 30 napon belül bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, amihez legalább 76 képviselő szavazatára van szükség.

Az alkotmány nem határozza meg, hogy az államfőnek mikor kell felmentenie a kormányt. Amikor Iveta Radičová kormánya 2011-ben bukott, Ivan Gašparovič államfő csak két hét után mentette fel a kormányt, amikor már mindenki tudta, mikor lesznek az előrehozott választások.

Az OĽaNO-ban két ellentétes tábor van

Az OĽaNO klubban eltérő vélemények vannak a kormányválság megoldásával kapcsolatban.

Az OĽaNO képviselői kedd kora este is a Bôrik kormányszállóban üléseztek. "Előzetes indikatív szavazást" végeztek, amelyen azt kellett volna jelezni, hogy hányan támogatják a kormány újjáépítését, vagyis főként Igor Matovič távozását a miniszteri posztról, és hányan ragaszkodnak a maradáshoz és a koalíció megszűnéséhez. Az előzetes szavazáson Matovič hívei nyertek, akik közül több mint 30 volt. Csak mintegy tucatnyian támogatták a kormány újjáépítését. Mivel csak próbaszavazásról volt szó, szerdán folytatódott a frakcióülés.

A többségi vélemény támogatója, Gyimesi György a klub tárgyalásainak folytatása előtt a Denník N-nek azt mondta, csak két lehetőségük van.

„Az egyik lehetőség az, hogy hagyjuk magunkat politikailag teljesen megalázni, és eleget teszünk az SaS követeléseinek, amelyek Matovič pénzügyminiszter, Mikulec belügyminiszter és információim szerint Karas miniszter távozását követelik. A második lehetőség az, hogy az ellenzék visszahív minket, a kormány lemond, és megállapodunk az előrehozott választásokról, ami egy bizonyos stabilizáló elem lenne a politikában, de Szlovákia állampolgárainak életében is"

– mondta, és hozzátette, hogy támogatja az előrehozott választásokról szóló megállapodást.

Gyimesi szerint az OĽaNO-ban a második csoportot Ján Budaj, Jaroslav Naď miniszterek és a platform képviseli, amely Gyimesi szerint az "SaS diktátumának" akarja alávetni magát, és 2024-ig kormányozni kíván.

Gyimesi szerint az OĽaNO-nak meg kellene állapodnia az előrehozott választásokról, és meg kell küzdenie a lehető legerősebb mandátumért.

Gyimesi szerint a szeptemberi választási dátumot nem nagyon támogatják a parlamentben, pedig az OĽaNO helyeselné azt, ő úgy véli, hogya júniusi dátum sokkal jobb lenne.

"Ha választanom kell az OĽaNO vezetőjének teljes megaláztatása és még mindig a parlamenti választások győztese között, vagy a júniusi előrehozott választások között, amelyekben a teljes politikai spektrum egyetért, akkor a második lehetőséget választom"

– tette hozzá.

A Za ľudí három képviselője hasonló véleményen van, mint a platform. Szerintük két lehetőség van előttük:

„A – megállapodás Tarabával, Ficóval, a Hlasszal stb. B – megállapodás a kormány újjáépítéséről, vagy tárgyalások az államfővel a további lépésekről. A B lenne a legjobb választás”

– véli Juraj Šeliga.

A képviselő szerint elfogadhatatlanok a Tarabával kötött megállapodások arról, hogy ő fogja a kormányt azért, hogy szeptemberben előrehozott választásokat tartsanak, és nincs elég szavazata a májusi választásokat akaró Smer nélkül.

"Taraba az, aki segíteni akar a fehérgallérosoknak a büntetés csökkentésével, meggyengíti a Speciális Ügyészi Hivatalt és minden folyamatban lévő nyomozást."

Šeliga elfogadható forgatókönyvnek tartja a kormány újjáépítését annak érdekében, hogy a SaS ne szavazza meg a kormány bukását, vagy garantálja a képviselők támogatását.

"Nem hiszek abban, hogy Čaputová elnök asszony hivatalnokkormányt akar, és azt sem, hogy egy kis jóindulattal mindkét oldalon ez a megállapodás ne lenne lehetséges és megvalósítható."

Denník N/para