1
Dunaszerdahelyen is sikerült megtalálni a párhuzamot október 6. és a parlamenti választások magyar kudarca között – fotó: Paraméter
Megosztás
Folyik ezerrel a kavarás, rinyálás az önmagukat konzervatív, keresztény, mi több, keresztényebb keresztyén „dicső vesztesek” igazmagyar játékjurtáiban, a tömjéntől és képmutatástól szagló emlékművek tövében, megannyi célirányosan kisajátított hősi halott jelképes ravatalanál... Égig ér a sírás-rívás, de leginkább a vádaskodás meg a csökött hazudozás az elbukott parlamenti választások miatt.
A nyegle huszármaskarában tetszelgő temérdek szélhámosnak, karrierista gazembernek meg ujjongva tapsikol – mint az egyszeri tébolyda páciensei az ápoló hetyke pulijának – a tegnap még hurráoptimista magyarkodásra, mára meg már gyászhuszárkododásra idomított nímandok nyája…
Pedig egy ilyen elvakult csődületen kívül akadhatnak azért a cifra pulpitusoknál, akiknek rémlik talán, hogy a 19. századból előásott nagy „etnikai” nekibuzdulás 21. századi eredménye korántsem az ellenséges közvéleménykutatók sunyi magyarellenes konspirációja, a magyar nyelven „mérgező liberális média”, a választók utolsó hálátlansága, no és a kegyetlen magyar/balsors miatt lett oly keserű, mint az epe!
Hogyne tudnák! Csakhogy a közvéleményt teljesen hülyének néző bizonyítvány-magyarázatként szerteszét köpködni sokkal könnyebb, mintha otthon nyálazná össze saját tükrét az alany, amikor senki sem látja!
De jól van, evidens, ha politikusnak áll az ember, bizony előfordul, hogy rá-ráfröccsen a politika „műszaki piszka”. Sőt, ha nem vigyáz, alámerülhet az önérdekű hazudozás, de akár a kirekesztő, műmájer nemzeti rizsa közegébe is, mint egy kontár csatornatisztító inas a pöcegödör dzsuvájába.
Az viszont aztán tényleg mindennek a teteje, hogy akad olyan hiteltelen fószer is, aki a kvázi szaktekintély képében tetszelegve kínálja a szaros mankót a kudarcos, hazug, dilettáns közszereplők általa pártolt brancsának! Nemcsak azért, mert így konzerválja az őszinte önreflexió nélküli bűnbakkeresés pokolba vezető intézményét, az öncélú dilettantizmust, vagyis a közéleti mocskot, hanem sajnos mintát szolgáltat az oly sokat ragozott jövő nemzedéknek is…