1
Fotó: TASR
Megosztás
Orbán Viktor „visegrádi programot” próbált hirdetni a visegrádi együttműködés megalapításának 30. évfordulójára emlékező szerdai, krakkói kormányfői találkozó előtt: a lényege a változás elutasítása, valamint a kereszténység és a nemzetállamok védelme a nyugati államok multikulturalizmusától. Írását a szerdai Magyar Nemzet, szlovák nyelven pedig a hnonline.sk közölte.
A „magyarok hivatása”
„Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig”– kezdi publicisztikáját Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Majd miután térben meghatározza a Közép-Európát – az a terület, amely a németek és az oroszok földje között található. Északról a Balti-, délről az Adriai-tenger fogja közre –, leírja annak kultúráját is:
„létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlélet, egy észjárás és jellemző testtartás”.
Kitér a magyarok a hivatásnak, küldetésének a meghatározására, amely szerinte ősidők, de legalábbis a Római Birodalom bukása óta jellemez bennünket:
„A magyarok gondolata saját küldetésükről a Római Birodalomig vezet vissza. A mi fölfogásunkban Európánkat azok a népek teremtették meg, amelyek különböző időpontokban, egymástól függetlenül támadtak a Római Birodalomra. Ezek a népek országaikat az egykori Római Birodalom romjain alapították meg. A latin kereszténységet átvették, de a saját kultúrájukat nem adták fel, s így különféle ötvözeteket kovácsolt ki a történelem kalapácsa.”
Orbán úgy véli, hogy ezzel eldőlt, hogy a magyarok sorsa, mert megszülettek a nemzetállamok és a nemzeti kultúrák, amelyet a magyaroknak állandóan védeniük kell.
„Megszületett egy eszmény, egy törvény, egy elrendelés arról, milyennek kell lennie Európának.
Nagy szellemi egység, közös kulturális alapvonalakkal, ideákkal és végső célokkal. De különálló, független tagokkal, amelyek összefüggenek Európa egységében” – írja le az általa idealizált Európát a magyar miniszterelnök.
Közép-Európa és a Nyugat közti különbség
Majd elmondja azt is, hogy miben különbözik Közép-Európa, vagyis a V4 az Európai Unió nyugati részétől, amit szerinte a 2015-ös „migránsválság” világított meg.
„Mi, magyarok ekkor értettük meg, hogy a keresztyénség utáni, a nemzetek utáni korszakról szóló beszédek és írások nem hangzatos zsurnalizmusok, hanem valós politikai szándékok, sőt maga a kész európai program, a jövő, ahogy azt a nyugatiak elképzelik, sőt már építik is” – írja Orbán.
Szerinte a Nyugat európai küldetése „a teljes nyitottság, határnélküliség – ha mégis, csak átmenetileg és szükséges rosszként –, a tetszés szerint variálható nemi szerepek és családmodellek”.
A menekülteket, vagyis az ő szavajárásában a „migránstömegeket” különben is rendkívül veszélyesnek tartja. „A megjelenő migránstömegek valójában az európai élet után vágyakozó népvándorlási hullámok, amelyekkel szemben elődeink mindig teljes odaadással védekeztek. A nem védekezés valójában megadás, és teljes civilizációs átváltozás lesz a következménye” – írja Orbán.
Közép-Európa küldetése
Meghatározza a visegrádi országok küldetését is:
„Felmutatni a keresztény társadalmi tanításokra épülő politikai és társadalmi rend szépségét és versenyképességét… Megvédeni a külső támadásokkal szemben és megvédeni a belső birodalomépítési törekvésektől, fenntartani hazáink és nemzeteink önállóságát”.
Szerinte a visegrádi országok átérzik a felelősségük súlyát Európa sorsáért, habár elismeri, hogy vannak köztük különbségek az egyes részletkérdésekben. Úgy véli, hogy ez, a Nyugat elleni küzdelem és küldetés heroikus lesz, de ő lát esélyt a győzelemre.
– lpj –