Egy este helyett három napig tartott a trianoni megemlékezés Szlovákiában, Matovičnak és az MKP-nak köszönhetően

Fotó: TASR

Az esemény nem volt sajtónyilvános, így csak néhány magyar média képviselője vett rajta részt, akiket vendégként meghívtak. A Paraméter nem volt köztük, mi is csak utólag, a résztvevők által készített felvételek alapján, másodkézből értesültünk az ott történtekről.

Hiányzó nyilvánosság

A szlovák sajtó még rosszabb helyzetben van, mert habár volt ígéret, hogy az eseményen készült hivatalos felvételt nyilvánosságra hozza a kormányhivatal, ez a mai napig (péntek) nem történt meg. A találkozó nem szerepel a kormány honlapján lévő eseménynaptárban sem –, és egyáltalán nincs hír róla a honlapon sem, a miniszterelnök egyetlen fotót sem osztott meg róla. Grigorij Mesežnikov politológus szerint nem ártott volna nagyobb nyilvánosság.

„Biztosan nőtt volna a jelentősége, ha nyitottabb lett volna a rendezvény, a média jelenléte ebben mindenképpen segített volna - mondta a Paraméternek Mesežnikov.

– Biztosan segítette volna az együttműködést a kormány és a magyar szervezetek képviselői között is a nagyobb nyitottság.” A témának is nagyobb súlyt adott volna, ha a sajtó a helyszínről tud tudósítani, esetleg még kérdéseket is fel tud tenni a résztvevőknek…

Vicceskedő beszéd vagy előremutató üzenet?

A kormányfő mindössze egy-két homályos FB-bejegyzésben, reakcióban tájékoztatta az eseményről a közvéleményt. Az első bejegyzést egy kocsiban készült fotó alá írta: „...meghívtam egy nagy baráti találkozóra embereket, akik hosszú évekig kisebbrendűnek érezték magukat… és erről (valószínűleg) szintén hallani fogtok, valamikor”.

Erre az FB-posztra reagált Sólymos László, a Híd napokban megválasztott elnöke azzal, hogy ott volt a megemlékezésen, amit ő is pozitív gesztusnak tart, de nem érzi magát alacsonyabb rendűnek. „Nem tudom, hogy azok, akiket meghívtak az Igor Matovič kormányfő által a nemzeti összetartozás napja kapcsán szervezett találkozóra, hogy vannak vele, de

én egyenrangú állampolgárnak tartom és érzem magam ebben az országban.

Igor Matovič a facebook-bejegyzésében a magyarok alsóbbrendűségének érzéséről beszél. Ez azonban nem egy tréfálkozó beszéddel, hanem tettekkel hozható helyre” – írta a Híd elnöke.

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke megengedőbb volt, szerinte Igor Matovič kormányfő beszéde pozitív üzenetet tartalmazott. „A szlovák-magyar kiegyezés, összefogás irányába mutatott, azt az irányvonalat viszi tovább, ami az elmúlt 30 évben is a jobb Szlovákiát jellemezte.

Azt hangsúlyozta, hogy a történelmi Magyarország a magyarok és a szlovákok közös hazája volt” – emelte ki Mózes.

Magát a megemlékezést is pozitív gesztusnak tartja. „Főleg, ha azt nézzük, hogy mi zajlik például Romániában a román politikusok részéről Trianon kapcsán. Ez ég és föld” - jelentette ki a politikus. Konkrét ígéretek ugyanakkor nem hangzottak el a kormányfő részéről a megemlékezésen.

Pozitív lépésnek tartja a találkozót Petőcz Kálmán volt diplomata, kisebbségi ügyi szakértő is. „A rendezvény mindenképpen igazolta Igor Matovič képességét a meglepő húzásokra – írta a DenníkN-nek Petőcz. – Nem lehet azonban letagadni az őszinte érdeklődést a szlovákiai magyar kisebbség sorsa iránt, és az igyekezetet a jó viszony fenntartására Magyarországgal.”

Autonómiát akarnak a magyarok?

A szlovák sajtó bulvárosabb része már arról értekezett, hogy a kormányfő autonómiát akar adni a magyaroknak. Erre abból következtettek, hogy az MKP egy memorandumot adott át a kormányfőnek – aki azt gyorsan továbbadta az MKP korábbi elnökének, Berényi Józsefnek –, amelyben kilenc pontban foglalták össze azt, hogy mi segítené a magyar közösség megmaradását Szlovákiában. Ebben szerepel az a követelés is, hogy a kormány „biztosítsa a magyar közösség széles körű önigazgatását”.

Habár a memorandum végül Berényi Józsefhez került, még Igor Matovič politikai partnerei sem hagyták ezt szó nélkül, ellenfelei pedig a kormányfőtől kérnek magyarázatot. Ivan Korčok (SaS) külügyminiszter az MKP-t piszkálta.

„Ha ez a válasz a kormányfő kéznyújtására a magyar kisebbségnek, akkor ezt a miniszterelnöki gesztus elutasításának tartom”

- mondta a memorandumról a külügyminiszter a topky.sk portálnak.

De nem sokat tudott a keddi találkozóról és az ott elhangzottakról Richard Sulík, az SaS elnöke sem, aki a csütörtöki kormányülés után csak annyit mondott, hogy majd megbeszélik a koalíciós tanács hétfői ülésén.

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter magát a trianoni megemlékezést nem értékelte, pedig a Paraméter információi szerint ő is részt vett az eseményen. A trianoni szerződést azonban a múlt részének tartja, amelynek nem kellene befolyásolnia a két ország és a két nép kapcsolatát. „A trianoni szerződés aláírása történelmi tény, amely azonban nem változtat azon, hogy Szlovákia és Magyarország a biztonsági és védelmi területen az átlagnál sokkal jobb együttműködést épített ki” - válaszolta a Paraméter kérdésére a miniszter. Szerinte a történelmi tapasztalatoknak nem kellene akadályozniuk a jövőt.

A Smerből lassan távozó Peter Pellegrini korábbi kormányfő csütörtökön reggel kért magyarázatot utódjától. Úgy látja, Matovič lépéseiből hiányzik a koordináció Trianon kapcsán. „Nagyon érzékeny kérdésről van szó, és támogatnám a köztársasági elnök, a parlament elnökének és a kormány elnökének közös fellépését” - jelentette ki Pellegrini.

A szlovák sajtó véleményformáló része csak óvatosan foglalkozott a keddi rendezvénnyle és annak utóéletével, ha egyáltalán foglalkozott vele.

Üdvözlésre nyújtott kéz – tényleg beleköptek?

Csütörtökön este jött a keményebb reakció a kormányfő részéről az MKP memorandumára. Matovič a kormányülés után már arról beszélt, hogy az MKP visszaélt a helyzettel, „beleköpött” az üdvözlésre nyújtott tenyérbe azzal, hogy átadta memorandumát. Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának az elnöke azonban úgy véli, a memorandum rendben van.

„Semmi mást nem tartalmaz, mint amit az elmúlt 10 évben mindig megoldandó problémaként határozott meg a politikum, párthovatartozás nélkül” - mondta a Paraméternek Őry.

Úgy véli, hogy az a fontos, hogy elkezdődjön egy párbeszéd ezekről a pontokról, és szerinte ezzel a párbeszéd el is kezdődött. Jelzésértékű az is, hoyg a memorandumot Berényi József nem írta alá, habár ő is benne van az MKP-t a kongresszusig irányító kilenc tagú testületnek. A memorandumről nem is akart nyilatkozni, mint a Paraméternek írta: „A memorandum az MKP ügye, az MKP nevében az elnök(lő) tájékoztat”. Újabb kérdésre hozzátette, hogy természetesen magát is az MKP-hoz tartozónak tartja.

Rövidre zárt együttműködés, de Berényi kivétel

Ha elkezdődött, gyorsan be is fejeződött, Igor Matovič ugyanis kijelentette, hogy az MKP-val nem nagyon számol partnerként a továbbiakban. „Ezzel a friss tapasztalattal, azután, hogy nem éppen korrekt volt a hozzáállás, nem lesz érdeklődés részünkrő tárgyalásokat folytatni ezzel a párttal” - jelentette ki a Pátria rádiónak adott rövid interjújában Matovič. Berényi Józsefnek azonban nem kell tartania attól, hogy ő is kiesik a kormányfő kegyeiből:

„olyan egyénekkel, akik a szlovákiai magyarok sorsát a szívükön viselik, továbbra is tárgyalunk, és ez a jövőben is így lesz” – mondta Matovič.

Azt sem zárta ki, hogy Berényi ott van azok között, akik esélyesek a kisebbségi ügyi biztos, vagyis a majdani kisebbségi ügyi hivatal elnöki posztjára. A megmaradt jó viszonyt mutatja az is, hogy Berényi péntek reggel ott állt Matovič és Semjén Zsolt mögött, amikor bejelentették, hogy újra, korlátozások nélkül megnyílik a határ a két ország között.

Az MKP egyes képviselői már eddig is úgy látták, hogy valódi, intézményes kapcsolattartásról nem nagyon beszélhetnek a kormányfővel és pártjával kapcsolatban, inkább egyéni megkeresések voltak/vannak.

Parlamenti közjáték Kotlebával

Az OĽaNO a parlamentben is a igyekezett mederben tartani a Trianonnal kapcsolatos eseményeket. Marian Kotleba (ĽSNS) javasolta ugyanis a szlovák himnusz lejátszását a plénum előtt, így akart megemlékezni a trianoni szerződés aláírásáról. A javaslatot nem támogatta az OLaNO, azzal az indoklással, hogy ezzel csak feleslegesen provokálták volna a magyarokat, a szlovákiai magyar kisebbséget. „Örülök, hogy az OLaNO teljes képviselőcsoportja határozottan fellépett a javaslat ellen” - mondta Gyimesi György (OLaNO), aki szerint Kotleba csak provokálni akart a javaslatával.

Mire jó a gesztus?

Igor Matovič csütörtök éjjeli bejegyzésével zárta le a témát. Bocsánatot kér minden magyartól, akit valamilyen sérelem ért azért, mert nem adta fel anyanyelvét. Ugyanakkor megértést kér azoknak a szlovákoknak, akik a múltban, elsősorban a 19. század második felében szenvedtek ugyanilyen okok miatt a történelmi Magyarországon. Az MKP-nak azonban nem bocsátott meg. Szerinte a párt meghívott vezetői kihasználták az ünnepi meghívást a nemzetiségi érzelmek felszítására, és abszurdnak nevezte a memorandum átadását.

Matovič nem változott

Sólymos László szerint Igor Matovič kormányfőként ugyanúgy viselkedik mint ellenzékben. „Attól sem riad vissza, hogy olyan fontos témákat igyekezzen saját hasznára felhasználni, mint a magyar-szlovák kapcsolatok. És amennyiben ez nem sikerül jól, úgy a felelősséget gyorsan másra hárítja.

Matovičnak és magyar barátjának Trianonból sikerült botrányt kreálniuk. És még ha a szándék jó is volt a politikában a végeredmény fontos - az pedig katasztrofális

– jelentette ki Sólymos. – Tovább kell lépnünk a szociális hálón tett gesztusokon és egyéb fórumokon is beszélnünk kell a kormányfő által megnyitott témákról. Nem lesz egyszerű, főleg most, amikor a kormányban, de még a parlamentben sincs magyar érdekképviselet.”

A jó szándék feltételezése

Grigorij Mesežnikov szerint fel kell tételezni, hogy a kormányfő valóban egy gesztust akart tenni a szlovákiai magyarok felé. „Feltételezzük, hogy valóban azt akarta ezzel kimutatni, hogy minden szlovákiai közösség, köztük a magyar is, fontos számára, és fontos neki a társadalmi béke is” - mondta a Paraméternek a politológus. Ugyanakkor feltételezhető szerinte az is, szerette volna elejét venni a konfliktusoknak, amelyeket az okozhat, hogy a magyar kisebbségnek a választások után nincs parlamenti képviselete.

„Az is benne lehetett azonban, hogy jelzést küldött Szlovákia határán túlra is, hogy fontos számára a jó viszony a magyar kisebbséggel” - véli Mesežnikov.

Úgy véli, hogy van megfontolnivaló az MKP memorandumában, ilyen például a javaslat az alkotmány preambulumának megváltoztatására. „Erre valóban szükség lenne, és jó példa erre Csehország, a cseh alkotmány is polgárokról beszél, nem pedig cseh nemzetről” - mondta a politológus.

Lajos P. János