Egy év múlva már kötelező lenne az öt éveseknek az óvoda, de a szaktárca még azt sem tudja pontosan, hol mennyi pluszhely kell

Az oktatási minisztérium ma még csak 2019-es adatokkal rendelkezik. „2019. szeptemberében az óvodák teljes kapacitása a regionális közegészségügyi hivatalok döntése alapján 179 985 fő volt – tájékoztatta a Paramétert az oktatási minisztérium. – Ugyanabban az időben 14 941 elutasított óvodafelvételi kérelmet tartottak nyilván, amelyeknél az elutasítás oka kapacitáshiány volt.”

A 14 941 kérvény azonban a minisztérium szerint nem jelent ugyanennyi elutasított gyereket is, egy gyerek felvételét több helyre is lehet kérni. A friss adatok csak szeptember végén, október elején lesznek. „Az adatokat évente egyszer, szeptember 15-i dátummal gyűjtik össze, majd ezeket még feldolgozzák” - magyarázta a minisztérium.

Oktatási minisztérium: 1500 férőhely hiányzik

A tárca adatai szerint az öt éves gyerekek esetében mintegy 1500 férőhely hiányzik. „Most próbáljuk megoldani ezt a problémát, vagyis a gyerekek kötelező óvodai nevelését öt éves kortól – válaszolta a Paraméter kérdésére a minisztérium. – A gyerekek oktatási-nevelési folyamatára gyakorolt hatás elemzése alapján eldöntjük, hogy ez a szabályozás megfelelő-e, vagy van-e szükség a rendelkezés módosítására.”

A tárca szerint ez azt jelenti, hogy csökkenthetik a korhatárt a kötelező óvodalátogatáshoz, de egyben azt is, hogy egyelőre elhalasztják a kötelező óvodai nevelés bevezetését az 5 évesek számára.

„Jelenleg mérlegeljük ezt a lehetőséget is, de döntés még nem született” – válaszolta a tárca szóvivője arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e a halasztás. Azt nem tudta megmondani, hogy mikor születhet döntés. Ha lejjebb vinnék a korhatárt, akkor várhatóan nem tennék kötelezővé a gyerekek számára az óvodalátogatást, viszont előírnák az óvodáknak, hogy – 4 éves korhatár esetén – minden 4 évest fel kell venni, aki jelentkezik. Azt a szaktárca nem árulta el, hogy ezt mikortól képzelik el. Ravasz Ábel

Ravasz: mielőbb dönteni kell

Ravasz Ábel a Híd elnökségi tagja és volt romaügyi biztos szerint is inkább azt kellene mérlegelni, hogy lejjebb viszik a korhatárt, nem pedig azt, hogy elhalasztják a kötelező óvodalátogatást. A vonatkozó törvényt még az előző kormány idején fogadták el, csak a hatályosságát - éppen a felkészülési idő miatt - halasztották 2021-re.

Ravasz úgy véli: minisztériumnak mielőbb döntenie kellene, hogy a községek is tudják, mire készüljenek 2021-ben. „Régóta várunk már ennek az intézkedésnek a hatályba lépésére, de akár várhatunk még egy évet is, csak a városok és a falvak azt szeretnék tudni, hogy jövőre mi vár rájuk – magyarázta Ravasz. – Ha kapacitást kell létrehozniuk, akkor tudniuk kell mire számítsanak, ezt nem tudják egy-két hónap alatt elvégezni.” Szerinte azonban már nem lenne szabad tovább várni az utolsó óvodai évfolyam kötelezővé tételével.

A rendelkezés életbe lépése Ravasz szerint nem okozna már egy év múlva sem kapacitásgondokat a településeknek. „A minisztérium túlságosan alacsony kapacitással számol, és nem vesz figyelembe több, jelenleg folyó fejlesztést sem. Nem számolnak például a déli régiókban folyó, magyarországi forrásból finanszírozott óvodafejlesztéssel, nem számolnak azzal sem, hogy egyes településeken az alapiskolákban nyithatnak óvodai osztályokat és az úgynevezett rejtett kapacitással sem, ami azt jelenti, hogyha a falvak megkapják ezt a kötelességet, akkor saját hatáskörben, falusi épületekben létre tudnak hozni új osztályokat” – véli Ravasz. Szerinte 1500 férőhely biztosan nem hiányzik.

„Lehet egy-két olyan település, ahol probléma lehet a kapacitással, de a települések többségében ez nem okoz gondot” – jelentette ki a Híd politikusa.

Uniós forrásból

Az oktatási minisztérium az óvodák kapacitásának bővítésénél csak uniós támogatással számol. A jelenlegi, 2014-2020-as költségvetési időszakban két programból támogatható óvodabővítés. „A már kihirdetett felhívások alapján 2023-ig lehet uniós forrásokat használni óvodák bővítésére, építésére” – tájékoztatott a minisztérium. A szaktárca szerint azonban az óvodai kapacitás bővítése támogatható lesz a 2021-2027-es ciklusban is, de erről várhatóan csak 2021-ben születik döntés.

Ravasz szerint 130 millió euró uniós támogatást különítettek el a 2014-2020-as ciklusban kapacitásbővítésre.

„Ennek nagy része fel is lett használva, statisztikáink szerint azok a települések, ahol gond volt a kapacitással, vagy már megépítette az óvodát, vagy most folyik az építkezés” - magyarázta Ravasz, aki az előző kormányban romaügyi biztosként ellenőrizte ezt a területet.

Úgy véli, hogy a személyi feltételek biztosításában az oktatási minisztériumnak kellene most még aktívan fellépnie. „Elsősorban azokban a régiókban nagyobb a kapacitáshiány, ahol magasabb a munkanélküliség, vagyis ahol a munkaerőpotenciál részlegesen rendelkezésre áll, de ezeket az embereket meg kell találni, talán át kell képezni” - mondta Ravasz. Szerinte a magasabb roma lakosságú településeken átképzéssel roma asszisztenseket lehetne képezni. „Erre még egy éve van a minisztériumnak, ez alatt ez megoldható lenne, és jövő szeptemberben rendelkezésre állhatnának azok az asszisztensek, akikre az új óvodákban szükség lenne” - véli a volt roma ügyi kormánybiztos.

ZMOS: halasztani kell!

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) egyértelműen a kötelező óvodalátogatás bevezetésének elhalasztása mellett lobbizik. Michal Kaliňák szóvivő szerint a törvényt mindenképpen módosítani kellene, mert több probléma is van vele. „A jogszabály például beszél az úgynevezett törzstelepülésről, de nem mondja meg, hogy ez melyik – magyarázta Kaliňák. – Nem oldja meg azt sem, hogy miből, hogyan fedezzük az oktatás költségeit, miből vegyünk például számítástechnikai eszközöket, amelyeket az óvónők kezelnek majd.”

Szerinte azt is pontosan meg kell határozni, hogy ezek az önkormányzatok eredeti hatáskörei, amelyeket a községnek kell biztosítania, vagy átruházott hatáskörök, amelyet az állam finanszíroz.

„Ha az állam pluszfeladatot ad, akkor annak biztosítsa a pénzügyi fedezetét is” – véli Kaliňák.

A ZMOS többször tájékoztatta már az ezzel kapcsolatos problémákról az oktatási minisztériumot.

„Ezek mind arra vezetnek, hogy a törvény hatályát ki kellene tolni, és a törvényt is át kell dolgozni” – mondta a ZMOS szóvivője.

A minisztérium álláspontját azonban a ZMOS sem ismeri. „Szerintünk ez lenne a legjobb megoldás, és bízunk benne, hogy így is lesz, de azt nem tudjuk sem megmondani, sem megjósolni, hogy a tárca hogyan fog dönteni” – mondta a szóvivő.

Kevés lesz a férőhely

Szerinte a kapacitással is sok probléma lenne. „Ha minden 5 évest felveszünk, akkor a fiatalabbak közül biztosan sokat el kellene utasítani” – mondta a szóvivő. A ZMOS nem túlságosan örül annak sem, hogy a kapacitásbővítést a tárca uniós alapokból finanszírozná. „Több községnek is negatív tapasztalatai vannak az uniós támogatásokkal, vagy nem kapták meg a szükséges összeget, vagy későn, és emellett nagyon bonyolult a pályázathoz kapcsolódó közbeszerzés” – véli Kaliňák.

Nem mindenkinek kell majd formálisan óvodába járni

A törvény lehetővé teszi, hogy a kötelező óvodalátogatást más formájú oktatással-neveléssel kiváltsák a szülők, vagyis nem kellene minden gyereknek óvodába járnia. A kötelező óvodalátogatás helyettesíthető az iskolahálózaton kívüli gyerekcsoporttal, elképezlehető kiscsoportos otthoni képzés vagy egyéni otthoni képzés is, de ennek megvannak a törvényi feltételei.

„A lényeg az, hogy a gyerek nem lézenghet csak úgy otthon vagy az utcán - magyarázta Ravasz.

- Az otthoni képzéshez a szülőnek legalább középfokú végzettség kell, és egy igazolás arról, hogy foglalkozik a gyerekkel. A hálózaton kívüli csoportos képzésnek is vannak formális követelményei. De úgy vélem, hogy a legtöbb gyereket óvodába íratják majd be.”

Az alapiskolák nulladik évfolyama meg fog szűnni

A kötelező óvodalátogatással párhuzamosan, de egy év csúszással vagyis jelenleg 2022-től eltörlik a nulladik évfolyamokat az iskolákon. „Arra lesz lehetőség, hogy a gyerekek egy évvel tovább maradjanak óvodában, mert úgy véltük a törvény elfogadásakor, hogy sokkal jobb, ha a gyerek egy évvel tovább marad óvodában, mintha nulladik évfolyamba jár. Ha fejlődési hátrányai vannak, akkor azt inkább az óvodában hozzák be, úgy menjenek tovább” - véli Ravasz.

Lajos P. János