1
Fotók: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Egyszer már enyhítettünk, hogy élvezhessük a nyarat. Szakemberek szerint azonban a tavalyi tapasztalatok miatt is fel kell készülnünk egy újabb lehetséges járványhullámra, és arra is, hogy érkezhetnek további, a most ismerteknél még veszélyesebb koronavírus-mutációk.
A tavalyi nyár után következett az egyre súlyosabb ősz, és Szlovákia ráfázott arra, hogy semmilyen terve nem volt arra az időszakra, leszámítva Igor Matovič tömeges teszteléssel kapcsolatos fétisét.
Pavol Čekan biokémikus a Joj TV-vel közölte, hogy – amint az már most is érezhető – áprilisban és májusban megtörik a járvány terjedése, javulnak a számok, ugyanakkor, teszi hozzá Richard Kollár matematikus, fel kell készülni a helyzet rosszabbodására is, és kihasználni az addig rendelkezésre álló időt, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, mint tavaly.
Richard Sulík (SaS) bízik benne, hogy egy következő hullám már nem lesz olyan erős, mint a második, Peter Stachura, az egészségügyi minisztérium államtitkára pedig azt reméli, az oltások segítenek. "Bízom benne, hogy a mutációk nem húzzák keresztül a terveinket, de nem zárhatjuk ki, hogy jön egy új vírus, ami még agresszívabb lesz" – szögezte le.
Kollár szerint olyan intézkedésekre van szükség, amellyel felkészülünk arra, hogy az emberek egy jó része már átesett a fertőzésen vagy be van oltva, egy másik részük viszont nem. Úgy véli, az oltottak számára lehetővé kell tenni később is az enyhítéseket.
Emellett kiemelte a járvány nyomvonalának követését, amina szerinte javítani kell, hogy olyan sikeresen működjön, mint számos országban, mivel ennek segítségével korán észrevehető a helyzet romlása.
"El kell érnünk, hogy a tesztelés és a nyomvonalkövetés professzionális lesz, mivel jelenleg inkább ellenőrizetlennek tűnik. Úgy kellene működnie, mint a svájci óráknak, hogy kinyomozzuk, izoláljuk és minden oké lesz, mivel már eleget tudunk a járványról, nem kell, hogy az új variánsok olyan rémisztőek legyenek" – jegyezte meg Čekan.
Kollár szerint arra is szükség van, hogy az egyes információs rendszereket összekapcsolják és a szakemberek dolgozhassanak az olyan adatokkal, hogy ki van beoltva, ki esett át a fertőzésen, ki hogy áll az ellenanyagokkal. "Ha nincsenek adataink, akkor nem tudtunk megfelelően elemezni és ez problémát jelent" – szögezte le.
Kiemelte, hogy rengeteg szintje van a járványkezeléssel foglalkozó személyeknek is. A járványügyi bizottságon kívül ugyanis ott van például a szakmai konzílium és korábban létezett állandó válságstáb, de így is ott a központi válságstáb, valamint a tiszti főorvos és a politikusok, akik különösen sokat szájalnak róla.