Egy furcsa ötlettől a kényszerű halasztásig – minden, amit tudni érdemes a 2020-as Eb-ről

camera

1

Egy furcsa ötlettől a kényszerű halasztásig – minden, amit tudni érdemes a 2020-as Eb-ről

Fotó: TASR/AP 

Megosztás

Pénteken, június 11-én a Törökország-Olaszország mérkőzéssel elkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság. Cikkünkben összefoglalunk minden lényeges információt, amit a 2020-as Eb-vel kapcsolatban tudni érdemes.

Platini szokatlan ötlete

Az Eb megrendezésére több pályázat is érkezett: Törökország mellett Írország, Skócia és Wales közösen tervezte a pályázást, Grúzia pedig Azerbajdzsánnal. 2012 júniusában viszont Michel Platini, az UEFA akkori elnöke azzal az ötlettel állt elő, hogy egy adott ország helyett Európa-szerte több városban rendezzék meg a tornát. Fél évvel később aztán rábólintottak Platini javaslatára.


Fotó: TASR/AP

A városok pályázatokat nyújtottak be a rendezésre, a szövetségnél pedig 13-at választottak ki, amelyek a következők: London, Baku, Brüsszel, Koppenhága, Amszterdam, Dublin, Budapest, München, Róma, Szentpétervár, Bukarest, Glasgow, Bilbao. Brüsszelt később törölték a rendezők közül az új stadion építésének késlekedése miatt. Az eredetileg Belgiumban rendezett mérkőzéseket áthelyezték Londonba, illetve bejelentették, hogy a nyitómérkőzést Rómában rendezik.

Rendhagyó csoportbeosztás

A rendező városokat sportbeli erősség, valamint földrajzi és politikai szempontok szerint párokba osztották, ezeket pedig egy-egy csoporthoz sorsolták, így alakultak ki az alábbi EB-csoportok:

A csoport: Róma (Olaszország) és Baku (Azerbajdzsán)
B csoport: Szentpétervár (Oroszország) és Koppenhága (Dánia)
C csoport: Amszterdam (Hollandia) és Bukarest (Románia)
D csoport: London (Anglia) és Glasgow (Skócia)
E csoport: Bilbao (Spanyolország) és Dublin (Írország)
F csoport: München (Németország) és Budapest (Magyarország)


A budapesti Puskás Aréna (Fotó: MTI)

Előzetesen egyik rendező ország válogatottja sem jutott ki automatikusan a tornára, de ha sikerrel vették a selejtezőt, akkor abba a csoportba kerültek, ahol hazai pályán játszhatnak. A rendező országok válogatottjai két mérkőzést játszhatnak hazai környezetben. Ebből kifolyólag még a sorsolás előtt eldőlt, hogy egy-egy ország válogatottja melyik csoportba kap besorolást – például Hollandia és Olaszország nem kerülhetett össze a csoportkörben, hiszen Róma az A, Amszterdam pedig a C csoport küzdelmeinek ad otthont. A fennmaradó üres helyekre sorsolás által osztották szét a selejtezőből és pótselejtezőből kijutó csapatokat. Végül a következő csoportok születtek:

A csoport: Törökország, Olaszország, Wales, Svájc
B csoport: Dánia, Finnország, Belgium, Oroszország
C csoport: Hollandia, Ukrajna, Ausztria, Észak-Macedónia
D csoport: Anglia, Horvátország, Skócia, Csehország
E csoport: Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Szlovákia
F csoport: Magyarország, Portugália, Franciaország, Németország

Az elődöntőket és a döntőt Londonban rendezik, míg a negyeddöntőknek München, Baku, Szentpétervár és Róma ad otthont.

A koronavírus-járvány közbeszólt

2020 elején Európa-szerte elterjedt a koronavírus-járvány, ezért számos országban fel kellett függeszteni a bajnokságokat. Március 17-én az UEFA videokonferenciát tartott az 55 tagország vezetőivel, amelyen végül a torna elhalasztása mellett döntöttek, a megrendezés időpontját 2021 nyarára (június 11. – július 11.) tették át.


Fotó: Reuters

Idén áprilisban, másfél hónappal a torna megkezdése előtt az UEFA bejelentette, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hiányosságok miatt Dublin nem rendez mérkőzéseket. Az eredetileg ott tartott három csoportmérkőzést Szentpétervárba tették át, míg a nyolcaddöntőt London kapta. A labdarúgó-szövetség szintén a járványhelyzetre hivatkozva Bilbaótól is elvette a rendezés jogát, helyette Sevilla kapta meg.

A járvány miatt, módosították a keretek létszámát is: az eddigi 23 helyett 26 játékos utazhatott el a válogatottakkal, de csak 23 játékos nevezhető a mérkőzésekre.

Játékvezetők

2018 szeptemberében az UEFA Végrehajtó Bizottsága rábólintott a videobíró alkalmazására az Európa-bajnokságon, így kétes szituációk esetén a technika is igénybe vehető lesz a mérkőzéseken.

Idén áprilisban az UEFA 19 játékvezetőt és csapatát nevezett meg, akik az Eb mérkőzéseit vezetik majd. Érdekesség, hogy egy dél-amerikai sípmester a kiválasztottak közé került.

A következő játékvezetők fújják a sípot az Eb-n: Felix Brych (Németország), Cüneyt Cakir (Törökország), Carlos del Cerro Grande (Spanyolország), Andreas Ekberg (Svédország), Orel Grinfeld (Izrael), Ovidiu Hategan (Románia), Sergei Karasev (Oroszország), Kovács István (Románia), Björn Kuipers (Hollandia), Danny Makkelie (Hollandia), Antonio Mateu Lahoz (Spanyolország), Michael Oliver (Anglia), Daniele Orsato (Olaszország), Fernando Rapallini (Argentína), Daniel Siebert (Németország), Artur Soares Dias (Portugália), Anthony Taylor (Anglia), Clément Turpin (Franciaország), Slavko Vinčić (Szlovénia)


A holland Danny Makkelie vezeti a nyitómérkőzést (Fotó: TASR/AP)

Út a döntőig

A csoportokban mindenki játszik mindenkivel, az első két helyezett, valamint a legjobb négy csoportharmadik továbbjut a nyolcaddöntőbe. Azonos pontszám esetén a sorrendről az egymás elleni mérkőzés eredménye dönt, majd az azonosan álló csapatok közti gólkülönbség, illetve a több szerzett gól a mérvadó.

A kieséses szakasz egészen a döntőig a megszokottak szerint zajlik: döntetlen esetén hosszabbítás, majd büntetőpárbaj következik.


Részletes csoportbemutatóink:

A csoport: Újra felérnének a csúcsra az olaszok, meglepetésre készülnek a törökök – csoportbemutató

B csoport: Öregedő oroszok, sikeréhes belgák és a finn kapus, aki Szlovákiában született – csoportbemutató

C csoport: Fortuna ligás játékosok az észak-macedónoknál, legjobbja nélkül a hollandok – csoportbemutató

D csoport: Az angolok ennél esélyesebbek már nem lehetnek az aranyra, a csehek a gyors kontrákban bíznak – csoportbemutató

E csoport: A szlovákokban ezúttal nem ég a tűz, vezér nélkül a spanyolok – csoportbemutató

F csoport: Nincs vesztenivalója a magyar csapatnak, címvédésre készülnek a portugálok – csoportbemutató


(tt)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program