Lényeg Egy hét alatt nem sikerült Hegernek „76-os” csapatot toborozni, de a vállalkozók „energiaszámla-gondját” - talán - megoldotta

Fotó: TASR

A mai LÉNYEG meghallgatható itt:

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Megnehezítheti a 76-os többség összegyűjtését a vállalkozások energiaköltségei körüli káosz. A kormány ugyanis a felelősséget igyekszik az SaS-re, pontosabban Richard Sulíkra és Karol Galekre hárítani, akik augusztus végéig irányították a gazdasági minisztériumot.

Karel Hirman megbízott gazdasági miniszter igyekezett elbagatellizálni, hogy a vállalkozóknak az új év azt hozta, hogy infarktus közeli állapotba kerültek az új villany- és/vagy gázszámláktól.

Szerinte nem kellett volna megijedniük, hiszen a számlák kifizetése úgyis csak februárban lett volna esedékes, a kormány pedig már most, vagyis több mint 2 héttel a határidő előtt megoldotta a problémát.

Emellett pedig odaszúrt Sulíknak, hogy a tavalyi évhez képest többszörös energiaárat az okozta, hogy az árszabályozási hivatal az idei árak kiszámításakor az augusztusi és szeptemberi energiaárakból indult ki. Ez viszont Hirman szerint Sulík sara.

Sulík sem maradt adós,

szerinte ugyanis a kormány és maga Karel Hirman gazdasági miniszter is átaludta az elmúlt 4 hónapot, vagyis alszik amióta ő távozott a kabinetből.

Ha ez nem így lett volna, akkor a vállalkozók nem kaptak volna 5-10-szeres számlákat az energiaszolgáltatótól, hanem a kormány által dotált ár szerepelt volna a januári számlán.

Valószínűleg mindkét fél hibás, és egyben mindkettő szavaiban van valami igazság is. Az egymás hibáztatása azonban Eduard Hegert hozza nehéz helyzetbe, akinek a kormányalakításhoz szükséges, minimálisan 76 fős csapat összeállításához szüksége van az SaS-re is.

Annál is inkább, mert az elmúlt héten kiderült, hogy „saját” pártjának, az OĽaNO-nak a képviselői sem állnak túl acélosan mellette.

A gyakran Igor Matovič „magyar hangjaként” megnyilvánuló Gyimesi György már kijelentette, hogy nem tudja, mihez is kéri Heger az aláírását, Matovič pedig „utolsóként” akarja aláírni a listát, mert a választási listán is mindig a 150.

Ha pedig Matovič esetleg „véletlenül” mégsem írná alá, akkor biztosra vehetjük, hogy az OĽaNO megmaradt képviselői hűségesen követik a vezért, aláírásaikra pedig Heger keresztet vethet.

Megoldotta a kormány a maga okozta problémát, új számlát kapnak a vállalkozók

A horribilis villanyszámlákat végül egy hét útkeresés után megoldotta a megbízott kormány. A vállalkozók megnyugodhatnak, a villany és a gáz ugyan drágul, de nem olyan nagyon, mint ahogy az az első számlán szerepelt.

A magas számlákat jóváírják, az új számlák pedig – várhatóan kisebb összeggel – hamarosan megérkeznek. Sőt, a kormány még emelt egy kicsit a dotáción is: a gáz és a villany árát is fix összegben határozta meg.

Korábban ugyanis arról volt szó, hogy az árplafon – a gáznál 99 euró, a villanynál 199 euró – eső résznek a 80 százalékát vállalja át. Most Heger nagylelkűen megajánlotta a vállalkozóknak az árplafon fölé eső teljes összeget. Bízzunk benne, hogy a következő energiaszámla tényleg olyan lesz, ahogyan azt a kormány – és a vállalkozók – elképzelik.

Közben a hőenergia ára is elszabadult

A megbízott kormányfő imádkozhat, hogy legalább a vállalkozókat sikerüljön kibékítenie, mert az energiakáosz kezd leszivárogni a lakossághoz, a háztartásokba is. Egyes hőszolgáltatók ugyanis a tavalyi ár dupláját számlázták ki ügyfeleiknek, mert a kormány a hőenergia dotációját sem volt képes időben megoldani.

Néhány ezer vállalkozót még talán ki lehet békíteni azzal, hogy a vártnál nagyobb dotációt kapnak, de sok százezer lakossági fogyasztónál ezt már nehezebb lenne elérni.

Ha ezt a problémát nem sikerül időben kezelnie a kormánynak, akkor már teljesen felesleges a parlamenti többség erőltetése.

A hétvégén jön egy brutálisan drága közvéleménykutatás

Eduard Heger és még néhány társa, valamint maroknyi hívük kivételével valószínűleg az ország többi lakosa előrehozott választást szeretne. Ennek ellenére a hétvégi népszavazás várhatóan sikertelen lesz, láthatólag még a népszavazás kezdeményezője, a Smer sem bízik abban, hogy tényleg leszavaz a választásra jogosultak legalább fele.

Így pedig a hétvégi voksolás nem lesz más, mint egy nagyon drága közvélemény-kutatás, illetve egy állami pénzen finanszírozott reklámkampány a Smernek, a Hlasnak és népszavazást támogató szélsőséges pártoknak.

A parlamentnek január 24-től lesz lehetősége a javításra: ha a nép nem teszi meg, a képviselők beleírhatják az alkotmányba az előrehozott választás lehetőségét, és egyben meg is szavazhatják azt.

Lajos P. János