Megosztás
A városi főellenőr Horony Ákos (MKP) képviselő kérésére vizsgálta meg, hogy betartja-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezéseit a városi hivatal.
A jelentését a keddi képviselő-testületi ülésre terjesztették be. Ebből kiderül, hogy vizsgálta például azt, milyen nyelven válaszolnak a hivatal munkatársai a polgárok magyarul érkező beadványaira, kérvényeire, de azt is, hogy a városháza milyen nyelven bocsátja a polgárok rendelkezésére az egyes nyomtatványokat, feltüntetik-e magyarul is a biztonsági figyelmeztetéseket, valamint hogy elérhetőek-e magyarul a városi határozatok, dokumentumok, jelentések.
A válasz tulajdonképpen mindegyik esetben: csak részben.
A legszembetűnőbb nyilván az, hogy ha egy kérvényt magyarul nyújtunk be a hivatalhoz, akkor milyen nyelven válaszolnak. Fekete Zoltán főellenőr jelentéséből kiderül, hogy
a tavaly februári vizsgált időszakban összesen 640 beadvány született szlovák nyelven, míg „csak” 76 magyarul vagy két nyelven (magyar+szlovák), egy pedig csehül, tehát tulajdonképpen az is kijelenthető, hogy a polgárok nem igazán élnek a törvény adta jogukkal. A 76-ból 44 alkalommal szóban kaptak választ, a fennmaradó 32 esetből viszont 15 magyar válaszlevél mellett 17-szer szlovákul.
A főellenőr (a képen) is megállapítja, hogy az egy hónap alatt kiadott 17 szlovák nyelvű válasszal a hivatal megsértette a kisebbségi nyelvhasználati törvényt.
A főellenőri jelentés érintette a tavaly januári és februári vizsgált időszakban kiadott hivatalos határozatokat is. Az eljárásokat államnyelven indították, a polgárok viszont egyik esetben sem igényelték magyarul a határozatot, pedig ehhez joguk lett volna. Ugyanebben az időszakban összesen 303 iratot adott ki az anyakönyvi hivatal, ebből 262 születési levelet, de ezek közül is csak 14 esetben igényeltek magyar dokumentumot.
Vizsgálták azt is, hogy milyen nyelven elérhetőek az egyes kérvények, nyomtatványok a polgárok számára. E téren
az anyakönyvi hivatalnál, a helyi adókat és illetékeket, valamint az információhoz való szabad hozzáférést érintő nyomtatványokat illetően fedeztek fel hiányosságokat a kisebbségi nyelvhasználat terén.
A törvény kimondja azt is, hogy a biztonsági figyelmeztetéseket és az ezekkel kapcsolatos felhívásokat magyarul is fel kellene tüntetni, de a hivatalban ez sem teljesült, ugyanis úgy az evakuációs terv, mint a tűz esetén életbe lépő irányelvek, a főkapcsolóra irányuló és egyéb veszélyre felhívó figyelmeztetések is csak szlovákul jelentek meg.
Előrelépés mutatkozott az általánosan kötelező érvényű rendeletek terén, ugyanis a 2016-ban kiadott dokumentumok közül 16 már elérhető magyarul, a város stratégiai dokumentumai azonban nem, hasonlóan a költségvetésekhez és a zárszámadásokhoz.
Ravasz Marián (a képen) a jelentésre reagálva a testületi ülésen elmondta, hogy nem elégedett a városi hivatal kisebbségi nyelvhasználat területén mutatott eredményeivel. „Minden második ülésen forszírozom, és
sajnálatos módon még mindig ott tartunk, hogy a városi hivatal még a minimumot sem tartja be” – szögezte le.
„Egyet tudok érteni, hogy nem úgy használják a magyar nyelvet, ahogy azt kéne, viszont azzal nem, hogy nem teszünk érte semmit. Ez folyamatos munka” – emlékeztetett válaszában Hájos Zoltán polgármester.
Ravasz is elismerte, hogy történt előrelépés az elmúlt öt évben, ugyanakkor döbbenetesnek tartja, hogy sok esetben a legalapvetőbb követelményeket sem teljesítik.
Dakó Sándor (független) a vizsgált tényezők közül azt emelte ki, hogy 17 esetben egy polgár magyar beadványára szlovákul érkezett válasz. „Bizonyos esetekben arra gondolhat a polgár, hogy ignorálja őket a hivatal” – húzta alá.
Karaffa Attila (MKP) a kisebbségi nyelvhasználati szakbizottsággal való szorosabb együttműködésre szólított fel. A városi képviselő-testület 2015 májusában hozta létre kisebbségi nyelvhasználati szakbizottságát, Horony Ákos (MKP) vezetésével, mely számára az idei évre 15 ezer eurós költségvetést is meghatároztak.
Horony Ákos
A bizottsági elnök szavai szerint a pénzt a hivatal dolgozóinak továbbképzésére fordítják. „Felhívnám a figyelmet arra, hogy vannak olyan momentumok, amelyek túlmutatnak a város hatáskörein. Az elmúlt 18 évben (mióta hatályba lépett a kisebbségi nyelvhasználati törvény – a szerk. megj.) ugyanis nem került sor egy terminológiai bizottság létrehozására. 2011-ben felállt egy ilyen bizottság, de a szakterminológia öt éve nincs előkészítve” – hívta fel a figyelmet.
Magyarán arról van szó, hogy a képviselő szerint a hivatali alkalmazottak tulajdonképpen nem tudják, hogyan válaszoljanak hivatalosan helyesen magyarul.
„Elszomorít, hogy pont a kisebbségi nyelvhasználati bizottság elnöke kezdett szerecsenmosdatásba, mert nem a világ összes gondját kell megoldani. Ha minden hivatalnok, referens megtanulja, hogyan kell azt a szöveget megírni, akkor az menni fog” – reagált Horony szavaira Ravasz Marián.
Horony erre úgy válaszolt, hogy a Hídnak a kormánykoalíción belül sürgetnie kellene, hogy alkossák meg a hivatalos szakterminológiát.
Antal Ágota (független) szerint ugyanakkor ez nem elsősorban nyelvészeti, mint inkább gyakorlati kérdés.
"Millió lehetőség van arra, hogy kellőképpen meg tudják fogalmazni, amit kell. Néha ki kell mondani, hogy ami egy kicsivel jobb, mint az elégtelen, az még nem jó…”
– vélekedett.
(SzT)