Egy hónappal tovább folyósítanák a munkanélküli segélyt

2020. április 2. - 12:05 | Belföld

Számos változtatásra van szükség a Munka Törvénykönyvében a járvány miatt, a javaslatot a parlament szerdán második olvasatba utalta.

Egy hónappal tovább folyósítanák a munkanélküli segélyt
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció

A változások vonatkoznak például arra, hogy a munkáltató elrendelheti az otthonról végzett munkát. Ezenkívül a munkanélküli segély folyósításának idejét egy hónappal meghosszabbítanák, ha a hat hónap leteltével nem talál munkát valaki az koronavírus okozta válság miatt. A módosítás célja, hogy azok a munkáltatók, amelyek kénytelenek voltak felfüggeszteni vagy csökkenteni a termelést, az átlagjövedelmük 80 százalékának megfelelő összeggel, vagy a minimálbér összegével egyenlő összeggel kompenzálhassák a munkavállalókat.

A Munka Törvénykönyve módosítja a munkaidő, a szabadság és a munkavégzés akadályainak fogalmát is. Új lehetőség az otthoni munkavégzés lehetősége, ha azt a munka jellege lehetővé teszi.

A társadalombiztosítás területén változás, hogy a munkaügyi minisztérium szándéka szerint a munkanélküli segélyben részesülők támogatásának időszakát ideiglenesen egy hónappal meghosszabbítja, ha a válsághelyzetben nem tudnak munkát találni.

Ez azt jelenti, hogy az újonnan regisztrált munkanélküliek hat helyett hét hónapig kapnának ellátást. A kormány azonban a válság idején és válság végétől számított két hónapon belül ideiglenesen módosíthatja az ellátás jogosultságának és kifizetésének feltételeit, valamint időtartamát és a segély összegét.

Rendelkeznének a szabadság kivételének feltételeiről is, a munkáltató előzetes értesítésre kötelezhetik a munkavállalót, például a szabadság előtt legalább hét nappal, valamint előző évekből átvitt szabadság kivételekor legalább két nappal korábban bejelentési kötelezettsége van.

A rendkívüli helyzet időtartama alatt a foglalkoztatási támogatásához nyújtott hozzájárulás felhasználásának feltételei is változnak, becsületbeli nyilatkozathoz kötnék. Ennek feltétele lesz például az adó- és illeték-kötelezettség teljesítése. Ugyanakkor a foglalkoztatási támogatásra irányuló projektek megvalósítása során a minisztérium kivételt javasol a közszférában a nyilvántartásba vétel kötelezettsége alól. A munkaügyi minisztérium szerint ez a lépés a járvány okozta válság miatt nehéz helyzetbe került munkáltatók és magánvállalkozók megsegítésének teljes adminisztratív folyamatát felgyorsítaná.

A minisztérium azt is javasolja, hogy egészítsék ki a munkavállalók védelmét szolgáló rendelkezéseket olyan esetekre, ha a munkavállaló beteg családtagját ápolja, vagy a gyerekét gondozza. Ez vonatkozik a karanténra kötelezett alkalmazottakra is. „Ugyanolyan védelemben részesülnének, mint az ideiglenesen munkaképtelen munkavállalók” - közölte a minisztérium.

További fontos változtatás, hogy a szakszervezetek dönthessenek arról, kompenzálják-e a munkavállalókat az átlagjövedelem 80%-ának megfelelő, de legalább a minimálbérnek megfelelő bérrel.

Ez azokra az esetekre vonatkozna, amikor a munkavállaló nem képes teljes, vagy részmunkaidőben dolgozni, hogy az illetékes hatóság megszünteti vagy korlátozza a munkáltató tevékenységét, rendkívüli helyzetben, vagy veszélyhelyzetben korlátozza a vállalat tevékenységét.

A munkaadók kötelessége is több a rendkívüli helyzetben, például az egészségvédelem és a munkabiztonság terén, ami akkor is kötelező, ha új alkalmazottat vesznek fel, vagy egy munkavállalót áthelyeznek.

Ha a rendkívüli helyzetben a munkáltató nem tudja foglalkoztatni az alkalmazottat, és bérkompenzációt nyújt, a munkáltató elrendelheti, hogy az alkalmazott dolgozza le azt az időt, amiért a bérkompenzációt kapta. „Legfeljebb 400 óra ledolgozására kötelezhető a munkavállaló, és a munkát legkésőbb a munkavégzés akadályának bekövetkezésétől számított 12 hónapon belül lehet elvégezni" – mondja ki a Munka Törvénykönyve. Ez az idő nem számít bele az átlagos heti munkaidőbe, a munkáltató külön meghatározza.


(TASR)