Egy olyan hidat fedezhettek fel Izsánál, amit római katonák égettek fel maguk mögött

2022. december 3. - 12:31 | Régió

II. évszázadbeli megmunkált köveket és fakerekeket találtak a régészek a Dunában, i, a Komáromhoz közeli Izsán. A leletek valószínűleg egy, a folyón átívelő híd maradványai lehetnek.

Egy olyan hidat fedezhettek fel Izsánál, amit római katonák égettek fel maguk mögött
-illusztráció- (Fotó: TASR/Štefan Puškáš)

Az ottani egykori római katonai tábort már régóta kutatják. A kutatásban a Nagyszombati Egyetem (TU) és a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének régészei vesznek részt, akik rendőrbúvárokkal együtt dolgoztak a legutóbb. Erről Matúš Demko, a Nagyszombati Egyetem szóvivője tájékoztatott.

A rendőrség folyami osztályának régészei és búvárai minden évben december elején (december 1. és 2.), amikor alacsony a folyó szintje és jók a látási viszonyok, dokumentálják a vízben kialakult helyzetet és mintát is vesznek. Most a terepen végzett munka rendkívül sikeres volt. Miroslava Daňová, a Nagyszombati Egyetem Bölcsészettudományi Karának Klasszikus Régészeti Tanszékének munkatársa szerint a látótávolság körülbelül egy méter volt.

"A rendőrbúvár tapasztalatai és a teljes csapat együttműködése lehetővé tette, hogy a Dunába merüljünk, és a fenéken is tájékozódjunk a helyzetről. Meglepődtünk, hogy a megmunkált kövek mellett fakerekeket is felfedeztünk

– mondta.

Az izsai római katonai tábort a markomann háborúk idején ( a Római Birodalom markomannok, kvádok és jazigok ellen vívott háborúja) hozták létre 175 körül, és körülbelül 500-700 katona élt benne. Az UNESCO-ban a nyugati Duna Limes részeként szerepel.

"A Duna északi partján van, amely már nem Pannónia tartomány területe. Kitett hely, ami egyedülállóvá teszi a római provinciális régészet számára általában Európában. Nem sok ilyen hely van a kontinensünkön "

- magyarázta Daňová.

A birodalom fokozatos gyengülésével a rómaiak már nem tudták tartani az északi határt.

Amikor a katonák elhagyták a tábort, szó szerint felégették maguk mögött a hidat.

„És a mostani lelet lehet az, amit keresünk”

– jelentette ki a régész.

A választ a nemrég felfedezett fakerekek adhatják. "A fa sokkal érzékenyebb anyag a degradációra, ezért is meglepő a felfedezésük. Másrészt a vízi környezet optimális feltételeket teremt a fa több száz, sőt ezer éves megőrzéséhez. Ugyanakkor kiváló datálási anyagot, optimális esetben pontosan meg tudjuk határozni a fa kivágásának évét”

– tette hozzá Daňová.