Egy sor hiányosságra rámutató kifogással, de elfogadták a nagymegyeri zárszámadást
A főellenőr és a független könyvvizsgáló is hiányosságokra hívta fel a figyelmet, emellett a képviselő-testület is megfogalmazott egy konkrét észrevételt a zárszámadással kapcsolatban, melyet végül ezekkel a kifogásokkal együtt, de jóváhagytak.
A költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbsége, tehát a 2019 évi gazdasági eredménye 114 ezer eurót tett ki, ezzel szemben 2018-ban például 735 ezret, 2017-ben 578 ezret, 2016-ban pedig 730 ezret.
A város folyó költségvetése 630 ezer eurós többlettel, tőkeköltségvetése viszont 936 ezer eurós hiánnyal zárta a tavalyi évet, a kettő együtt tehát mintegy 306 ezer eurós hiányt teremtett, ami a fel nem használt célirányos forrásokkal együtt további 110 ezerrel nőtt. Ezt a hiányt a városvezetés pénzügyi műveletekkel ellensúlyozta, melynek keretén belül a tartalékalapból 521 ezer eurót emeltek be a költségvetésbe. A nagymegyeri költségvetés tavaly ilyen módon csupán alig több mint 4800 eurós többlettel zárt.
A főellenőr rámutatott, hogy a 2018-as év költségvetési többletének köszönhetően 607 ezer euró került be a tartalékalapba a 2019-es év elején, ennek nagy részét ugyanakkor a város felhasználta, az év végén így 697 ezer euró volt a tartalékalapban, ami a költségvetésnek csupán a szűk 5 ezer eurós többletével emelkedett az idei év elején.
A főellenőr a zárszámadáshoz fűzött jelentésében kiemelte, hogy nézete szerint a városnak nincs elég forrása és nem is tud kellő forrást szerezni a fejlesztési programjaira, lévén hogy egy év alatt 620 ezer euróval romlott a költségvetés mérlege, emellett mintegy 200 ezer euróval csökkent a város vagyona értékesítéséből származó bevétele is.
Nagy Albert főellenőr
A főellenőr ajánlása szerint nagyobb figyelmet kellene szentelnie a városnak arra, hogy teljesítse a költségvetésben előirányzott saját és pótlólagos bevételeit, egyszersmind a kiadások fegyelmezettebb kezelését javasolja. Elrendelte a város vagyonának leltározását, mivel azáltal módosulhat a vagyon valós mértéke, emellett javasolta, hogy a városvezetés a független könyvvizsgálat során javasolt 14 észrevétel szerint járjon el.
A könyvvizsgálói jelentés észrevételei közt szerepel például az, hogy a város nem végezte el számos beruházási projekt részletes elemzését, mely alapján azonosíthatóak volnának azok a projektek, melyeknek már készeknek kellene lenniük, vagy épp ellenkezőleg, ki kellene emelni őket a számvitelből, mint olyanokat, amelyek meghiúsultak, vagy amelyeket leállítottak. Rámutattak arra is, hogy bizonyos tételekhez nem kaptak kellő információt. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a felsorolt hiányosságok mellett a zárszámadás hű képet ad a város pénzügyi helyzetéről és 2019-es gazdasági eredményéről.
A képviselők egy, a város által egy magánszemélynek kifizetett 11,5 ezer eurós tételt kifogásoltak, amit a polgármester képviselő-testületi határozat nélkül cselekedett meg.
Pongrácz Kálmán képviselő
Pongrácz Kálmán (MKP) képviselő emellett rámutatott, hogy a tartalékalapból a költségvetésbe beemelt összeget mire használták fel. „Nagyon nehéz így véleményt nyilvánítani. Nem tartalmazza azokat az alaprészleteket, amiket a metodika is előír” – fogalmazott. Balázs Péter (független) és Néveri Sándor (MKP) képviselő is az auditori jelentésre hívta fel a figyelmet, utóbbi közölte, hogy ilyen súlyos jelentéssel 20 éves képviselői pályafutása alatt nem találkozott.
„A féligazságait és a ferdítéseit hagyja otthon, az auditorokkal magam tárgyaltam, a jelentésben szereplő hiányosságok azért merültek fel, mert nem volt a vagyoni osztályon alkalmazott a hivatalban. Ezek örökölt problémák, amit év közben orvosoltunk” – reagált a felvetésekre Holényi Gergő polgármester.
A képviselők végül az említett kifogásokkal együtt, de jóváhagyták a város zárszámadását.
(SzT)
