Mindenki másképp gondolja, mikor érkezik el az az idő, hogy gyereküket otthon hagyják-e egyedül. Felelőtlen szülő vagy túlaggódás?
Gyereken és szülőn is múlik. Meg lehet bízni a gyerekben? Mennyire érett? Mennyire tud vigyázni magára?
Másrészt a szülők meg tudnak bízni a gyerekükben? Egyedül merik hagyni?
Két véglet van ebben a témában. Vannak olyan anyukák, akik gond nélkül elszaladnak üzletbe, otthon hagyva 3 vagy 5 éves gyereküket, mondván, ők már tudnak magukra vigyázni.
A másik, amikor a szülő még 25 évesen is óvva félti gyerekét, nem szívesen hagyja otthon, azzal magyarázva, hogy kiskorában is nagyon félős volt.
Ha a gyerek elérte azt az életkort, amikor önállóan viselkedik, határozott, tud segítséget kérni, ha megéhezik, kiszolgálja magát és jól kezeli a stresszhelyzetet, akkor meg lehet próbálni egyre hosszabb időre otthon hagyni egyedül.
Mindenképpen fontos, hogy ilyenkor mindenféle óvintézkedést megtegyünk, ami csak veszélyforrás lehet.
Pár példa:
– Ne hagyjunk elöl éles késeket, fürdőkádat tele vízzel, forró vasalót, forró ételt…, mindent, amiről azt gondoljuk, hogy veszélyes lehet.
– Ne mondja el senkinek, hogy egyedül van otthon.
– Ne nyisson senkinek ajtót (de legyen kulcsa, ne zárjuk rá a lakást!)
Persze minden gyerek más, ahogy minden szülő is. Ha a szülők megbíznak annyira a gyerekükben, hogy egyedül merjék hagyni, akkor biztos tudják, mit csinálnak. Az övéké, tőlük jobban nem ismeri őket senki.