Egyedüli magyarként Csáky nem szavazta meg Nagy kisebbségi dokumentumát

Az MKP európai parlamenti képviselője egyedüli magyar nemzetiségű honatyaként kihagyta a kisebbségek jogait védő uniós dokumentum megszavazását. Összesen négy országot képviselnek magyar (származású) politikusok az Európai Parlamentben, és ezek közül egyedül a szlovákiai küldöttség soraiban helyet foglaló Csáky Pál volt az, aki bár bent tartózkodott kedden a strasbourgi ülésteremben, de nem szavazta meg a hidas kollégája által tető alá hozott, és a szakpolitikusok szerint előremutató állásfoglalást.

Egyedüli magyarként Csáky nem szavazta meg Nagy kisebbségi dokumentumát
Facebook

Ahogy arról beszámoltunk, még a Híddal amúgy ridegen bánó fideszes képviselők is méltatták Nagy József jelentését, és támogatták az Európai Bizottságot felszólító anyagot, ami alapján kedvező esetben az EB-nek ki kell dolgoznia majd egy, az uniós kisebbségek jogainak "minimumszintjét" megállapító irányelvet.

Egy nappal a tárgyalt voksolás előtt, hétfőn összeült a szlovákiai delegáció, és különösebb ellenvetést senki nem fogalmazott meg a Nagy József-féle állásfoglalással összefüggésben. Aztán másnap délben a plenáris teremben összesereglett magyarok közül mindenki rábólintott a dokumentumra - beleértve az összes fideszest (Tőkés Lászlótól kezdve egészen Szájer Józsefig), az MSZP-s Szanyi Tibort, a DK-s Niedermüller Pétert, a jobbikos Balczó Zoltánt, a két erdélyi eurohonatyát, de még a hollandiai színeket képviselő Piri Katit is, arról nem is beszélve, hogy a Smer euroképviselői a KDH-s kollégákkal karöltve szintén beálltak a dokumentum mögé.

Kivéve az MKP egyetlen brüsszeli (ha úgy tetszik:strasbourgi) képviselőjét. Először úgy tűnt, valami technikai malőr lehetett a dologban, ahogy Nagy József szavazatánál is, aki viszont kapásból pontosította szavazási szándékát. Aztán pár órával később lehullt a lepel, mert Csáky a közösségi oldalára kirakott egy posztot, miszerint "ezen a héten ... eltérően kellett lépnem, mint a Most-Híd pozíciója - nem tudom támogatni azt, hogy a kisebbségi jogok ügyében minimumok felé nyomjuk el a dialógust."

Így aztán az történt, hogy bár a

Nagy által jegyzett jelentés végszavazása előtt 38 másodperccel még egy másik dokumentummal kapcsolatban megnyomta a gombot, ennél a tárgyalt voksolásnál Csáky már passzív maradt, és mellőzve a tartózkodás lehetőségét, egyszerűen nem vett részt a szavazáson.

Becsületére legyen mondva, Csáky a portálunknak írásban adott magyarázatot, milyen okok vezettek ahhoz, hogy ilyen döntést hozzon: “Sok elemét az anyagnak támogatom, saját módosító javaslatokat is tettem, ám nem tudok egyetérteni azzal a filozófiával, amit a cím körvonalaz:

a minimumban való gondolkodás vezet az olyan viselkedéshez, hogy bár az EU-ban 40 millió olyan polgár él, akik kisebbségi kötődésűek, a Minority SafePack támogatására mégsem tudunk 1 millió aláírást összegyűjteni, sőt, Nyugat-Európában a felét sem. Én a reális maximumok elérésének híve vagyok.”

Még szerencse, hogy az Európai Parlamentben nem mindenki ennyire maximalista, és így a képviselők nagy többséggel rábólintottak a kisebbségügyi állásfoglalásra. Azt viszont még a tények kedvéért jegyezzük meg, hogy ami azt a másik, - de szintén nagyon fontos - kérdést illeti, nem annyira szánalmas a helyzet, ahogyan azt Csáky Pál felvázolta. Az MKP-s euroképviselő által megemlített Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására április elejéig összesen 1,3 millió aláírás gyűlt össze, amiből aztán 1,128 milliót hitelesítettek az érintett tagországok hatóságai.

(sárp)