Egyelőre hírzárlat van Matovič újabb „atombombája”, a belépési bónusz körül
A kormánytól és az Orvosszakszervezettől (LOZ) is önmérsékletet kér az SaS, szerintük vissza kellene térni a kormány utolsó bérajánlatához. Ha azonban nem lesz megegyezés, az szerintük a kormány felelőssége, vagy inkább a pénzügyminiszteré, aki Sulíkék szerint alkalmatlan az ilyen tárgyalásokra. Szerintük jó példa erre a „stabilizációs hozzájárulás” és az ugyancsak lebegtetett belépési bónusz, ez utóbbiról az egészségügyi miniszter állítólag még pénteken reggel sem tudott részleteket.
Újabb „atombomba” ledobásával akarja maradásra bírni az orvosokat Igor Matovič pénzügyminiszter. A belépési bónuszról Eduard Heger kormányfő beszélt csütörtökön az állami hírügynökségnek, majd Igor Matovič említette meg egy esti politikai vitaműsorban, és tett ki egy erről szóló Facebook posztot.
Ebben arról ír, hogy a „stabilizációs hozzájárulás” mellett a kormány „attraktív feltételekkel bíró belépési bónuszt” fog javasolni az egészségügyi személyzet biztosítása érdekében.
„Ez egy újabb »atombomba« Matovičtól, amiről ma reggel még az egészségügyi miniszter sem tudott semmit” – mondta pénteken saját információkra hivatkozva Bittó Cigániková, az SaS parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság korábbi elnöke.
A belépési bónuszról megkérdeztük az egészségügyi és a pénzügyminisztériumot is, ők tárgyalnak az Orvosszakszervezet képviselőivel, de a cikkünk megjelenéséig csak a pénzügyminisztérium válaszolt, feltehetően az illetékes minisztériumként.
„A részletesebb információkat külön sajtótájékoztatón mutatjuk be. A sajtótájékoztató időpontjáról természetesen időben tájékoztatjuk” – írta válaszában a pénzügyminisztérium.
Igor Matovič pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy úgynevezett egyszeri „stabilizációs hozzájárulást” adna béremelés helyett az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak, amelynek összege az orvosok számára 10 ezertől 30 ezerig terjedne a szakmai gyakorlat hossza szerint, illetve 5 ezer euró lenne a többi egészségügyi dolgozó számára. A "stabilizációs hozzájárulás" mintegy 400 millió eurójába kerülne a kormánynak, a belépési bónusz költségeiről még semmit sem közöltek.
Az első javaslatot a LOZ elutasította, és ugyan hajlandóak tovább tárgyalni, de a kormány legutolsó ajánlatát tekintik csak alapnak. A szakszervezet nyolc pontjából hétben csütörtökön megegyezett a LOZ és az egészségügyi minisztérium.
Be kellene húzni a kéziféket
Az SaS szerint az utolsó pillanatban valakinek be kellene húznia a kéziféket, különben szakadékba zuhan az egészségügy.
„Közvetlenül az egészségügy összeomlása előtt állunk, aminek katasztrofális következményei lennének a lakosság egészségi állapotára – jelentette ki Richard Sulík pártelnök. – Ha ez bekövetkezik, az a Heger-kormány csődjét jelenti.”
A párt szerint ugyanis a jelenlegi helyzetet a kormány idézte elő azzal, hogy több mint egy évig figyelmen kívül hagyta az Orvosszakszervezet (LOZ) követeléseit.
Sulík úgy véli, hogy ebben a pénzügyminiszter, Igor Matovič a legnagyobb bűnös, aki személyileg alkalmatlan arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az orvosokkal. „Újra beigazolódott, hogy ennek a kormánynak a a legnagyobb problémája Igor Matovič” – mondta Sulík. Felszólítják a kabinetet, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és a szakszervezetet is, hogy tegyenek engedményeket a megegyezés érdekében.
Már tavaly is bért kellett volna emelni
Jana Bittó Cigániková szerint a béremelés nem új ötlet, és nemcsak a LOZ követelései miatt került szóba. „Már egy éve tervben volt olyan béremelés, ami lehetővé tette volna, hogy a szlovákiai kórházakban is a cseh bérekhez hasonló fizetést kapjanak az orvosok, de ezt a pénzügyminiszter lesöpörte az asztalról” – mondta az SaS parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság korábbi elnöke. Szerinte ezeknek a béremelési javaslatoknak a kidolgozásában ráadásul a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézete (IFP) is részt vett.
Bittó Cigániková azonban úgy véli, hogy az orvosoknak el kellett volna/el kellene fogadniuk a kormány utolsó javaslatát. „Ez csak a ledolgozott évek után járó kiegészítésben tért el a LOZ javaslatától, ehhez nem kellene ragaszkodni” – mondta a képviselő.
Szlovákia a fele annyit sem költ az egészségügyre, mint Csehország
A képviselő szerint azonban egyébként is több pénzt kellene tennie az államnak az egészségügybe, főleg, ha „csehországi béreket” akarnak fizetni az orvosoknak.
„Csehországban a pandémia alatt, 2020 és 2023 között 44 százalékkal nőtt az állam befizetése az egészségügyi rendszerbe, míg nálunk 1 százalékkal csökkent” – emelte ki a képviselő.
Az állam a saját biztosítottjai – gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek stb. – után fizetett járulékkal finanszírozza az egészségügyet, ez Csehországban ebben az időszakban 54 euróról 78 euróra nőtt, Szlovákiában viszont 32,7-ről 32,4 euróra csökkent.
Szerinte így megengedhette magának Csehország, hogy 2020 és 2022 között 25 százalékkal, 3200 euróról 4000 fölé emelje az orvosbéreket. Szlovákiában ugyanebben az időszakban csak 10 százalékkal 3000-ről mintegy 3500-ra nőttek a fizetések.
- lpj -
