1
Fotó: TASR
Megosztás
Három éves programot indít az oktatási minisztérium, ennek során előbb azt akarják megtudni, hogy kik azok a tanulók, akiket veszélyeztet az évismétlés, és azt is, hogyan lehet nekik segíteni. A programra az iskolák pályázhatnak. Átlagosan évente mintegy 11 ezer tanuló bukik meg, legalábbis az elmúlt 5 év adatai alapján. A 2020-as tanév kivétel volt, csak mintegy 3 ezren buktak meg, de ez már a COVID "hatása" volt.
Csökkenteni akarja az évismétlő tanulók számát az oktatásügyi minisztérium, amire három éves tervet dolgozott ki. „A cél az évismétlés, és ezáltal a kötelező iskolalátogatás idő előtti befejezésének a megakadályozása” – jelentette ki Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter.
Az évismétlők 60 százaléka alsó tagozatos
Az általános iskolákban évente több mint 10000 tanuló kényszerül évismétlésre, ami a mintegy 500 ezer alapiskolásnak több mint a 2 százaléka.
A trend ugyan csökkenést mutat, de nagyon lassú csökkenést: a 2016-os 11900-ról 2019-re 10500-ra csökkent csak az évismétlők száma.
Tavaly ugyan volt egy óriási ugrás – mindössze mintegy 3000 tanuló bukott meg –, de ez csak annak köszönhető, hogy a minisztérium is nyomatékosan kérte az iskolákat, hogy minél kevesebb tanulót buktassanak meg. „A várható 10 ezer tanuló helyett tavaly csak mintegy 3000 tanuló bukott meg, de az évismétlést komoly problémának tekintjük” – jelentette ki a miniszter.
Szerinte az is figyelmeztető jel, hogy többen buknak meg az alsó tagozaton, mint a felsőn: az évismétlők 60 százaléka az első négy évfolyamba jár. „Ez azt jelenti, hogy éppen az alsó tagozatot kell megerősíteni” – magyarázta a miniszter.
A tiltás nem megoldás
Ugyanakkor azt is tudatosítják, hogy a buktatás megtiltása nem megoldás, sok iskola ugyanis nem tudja biztosítani a bukásra álló tanulók korrepetálását, felzárkóztatását. A minisztérium három éves stratégiát dolgozott ki, az első évben azt akarják megtudni, hogy kik azok a tanulók, akiket bukás fenyeget. „Meg akarjuk határozni az úgynevezett iskolai sikertelenség veszélyének indexét az egyes iskolákban” – magyarázta Svetlana Síthová, a szaktárca államtitkára. Tudni szeretnék a bukásra állók jellemzőit, például azt, hogy mennyit hiányoznak a tanításról, milyen környezetből származnak, milyen körülmények között élnek.
„Tudni szeretnénk, hogy azért áll bukásra, mert egy váratlan, nehéz időszakon megy át, vagyis az előmenetele hirtelen romlott le, vagy pedig már a korábbi időszakban is bukdácsolt” – magyarázta az államtitkár.
Ez alapján szeretnék meghatározni, hogy mi lehet a rossz előmenetel oka, és konkrét támogatást szeretnének kidolgozni számára. „Ha például sokat hiányzó tanulóról van szó, akkor szükség lesz az együttműködésre az iskola, a szociális ügyi hivatal, a terepen dolgozó szociális munkás között, és akár a gyerekorvost is be kell majd vonni” – mondta Sithová.
Az iskolák a szükséges intézkedések finanszírozására pályázhatnak majd, a pályázati felhívást jövő héten teszi közzé az oktatási minisztérium.
A stratégia a következő három évre vonatkozik, ennek végén és a program eredményeit figyelembe véve akarják majd eldönteni, hogy betiltják-e a buktatást.
Még mindig vannak két műszakos iskolák
Egy okot azonban már azonosítottak: Szlovákiában még mindig van 49 iskola, ahol két műszakban tanítanak.
„Összesen 4300 tanulónak kell két műszakban, felváltva délelőtt és délután iskolába járnia, ez a 21. században megengedhetetlen” – mondta Gröhling.
A legtöbb ilyen iskola Eperjes (26) és Kassa (21) megyékben van. Iskolaépítésre és a meglévők bővítésére a szaktárca 29 millió eurós programot indít.
– lpj –