1
Fotó: TASR
Megosztás
Továbbra is Zuzana Čaputová köztársasági elnök a legmegbízhatóbb politikus Szlovákiában – derül ki a Median ügynökség felméréséből. A megkérdezettek 34 százaléka bízik az államfőben, 48 százaléka pedig nem.
A második helyen a Hlas elnöke, Peter Pellegrini végzett 29 százalékos bizalmi indexszel, míg a megkérdezettek 53 százaléka nem bízik benne. Őt követi a Smer elnöke, Robert Fico 27 százalékos bizalmi támogatással, illetve 56 százalékos bizalmatlansági aránnyal.
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök a megkérdezettek 22 százalékának bizalmát érdemelte ki, 60 százalékuk viszont nem bízik benne. Eduard Heger (Demokrati) volt miniszterelnöknél ez az arány 21, illetve 60 százalék.
A sorban következik Milan Uhrík (Republika, 18-57 százalék), Ribchard Sulík (SaS, 13-69 százalék), Milan Majerský (KDH, 12-56 százalék), Andrej Danko (SNS, 10-66 százalék), Michal Šimečka (PS, 10-53 százalék), Igor Matovič (OĽaNO, 9-71 százalék), Marian Kotleba (ĽSNS, 9-68 százalék), Mikuláš Dzurinda (Modrí, 9-65 százalék) és Forró Krisztián (Szövetség, 7-46 százalék).
A megkérdezettek közül legtöbben (31 százalék) Forrót nem ismerik, őt követi Šimečka (17), Majerský (16), Uhrík (9), Kotleba és Dzurinda (5-5), valamint Danko (4).
A felmérésben azt is megkérdezték, hogyan viszonyulnak az emberek az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz. Szlovákia felnőtt lakosságának 43 százaléka tartja veszélynek Oroszországot, míg az Egyesült Államoknál ez az arány 44 százalék. Oroszországot főként a 30 és 39 év közöttiek, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a nagyobb városok lakosai tartják veszélynek. Az Egyesült Államoktól leginkább Trencsén megye, valamint a kisebb községek lakosai tartanak.
A nemzetközi szervezeteket illetően Szlovákiában a V4-ben bíznak leginkább az emberek (56 százalék), ezt követi az ENSZ (49 százalék), az EU (47 százalék), valamint a NATO (46 százalék). Országos szinten az állam egyes egységeit és szervezeteit illetően a tűzoltóság élvezheti a legnagyobb bizalmat (79 százalék). Ezután következik a hadsereg (53 százalék), az önkormányzatok (51 százalék), a rendőrség (47 százalék), az elnöki hivatal (42 százalék), a bíróságok (30 százalék), a kormány (22 százalék), valamint a parlament (20 százalék).
A felmérést április 1. és 30. között végezték el 1002 személy bevonásával.
TASR/para