Egyetemi sztrájk: a karok túlnyomó többsége elutasítja a felsőoktatási törvény módosítását

Elutasítja a Felsőoktatási Tanács (RVŠ) a felsőoktatási törvény módosítását, amelyet első olvasatban már elfogadott a parlament.

„A legnagyobb probléma, hogy az egyetem akadémiai szenátusa nem rendelkezhet a jövőben az egyetem vagyonával, nem dönthet a költségvetéséről, ezt a jogot az igazgatótanács kapja meg”

– jelentette ki Pavel Neogrady, a Felsőoktatási Tanács (RVŠ) tagja, a Komensky Egyetem Természettudományi Kara Akadémiai Szenátusának az elnöke.

Az igazgatótanácsot a tervezet szerint felerészben az egyetem szenátusa jelöli majd, viszont külső embereket kell találniuk, nem lehetnek az egyetem munkatársa. A másik felét a miniszter nevezheti ki. „Vagyis rólunk döntenének, de nélkülünk” – jelentette ki Neogrády. A költségvetéshez ugyan az egyetei szenátus hozzászólhat, de az igazgatótanács hagyja jóvá.

„Ebben a helyzetben reális a veszélye annak, hogy politikai szempontok alapján döntenek majd a költségvetésről. Nem állítom, hoyg a minisztérium jelöltjeinek ez lesz majd a szándéka, de erre lehetőségük van –

véli Neogrády. – Mondhatják például a rektornak, hogy előbb keressen tartalékokat az egyetemen belül, például adjon el olyan telkeket, amelyek az egyetemé, és azután jöjjön a költségvetéssel.”

A hétfői tiltakozásba a 106 szlovákiai egyetemi kar közül 67 kapcsolódott be. „Ezek a karok az akadémia közeg túlnyomó részét képviselik” – jelentette ki Neogrády.

A tiltakozásba bekapcsoldtak a legnagyobb szlovákiai egyetemek, a pozsonyi Komensky Egyetem mellett a Szlovák Műszaki Egyetem, a Közgazdaságtudományi Egyetem, részben a kassai Műszaki Egyetem, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem több kara, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem karai és a komáromi Selye János Egyetem Közgazdaságtudományi Kara is.

A hallgatók (egy része) támogatja

Az egyetemi közeg azonban megosztott, a hallgatókat képviselő Egyetemi Hallgatói Tanács (ŠRVŠ) bizonyos kitételekkel támogatja a parlamentben lévő törvénytervezetet. A február közepén kiadott nyilatkozatuk szerint a tervezet javítja az egyetemisták körülményeit.

„Nem értünk egyet azzal, hoyg a törvénymódosítás átpolitizálja az egyetemeket és megszünteti a felsőoktatás autonómiáját” – áll az ŠRVŠ nyilatkozatában.

A szervezet szerint a rektorválasztás is transzparensebbé válik a javaslat szerint. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy a felsőoktatás színvonalának javításához elsősorban magasabb állami támogatásra lenne szükség.

A hallgatók sem támogatják azonban egységesen a reformot. Zuzana Bujačková, a Komensky Egyetem szenátusának diáktagja szerint az ŠRVŠ közgyűlése sem volt egységes a nyilatkozat elfogadása során.

„Tavaly novemberben még a hallgatói tanács is ellenezte a tervezetet, ők is az autonómia elvesztését látták benne” – jelentette ki Bujačková.

Szerinte a hallgatói tanács vezetőit kellene megkérdezni, hogy azóta miért változtatták meg véleményüket.

A cél a színvonal javítása és a diákok elvándorlásának megelőzése lenne

A parlament a múlt héten véget ért ülésén bólintott rá első olvasatban a felsőoktatási törvény módosításának tervezetére, a javaslatot 81 képviselő szavazta meg. A második olvasat a márciusi ülésen várható, a RVŠ a parlamenti vita idejére újabb sztrájkot tervez.

Az oktatási minisztérium elsősorban a színvonal fokozatos javulását várja az egyetemek átalakításától, az egyik célja, hogy csökkentse a szlovákiai fiatalok elvándorlását külföldi egyetemekre. Neogrády szerint azonban az elvándorlást nem lehet szerkezeti átalakítással megállítani. „A legtöbb szlovákiai diák csehországi egyetemeken tanul külföldön, ahol az egyetemek struktúrája szinte teljes mértékben megegyezik azzal, ami jelenleg nálunk is érvényes – jelentette ki Neogrády. –

Amiben azonban óriási a különbség, az a finanszírozás mértéke, Csehországban az állam többszörösét költi a felsőoktatásra a szlovákiainál.”

– lpj –