Egymilliméteres Dávid-szobrot készített néhány kutató

A szobor talapzatával együtt csupán egy milliméter magas, és nem márványból készült, mint a reneszánsz géniusz 5,7 méteres szobra, hanem rézből.

Az ETH bioszenzorok és bioelektronika laboratóriumának professzora, Tomaso Zambelli vezette kutatócsoport néhány éve fejlesztette ki azt a 3D-s technológiát, amellyel nanométer és a mikrométer nagyságú fémszerkezeteket készíthetnek.

A folyamat alapvető alkotó eleme egy mikropipetta, amelyet összekötöttek egy konzolos tartóval, ez teszi lehetővé, hogy megfigyeljék azt az erőt, amellyel a pipetta hegye érintkezik az anyaggal. Ily módon a kutatók képesek elektromechanikusan olvasztott fémeket juttatni egy elektromos áramot vezető anyagra nagy pontossággal. A folyamatot automatizáló optikai erőmérőnek köszönhetően rétegről rétegre lehet miniatűr fémszerkezetet építeni.

Giorgio Ercolano továbbfejlesztette ezt a technológiát, különösen a folyamat gyorsaságát illetően – olvasható az egyetem honlapján.

Korábban a kutatók főként csak kicsiny oszlopokat vagy gyűrűket készítettek ily módon. "A módszer azonban lehetővé teszi, hogy mindenféle bonyolult szerkezetet és geometriát nyomtassunk" – mondta Ercolano, aki kollégáival a Micromachines című folyóiratban mutatta be eredményeiket.

Ercolano két méretben készítette el a Dávid-szobrot: ez első egy milliméter magas, a második egytizeddel kisebb. A kisebb szobor akkora, mint a nagyobb talapzata.

Ez a nyomtatási folyamat leginkább az elektronikai ipar érdeklődését keltheti fel. A gyártók ezzel a módszerrel összekapcsolhatnak számítógépes chipeket vagy még pontosabban képesek helyreállítani mikroelektronikai rendszereket. Más fémeket – mint a platina, az arany, a nikkel és az ezüst – is fel lehet használni hozzá, de a rézre van a legnagyobb kereslet. "Tíz érdeklődőből kilenc a rézről kérdez" – mondta Ercolano.

MTI