1
Fotó: TASR
Megosztás
Egyelőre teljesen bizonytalan a kórházreform sorsa, a Sme rodina továbbra sem akarja támogatni Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter elképzelését. A vonatkozó törvényről jövő héten tárgyal a parlament. A kórházreform a Szövetségnek sem tetszik, az eddig nyilvánosságra hozott javaslatokból nem látják, hogy mi lesz az egyes kórházak sorsa, sem azt, hogy a reform miért lenne jó a páciensnek, hogyan segítene az egészségügynek, és milyen pluszt hozna az orvosoknak és a nővéreknek. Az orvoshiányra Forró Krisztián pártelnök szerint a legjobb megoldás a frissen végzett orvosok röghöz kötése lenne.
A Sme rodina parlamenti frakciójának próbálta tegnap elmagyarázni Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter a kormány által már elfogadott, és a parlamentbe benyújtott kórházreformot. Ez egy keretet biztosítana a kórházi hálózat átalakítására, de sokak szerint annyira általános, hogy ma nem lehet ez alapján eldönteni, hogy melyik kórház milyen szintű marad, vagy egyszerűbben: melyik kórház szűnik meg.
Pčolinský: Lengvarský győzze meg a régiókat
A kormánypártok közül a Sme rodina bírálja a leghangosabban a tervet, és Lengvarský most sem győzte meg őket. Peter Pčolinský (Sme rodina) frakcióvezető szerint csak akkor hajlandóak támogatni a törvény elfogadását, ha ezt a régiók – a polgármesterek és a kórházak igazgatói – is jóváhagyják.
„Amíg nem azt halljuk a régiókból, a polgármesterektől, az egyes kórházak igazgatóitól, hogy rendben van, addig nem támogatjuk” – jelentette ki az egészségügyi miniszterrel való tárgyalások után Pčolinský.
A frakcióvezető szerint a tervezett reform egyik legnagyobb problémája, hogy elmulasztották a tárgyalásokat a régiókkal, akik a legérintettebbek a kérdésben.
A másik három koalíciós párt, az OĽaNO, az SaS és a Za ľudí támogatják a reformot, de kérdés, minden képviselőjük igennel fog-e szavazni. Pčolinský szerint vannak olyan képviselőik, akik szintén ellenzik a kórházak átalakításának tervét, így a Sme rodina nélkül várhatóan nem tudnák elfogadni.
Vladimír Lengvarský (Fotó: TASR)
Michal Šipoš (OĽaNO) frakcióvezető nem tud arról, hogy pártja képviselői közül valaki ne támogatná a reformot. „Nincs olyan információm, hogy bárkinek problémája lenne vele” – jelentette ki az OĽaNO frakcióvezetője. Szerinte a Sme rodinának el kell döntenie, hogy megfelel-e nekik a jelenlegi állapot, és ennek megfelelően kellene szavazniuk.
De melyik kórház szűnik meg és mikor?
A reformot érő legnagyobb kritika, hogy nem tisztázza, melyik jelenleg működő kórház milyen besorolást kap majd. Ez öt kategóriába osztaná be az intézményeket: nemzeti szint, felső szint, komplex szint, regionális szint és közösségi szint. Elsősorban a legalacsonyabb szintű kórházakról folyik a vita, amelyek feladata csak az utógondozás és a rehabilitáció, valamint a végstádiumú betegek gondozása lenne.
A déli járásokban a legutóbb kiszivárgott listák alapján négy kórházat: az ipolyságit, a nagykürtösit, a tőketerebesit és a királyhelmecit sorolná a minisztérium ebbe az utolsó kategóriába, korábban ez a sors fenyegette a komáromi és a rimaszombati kórházakat is.
A kórházak besorolását a következő években végeznék el, és a teljes reform csak 2024. januárjában lépne életbe.
Szövetség: kell reform, de nem ez
A kórházreformot ellenzi a Szövetség is. Sárközy Irén egészségügyi szakértő szerinti a reform legnagyobb problémája az, hogy nem tisztázza, milyen feltételeket kell teljesítenie az adott kórháznak, hogy bekerüljön legalább a regionális szintű kórházak közé.
„Nem tudjuk, hogy 1000 szülést vagy csak 500-at kell évente levezetni ahhoz, hogy a szülészet megmaradjon, hogy műtétekből mennyit kell elvégezni a sebészet megtartásához” – magyarázta a párt kifogásait Sárközy.
Nem tetszik neki az sem, hogy ezeket a szabályokat csak a reformtörvény elfogadása után, egy egészségügyi miniszteri rendeletben fogják leírni. Azt ő is elismeri, hogy a rendszer reformra szorul, de úgy véli, hogy a problémákat a jelenlegi reform nem oldja meg.
Sárközy Irén és Forró Krisztián (Fotó: Paraméter)
Kell az egymilliárd euró
Forró Krisztián pártelnök szerint a kórházreform legfontosabb célja, hogy az ágazat megkapja az egymilliárd eurós támogatást az Európai Unió válságalapjából. „A számok és a statisztikák a legfontosabbak a kormánynak, az a cél, hogy megszerezzenek egymilliárd euró támogatást az uniótól” – jelentette ki a pártelnök.
Szerinte a kórházreform nem jó egyetlen érintettnek sem.
„A betegek aggódnak, nem tudják, hogyan fognak hozzájutni a szükséges gyógyellátáshoz, ezt igazolja az is, hogy a kórházakat védő petíciókat több tízezren írják alá néhány nap alatt” – magyarázta Forró.
A királyhelmeci nyugdíjas is gyorsan, jó ellátást kapjon
A Szövetség is több kórházvédelmi petíciót támogatott, az első a rimaszombati kórház érdekében volt, amelyet néhány nap alatt 36 ezer ember írt alá.
„Mi minden kórház megmentéséért küzdeni fogunk – válaszolta Forró arra a kérdésre, hogy a négy déli kórház mindegyikének megtartását fontosnak tartja-e. – Ahhoz mindenképpen ragaszkodni fogunk, hogy a királyhelmeci nyugdíjas néni ugyanolyan ellátást kapjon, és ugyanolyan gyorsan kapja meg, mint egy Pozsonyban élő páciens.”
Sárközy Irén szerint viszont csak azokat a kórházi osztályokat kell megtartani, ahol színvonalas kezelést tudnak biztosítani. „Ha egy adott sebészeti osztályon az uniós átlaghoz képest kevés, havonta például csak 20 műtétet végeznek el, miközben más kórházban naponta műtenek ennyit, és ha az adott kórházba a sebészeti beavatkozások után a betegek nagy részét újra kell műteni, akkor inkább meg kell azt szüntetni, mert nem nyújt megfelelő ellátást, és más osztállyal kell helyettesíteni” – véli Sárközy.
Fizetésemelés és és az orvosok röghöz kötése
Forró nagyon fontosnak tartja, hogy az ország képes legyen megtartani az egészségügyi személyzetet is, az orvosokat és a nővéreket egyaránt. „Az általános orvosok 47 százaléka nyugdíjkorhatár felett van, óriási probléma lesz majd, ha tényleg elmennek nyugdíjba” – jelentette ki Forró. Szerinte ugyanez érvényes a nővérekre is. „A rendszerből már ma is mintegy 10-12 ezer egészségügyi nővér hiányzik, és további 5000 idősebb a nyugdíjkorhatárnál” – figyelmeztetett Forró.
Úgy véli, a lehető leggyorsabban emelni kellene a fizetéseket az egészségügyben. Emellett a fiatal orvosokat a tanulmányaik után hazai szolgálatra kötelezné.
„Az iskola elvégzése után 6 évet itthon kellene dolgozniuk, ez lenne a fizetség azért, mert az állam fizette a tanulmányaikat” – jelentette ki a Szövetség elnöke.
A javaslatot nem részletezte, de azt nem tartja diszkriminatívnak, hogy csak az orvosok számára vezessék be a hatéves „röghöz kötést”. „Olyan a jelenlegi helyzet, amikor nagy szükség van az egészségügyi alkalmazottakra. Ha az ország biztosítani tudná más módon, ha el tudnánk érni, hogy önként maradjanak itthon, az lenne a legjobb megoldás” – magyarázta elképzelését Forró. – Most viszont most gyors megoldás kell, mert úgy látszik, hogy az egészségügy nagyon nehéz helyzetben van.” Szerinte nem lenne szabad azért bezárni kórházat vagy kórházi osztályt, mert nincs elég szakember.
– lpj –