Egyre drágábban tudunk pénzhez jutni, és még nem látni a folyamat végét

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az euró felett őrködő központi pénzintézet (EKB) a múlt héten megemelte az irányadó kamatot, elsősorban azért, hogy kordában tudja tartani a magas inflációt. Ez a lépés leginkább a hosszú távra szóló kamatfixálásokat fogja érinteni, mert ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés.

Szlovákiában már hónapok óta azt figyelhetjük meg, hogy kedvezőtlen trend bontakozik ki a jelzáloghitel-piacon, ezért azok, aki kölcsönt vennének fel, a lehető legjobb kamatra vadásznak, úgy, hogy az a lehetséges leghosszabb időszakra legyen érvényes.

Míg hat hónappal ezelőtt még egy százalék alatt juthattak hozzá az érdeklődők a jelzáloghitelhez, addig most 2,5 százalékon áll az 5 éves fix kamat, a 10 éves pedig három százalékról indul. És az áremelkedésnek koránt sincs vége.

Most a bankok új lendületet kaptak az EKB-tól, amely intézet 2011 óta először vitte fel az alapkamatot, kapásból 0,5 százalékponttal. Erre néhány órára rá két hazai bank is reagált – a VÚB és a Prima banka. A szakértők arra számítanak, hogy további szlovákiai pénzintézetek csatlakoznak hozzájuk.

Az EKB alapkamatának korrekciójának hatására további kamatemelkedés várható, és valószínűleg ismét általános kamatemelkedés várható minden fixálásnál más bankoknál is – nyilatkozt a tvnovinynak Eva Šablová elemző.

Az, hogy mely fixálásokat érint ez a folyamat, az a bankok üzletpolitikájától függ. Általánosságban azonban igaz, hogy a leginkább keresett banki termékek ára indulhat növekedésnek.

"Ha a lakosság körében a nagyobb biztonságot nyújtó, hosszabb távra érvényes fixálás lesz népszerű, akkor az a logikus, hogy a kiigazítás elsősorban ezeket az ajánlatokat érinti"

– tette hozzá Šablová.

A bankok már február végén hozzáláttak a kamataik emeléséhez, amikor az EKB még csak fontolgatta, hogy mit tenne belátható időn belül a saját alapkamatával. Aztán az áremelésre került sor több körben is. És ez a tendencia talán nem is ér véget ebben az évben. A hitelek kamatát az is befolyásolja, mekkora lesz a kereslet a banki kölcsönök iránt. Ha ez nem csökken számottevően, az új normát jelenthet a piacon a jelenlegi árfolyamok formájában – magyarázta Matej Dobiš elemző.

Az EKB máris jelezte, hogy szeptemberben ismét emeli az alapkamatát. Ráadásul egyre többen beszélnek arról, hogy az majd hasonlóan jelentős mértékű lesz, mint a múlt heti lépés. A kérdés tehát az, hogy mennyivel drágulhatnak a jelzáloghitelek. Az elemzők egyetértenek abban, hogy ezt nagyon nehéz megjósolni.

„Elég reális, hogy jövőre már nem találunk kettessel kezdődő kamatokat a bankok által kínált piacon” – véli Šablová. És akkor még csak a legrövidebb időtartamra szóló fixálásokról beszélünk. Az öt és az annál is hosszabb futamidejű hitelek kamatai még ennél is magasabbak lesznek.

Meg kell várnunk, hogy az EKB monetáris politikájának szigorítása milyen hatással lesz a lakosság fogyasztására, a hitelfelvételi érdeklődésére és természetesen magának az inflációnak a alakulására. Ahelyett, hogy a következő hónapokban stabilizálódnának a kamatlábak, inkább enyhe növekedésre számítunk” – magyarázta Šablová.

Az infláció mellet az euró dollárral szembeni gyengélkedése is lépésre késztethette az európai jegybankot. Hiszen a gyenge euró megnöveli az eurózóna országainak energiaszámláit a dollárban jegyzett árak miatt, az energiaárak emelkedése pedig a termékek és szolgáltatások széles körének árazásába is beépül – azaz fokozza az inflációs nyomást.

Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank vezetője arra figyelmeztetett korábban, hogy nem tudjuk varázsütésre lenyomni a benzin, a gáz, valamint az élelmiszerek árát, hogy azok ne emelkedjenek a következő hónapokban, de tehetünk olyan intézkedéseket, hogy a háború és a világjárvány okozta őrült árnyomás lecsengése után a helyzet visszatérjen a normális pályára. Kell egy kis idő, amíg az infláció eléri a kívánt szintet.

(tvnoviny)