Elbukott a Minority Safepack kezdeményezés – az Európai Bizottság nem javasolja uniós jogszabály elfogadását a témában
Nem javasolja új, közös, uniós szintű norma elfogadását az Európai Bizottság a Minority Safepack kezdeményezés alapján. A kezdeményezést több mint 1,123 millió uniós állampolgár támogatta, a szükséges nemzeti küszöböt 11 tagországban sikerült átlépni. A Bizottság szerint azonban már most is vannak eszközök a kisebbségek megsegítésére, ezeket kell erősíteni. Fiala-Butora János kisebbségi jogi szakértő szerint csalódás az EB döntése.
Hivatalos választ adott a napokban az Európai Bizottság a „Minority Safepack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” (MSP) elnevezésű európai polgári kezdeményezésre. A testület álláspontja szerint a Bizottság jogkör hiányában nem tud fellépni a kisebbségi jogi kérdésekben, viszont úgy vélik, hogy már most is érvényben van több olyan rendelkezés, amely segíti a kezdeményezésben megfogalmazott célok elérését. A bizottság 22 oldalas dokumentumban indokolta döntését, kitérve az MSP-ben szereplő, és a Bizottság által is befogadott 9 javaslatra.
Támogatás van, konkrét javaslat nincs
Az MSP saját meghatározása szerint „egy olyan törvényjavaslat-csomag, amely a nemzeti kisebbségek biztonságát szeretné szavatolni, egy olyan EU-s jogszabály-gyűjtemény, amely lehetővé teszi a kisebbségi, nyelvi jogok és a kultúrák védelmének szorgalmazását”.
A Bizottság válasza egyenként értékeli a szervezők javaslatait, és bemutatja, hogy a meglévő és a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok, programok miként támogatják ennek a kezdeményezésnek a különböző vonatkozásait. A válasz további kísérő intézkedéseket is felvázol.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős bizottsági alelnöke kiemelte, hogy ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés. „Ez arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában – emelte ki a cseh biztos. –
A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Unió egyik alapvető értéke, a Bizottság pedig elkötelezett az ezzel kapcsolatos törekvések előbbre vitele iránt.”
Fiala-Butora: Összességében csalódás a döntés
A Bizottság pozitív hangvételű nyilatkozata ellenére kisebbségi jogi szakértők szerint a testület sokkal többet tehetett volna, és a kezdeményezés valójában elbukott. „Két dolgot fontos figyelembe venni, egyrészt arra hivatkoznak, hogy nincs hatáskörük, másrészt viszont azt is elmondják, hogy mennyi lépést tettek ebben a kérdésben – magyarázta a Paraméternek Fiala-Butora János kisebbségi jogi szakértő. – Szerintem ez két egymásnak ellentmondó állítás, úgy vélem, hogy lett volna lehetőségük újabb lépéseket is megtenni, és arra kellett volna válaszolniuk, hogy ezeket a lépéseket valamilyen okból nem tartják szükségesnek, vagy egyszerűen nem akarják megtenni.” A kisebbségi jogász szerint a Bizottság döntése összességében mindenképpen csalódásként értelmezhető.
A Fiala-Butora Jánossal készített interjúnkat itt olvashatják.
Lajos P. János
