1
Fotó: AP/TASR
Több mint ezer embert vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok a kedd éjjeli tüntetések során; a biztonsági erők és a tiltakozók közötti összecsapásokban ötvenegy tüntető és tizennégy rendőr megsérült - tájékoztatott a minszki belügyminisztérium szerdán. A fehérorosz rendőrség közölte: a rendfenntartók önvédelemből a tüntető tömegbe lőttek Bresztben, egy ember megsebesült.
Az ország nyugati részén található iparvárosban erőszakos tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre szerdára virradó éjjel. A rendfenntartók először figyelmeztető lövéseket adtak le, de mivel ez nem állította meg az embereket, éles lőszerrel a tömegbe lőttek. Egy ember megsebesült – állt a rendőrség közleményében.
Az országban a vasárnapi elnökválasztás előzetes eredményeinek közzétételét követően kezdődtek megmozdulások. A hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő 80,08 százalékot, míg legfőbb ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja 10,9 százalékot szerzett. Cihanouszkaja választási csalásra hivatkozott, és leszögezte: nem fogadja el a hivatalos eredményeket, és saját magát tartja a választás győztesének, majd nem sokkal később elhagyta az országot.
Kedd éjjel immár harmadik napja került sor összecsapásokra a biztonsági erők és a tüntetők között. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, üvegekkel és barikádok emelésével védekeztek. Vasárnap óta több mint hatezer embert vettek őrizetbe. Hivatalos adatok szerint egy ember meghalt és 250-en megsérültek. A hatóságok az internet-hozzáférés korlátozásával igyekszenek ellehetetleníteni a tüntetések megszervezését.
A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról. Az államtól független felmérések a jelenlegi eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.
Pompeo: az Egyesült Államok aggódik a fehéroroszországi fejlemények miatt
Az Egyesült Államok nagyon aggódik a fehéroroszországi fejlemények miatt, és továbbra is mindent megtesz az ottani civilek, a tüntetők védelme érdekében – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Prágában sajtóértekezleten, miután munkaebéd keretében Andrej Babiš cseh kormányfővel tárgyalt.
"Nagyon aggódunk, mert a választások nem voltak szabadok és igazságosak" – szögezte le kérdésre válaszolva Pompeo. Szerinte az Egyesült Államok már felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy ne alkalmazzanak erőszakot a civil tüntetők ellen, s ez az álláspontja változatlan. "Azt akarjuk, hogy a fehérorosz emberek is olyan szabadságban éljenek, mint mi" – tette hozzá a miniszter.
Andrej Babiš "sokkolónak, botrányosnak" minősítette a fehéroroszországi fejleményeket, szerinte a tüntetők elleni erőszak alkalmazása "elfogadhatatlan".
"Bízom abban, hogy az Európai Unió a fehéroroszországi fejleményekkel kapcsolatban nem marad csak a nyilatkozatok szintjén, hanem konkrét lépéseket tesz az ottani rendszer ellen" – hangsúlyozta a cseh kormányfő.
Mike Pompeo és Andrej Babiš egyetértettek abban, hogy Oroszország igyekszik megsemmisíteni a demokráciát, és szétverni a nyugati szövetségi rendszert. "Moszkva nem fog sikerrel járni, a szabadság győzni fog" – mondta az amerikai tárcavezető újságíróknak. Kifejezte meggyőződését, hogy Csehország mindig jól fog dönteni, ha az autoriter rendszer és a demokrácia között kell választania. Később hozzátette, hogy Kína célja szintén a nyugati demokráciák megsemmisítése.
Andrej Babis úgy fogalmazott, hogy a cseh-amerikai viszony jelenleg rendkívül jó. Kijelentette: a munkaebéd keretében ismertette Pompeóval a visegrádi csoport működését is. "Európa nemcsak Németország vagy Franciaország, sokkal szélesebb. Beletartoznak a V4-ek is" – mondta a cseh kormányfő újságíróknak.
A cseh kormányfő szerint a felek véleményt cseréltek a Dukovany atomerőmű tervezett bővítéséről is. A mintegy 250 milliárd koronás projekt iránt több külföldi vállalat, köztük az amerikai Westinghouse, valamint egy-egy orosz és kínai cég is érdeklődik.
"Amennyiben Oroszországnak lényegesebb befolyása lenne az atomerőmű bővítésére, az talán Csehország függetlenségét is alááshatná" – vélekedett Pompeo. Babis ezzel összefüggésben csak annyit jegyzett meg, hogy a tervezett két új energiablokk megépítésére nemzetközi pályázatot írnak ki.
Ami a biztonsági kérdéseket illeti, Pompeo szerint Csehország és az Egyesült Államok együttműködése nagyon jó, "egy csapatot" alkotnak. "Készek vagyunk segíteni. Ha valaki veszélyeztetni fogja önöket, akkor az önök oldalára állunk. Tudjuk, hogy a demokráciát fogják választani" – tette hozzá Pompeo.
Az amerikai külügyminiszter délután rövid beszédet mond a cseh parlamenti felsőházban, a szenátusban, és fogadja őt Miloš Zeman cseh államfő is. A prágai sajtó szerint alapvetően udvariassági látogatásról van szó.
Csehország az amerikai külügyminiszter többnapos közép-európai körútjának első állomása. Mike Pompeo Prágából csütörtökön Szlovéniába utazik, majd Ausztriába és Lengyelországba látogat.
(MTI)