"Életemre esküszöm, hogy megteremtem a 21. század szocializmusát" - beiktatták Madurót Venezuelában

A 2015-ben megválasztott ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlament helyett a szocialista államfő a legfelsőbb bíróságon tette le az esküt 2019-től 2025-ig szóló hivatalai idejére.

"Életemre esküszöm, hogy megteremtem a 21. század szocializmusát" – jelentette ki Maduro országa legfelsőbb törvényszékén.

Maduro fogadalmat tett arra, hogy "alázatosan, munkás elnökként" fogja kormányozni országát. Azzal vádolta az Egyesült Államokat és a vele szövetséges kormányoikat, hogy több mint húsz éve manipulációs kampányt folytatnak a venezuelai forradalom lejáratására. Szavai szerint országa az imperializmus világháborújának középpontjában áll.

Madurót tavaly májusban választották ismét egy vitatott voksolásban, amelynek eredményét a legtöbb állam, nemzetközi szervezet és a venezuelai ellenzék sem ismeri el. A venezuelai elnököt szocialista szövetségesei, Nicaragua, Bolívia és Kuba támogatja. Miguel Díaz-Canel kubai, Evo Morales bolíviai és Daniel Ortega nicaraguai elnök részt is vett Maduro beiktatási ceremóniáján a külföldi vendégek sorában.

Helyszíni beszámolók szerint szokatlanul csendesek voltak Caracas utcái, amelyeken észrevehetően fokozták a biztonsági erők jelenlétét a többi között fegyveres ellenőrzőpontokkal.

Mario Abdo Benítez paraguayi elnök csütörtökön bejelentette, hogy országa azonnali hatállyal megszakítja diplomáciai kapcsolatait Venezuelával. A paraguayi államfő emellett elrendelte Paraguay caracasi nagykövetségének bezáratását és a diplomáciai személyzet visszahívását. "Nincsenek rossz következmények, ha valaki igazságos ügyet véd. A szabadság és demokrácia ügye igazságos" – jelentette ki Abdo televíziós beszédében, amelyet mindössze percekkel Maduro beiktatását követően sugároztak.

Peru szintén visszahívta caracasi diplomáciai képviselete ügyvivőjét a venezuelai elnök újbóli, törvénytelen beiktatása ellen tiltakozva.

Nicolás Maduro venezuelai elnök nem demokratikus választási eredmények alapján kezdi meg második elnöki ciklusát – hangsúlyozta csütörtökön az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és felszólított a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok helyreállítására a dél-amerikai országban.

Federica Mogherini leszögezte, hogy a májusi választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, az eredmények minden hitelességet nélkülöztek, s sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Maduro ennek ellenére csütörtökön mégis megkezdhette második hatéves mandátumát.

"Ennek következtében még távolabb került az alkotmányos, tárgyaláson alapuló megoldás lehetősége, míg az ország politikai, gazdasági és társadalmi helyzete egyre romlik, a válság hatása pedig egyre inkább veszélyezteti a régió stabilitását" – olvasható a közleményben.

A főképviselő nyomatékosan felszólította az elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetgyűlés függetlenségét, engedje szabadon a politikai foglyokat, érvényesítse a jogállamiság elvét, garantálja az emberi és a szabadságjogokat, illetve haladéktalanul gondoskodjon a lakosság legégetőbb szükségleteinek kielégítéséről.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hatalombitorlónak nevezte Madurót.

Az Egyesült Államok nem ismeri el Maduro beiktatását, s folytatni fogja nyomásgyakorlását a dél-amerikai ország hatóságaira – írta John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Twitter-üzenetében.

Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) csütörtöki rendkívüli ülésén határozatot fogadott el, amelyben törvénytelennek nevezte Maduro második hivatali idejét. A nyilatkozatot 19 szavazattal fogadták el hat ellenszavazat, nyolc tartózkodás és egy távollét mellett.

Nicolás Maduro venezuelai elnök második hivatali mandátumának megkezdése ellen emelt szót egy tucat latin- amerikai ország pénteken, hangsúlyozva, hogy szerintük a tavalyi venezuelai elnökválasztás törvénytelen volt. A 14 országot tömörítő úgynevezett limai csoport közleményben hangsúlyozta, hogy nem ismerik el Maduro újabb elnökségét. A dokumentumban egyúttal felszólították a venezuelai elnököt arra, hogy mondjon le, majd írjanak ki új választásokat, ami a limai csoport szerint az egyetlen útja a demokrácia visszaállításának a dél-amerikai országban.

A venezuelai elnököt májusban választották újra, méghozzá úgy, hogy – beszámolók szerint – élelmiszer- és gyógyszerhiány, hiperinfláció, erőszak, vagy éppen áramszünetek jellemzik a venezuelai mindennapokat. A kőolajárak 2014-es beszakadása után Venezuela – amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik – gazdasága összeomlott. A helyzetet Maduro elnöksége súlyosbította, aki fokozatosan elnyomta az ellenzéket, az állami intervenciókkal pedig csak rontott a helyzeten. Az utóbbi néhány évben több millió venezuelai hagyta el hazáját a politikai, gazdasági és társadalmi válság miatt.