Életünk disznóhús nélkül

2019. november 24. - 08:52 | Belföld

A magyar, a szlovák konyha meghatározó része a mai napig a rántott sertéskaraj, sült pecsenye, kolbász, hurka. Vajon el tudjuk-e  képzelni az életünket nélküle? Jelenleg úgy tűnik, hogy pár éven belül nem fogunk sertéshúst fogyasztani.

Életünk disznóhús nélkül

Múlt és jelen?

Manapság nagyon gyakran vitatott kérdés, hogy kell-e Szlovákiának egyáltalán sertés? Szlovákiában a 2000-es évben 1 562 000 db sertés volt, és 80%-ra voltunk önellátóak. Azóta eltelt 19 év alatt sikerült ezt a darabszámot 450 000 darabra csökkenteni. Szlovákia jelenleg 36%-ra tudja magát ellátni disznóhússal. Ha továbbra is ezen az úton haladunk, 2030-ra egyetlen egy koca és sertés se lesz Szlovákiában. Viszont az egy lakosra eső éves disznóhús fogyasztás 34 kg. Ez a szám többé-kevésbé nem változott az elmúlt 19 év alatt.

Felmerül tehát a kérdés: Hogyan is tovább? Szükségünk van sertéstenyésztésre vagy sem? Mik a lehetőségeink ?

Import disznóhús? De honnan?

Szlovákia már 2018-ban 180 000 t sertéshúst imporált, mivel a Szlovákiában megtermelendő sertéshús messze nem elégíti ki a lakosság igényeit. A legtöbb sertéshús Belgiumból és Lengyelországból érkezik hozzánk. A legtöbb élelmiszerbotrány is Belgiumot és Lengyelországot érinti. Az antibiotikum használat is pontosan ezekben az országokban a legmagasabb. Míg Szlovákiában a sertéstenyésztők 50,4 mg/kg (élősúly) antibiotikumot használnak, addig Belgiumban ez a szám 131,3 mg/kg. (ESVAC 2017-es kimutatása alapján).

Csupán minden harmadik sertés, amit fogyasztunk, nevelődött Szlovákiában, a többi importból származik. Az importált hús eleve hosszú utat tesz meg, míg a szlovák pultokra kerül, tehát itt azonnal felmerül a hús frissességének kérdése, ami az import húsnál minimum 5 napot jelent, míg hazai terméknél maximum 1 napos késedelemmel kerül a pultokra. Ugyanúgy feltehetjük a kérdést, hogy az import hús mennyi antibiotikumot tartalmaz, ha az EU-n belül Szlovákia antibiotikum fogyasztása a legalacsonyabb. Igy az import húsé csakis ettől magasabb lehet.

Meddig számíthatunk importra és milyen áron?

Világszerte tombol az afrikai sertéspestis. Kína, aki a világ sertésállományának a felét termelte ki, jelenleg sertéshúshiánnyal küzd. Ez idáig 2 000 000 darab kocát pusztított el a kór (Szlovákia kocaállománya: 34 000 db, Dániáé: 1 000 000 db). Ez világszinten 30%-os hiányt jelent. Kínában jelenleg a sertés felvásárlási ára 5 EUR/kg élősúly (Szlovákiában 1,50 EUR/kg).

A nyugati országok, mint Németország, Franciaország, Spanyolország a sertéseik nagy részét Kínába exportálják. Belgium nem exportál, mivel náluk is tombol a pestis, így Kína nem fogadja el az ő sertésüket. Marad nekik Szlovákia.

Hazai sertés vagy inkább nem?

Másik lehetőségünk, hogy feltornázzuk magunkat arra a szintre, ahol a 2000-es évek elején voltunk. Ehhez viszont majdnem 1 000 000 db sertés hiányzik az országból. A volt sertéstelepek üresen állnak, pedig a mai napig megvan a kellő kapacitás arra, hogy önellátóak legyünk disznóhús terén.

A mai társadalom viszont nem kívánja ezt befogadni, mondván környezetkáros a disznótartás, büdös és minőségtelen a hús. Az aktivisták hangosan lépnek fel a hazai disznótartók ellen, nem gondolva bele, hogy ezzel Szlovákia önellátottsága ellen is küzdenek, és küzdenek az alacsony árak ellen is.

Hamarosan el kell döntenünk itt Szlovákiában, hogy a jövőben szeretnénk-e disznóhúst fogyasztani, és azt milyen áron szeretnénk fogyasztani. Ha a hazai sertést nem akarjuk, akkor marad az import.

Vásárolhatunk majd nyugati disznóhúst ugyanolyan áron, mint Kína Nyugat-Európától, vagy pedig megváltoztathatjuk étkezési szokásainkat, mivel a sertéshús luxuscikknek fog számítani.

(PR-cikk)

Címkék: PR-cikk, sertéshús