Eleven nőcik – Horváth Melani: "Amikor elkezdtem irányítani a tánciskolát, 15 embert érdekelt, most 70-et"
Egy évvel ezelőtt egy jótékonysági célú kiállítással vette kezdetét A nőci, ha eleven című interjú- és fotósorozat, mely során a kezdeményezővel, Horváth Reni (Horen) fotóssal együtt összesen 30 nőt mutattunk be. Mivel a sorozat nagy sikernek örvendett, folytatjuk. December elejétől kezdődően újabb "eleven nőciket" ismerhettek meg. Sokan közülük közösségükben, vagy épp szűkebb-tágabb régiónkban már ismertek, de most talán egy újabb oldalukat mutatják meg. Ahogy a tavalyi, úgy a most induló sorozatunk is a teljesség igénye nélkül készült. A hölgyek mindegyike ugyanazokat a kérdéseket kapta, rajtuk múlt, milyen terjedelemben válaszolnak. Aktuális sorozatunk kilencedik részében lássuk és olvassuk a Be Me (korábban R3D One) tánciskola vezetőjét, az alistáli Horváth Melanit.
A nőci, ha eleven sorozatban eddig szerepelt hölgyek:
Horváth Reni (kezdeményező) – Antal Ágota, Babos Kitti, Bartalos Tóth Iveta, Bertók Tóth Katalin, Bíró Bea, Bokor Réka, Bugár Anna, Dékány Nikolett, Dobos Bacu, Dudás Viktória, Durica Kati (interjú nélkül), Gasparik Kriszta Maja, Gál Mislay Enikő, Hodossy Katalin, Horváth Melani, Igari Annamária, Kacz Éva, Kiss Kósa Annamária, Kiss Limpár Éva, Kurucz Klaudia, Lantos Borbély Katica, Mészáros Krisztina, Molnár Karácsony Emőke, Mórocz Magdolna, Nagy Szilas Ildikó, Nagy Tímea, Norina Hella, Ollé Kulcsár Gabi, Pálfy Ella, Pápay Annamária, Pukkai Judit, Rencés Kovács Julianna, Récsei Noémi, Štefkovič Patasi Ági, Szarka Zsuzsanna, Takács Noémi, Tóth Erika, Tóth Helen, Tóth Tünde, Varga Lívia, Virág Anita, Volner Nagy Melinda.
HORVÁTH MELANI
Táncos, koreográfus, tánciskola-vezető (26) - Alistál
Itt keresd:
Facebook: melanihorvath / bemedanceschool
Ha egyetlen bővített, de tömör mondatban kellene bemutatnod, ki vagy, és mivel foglalkozol, az hogy hangzana?
Tánciskola-vezető, táncszerelmes anya vagyok, aki igyekszik a karrierjét összeegyeztetni (nagy segítséggel), a gyerekneveléssel.
Tevékenységedet, szívügyedet illetően mire vagy a legbüszkébb?
Arra, hogy amikor annak idején, 7 éve elkezdtem irányítani egy tánciskolát, összesen 15 embert érdekelt, amit csinálok, mostanra viszont ez 70 emberre bővült, és a legcsudibb érzés, hogy vannak olyan emberek, akik miután elkezdték bármikor a 7 év alatt, egyszer sem hagyták abba, hanem azóta is minden félévet/évet együtt kezdünk és fejezünk be. Mikor még babát vártam, akkor is volt kire számítanom, név szerint Dobai Karina és Horváth Dóra segítettek nekem ebben féléven keresztül és sokszor azóta is. :-)
Tevékenységedben, szívügyedben mit szeretsz a legjobban és legkevésbé?
A legjobb, amikor viszontláthatom a művemet a diákokon. Ezen felül a legjobb, ha valakivel sikerül megszerettetnem azt, ami nekem egész életemben egy szerelem volt. A legnehezebb része talán az, hogy ugye emberekkel dolgozom együtt és mindannyian tudjuk, hogy ennek vannak jobb és rosszabb oldalai, mivel nem mindig lehetünk egy véleményen.
Kérlek, írj le egy, a tevékenységedhez kötődő konkrét kedves/emlékezetes szituációt/történetet!
Annyira imádom a táncot és a táncosaimat, hogy a vőlegényem és anyukám összedugták a fejüket és kitalálták, hogy az lenne a legjobb lánykérés, ha a táncteremben, a diákjaim bevonásával tenné fel a nagy kérdést életem szerelme. Tényleg ez volt a legjobb lánykérés, NEKEM, személyre szabva, táncon, a tanítványaimmal. :-)
Ki az az inspiráló személy vagy melyik az az esemény, aki/ami erre a pályára terelt?
Anyukám tolt mindig előre, közben pedig sok olyan emberrel volt szerencsém találkozni, akik ösztönöztek, mégis a leginkább az inspirál, hogy mindig valami jót tudjak csinálni, ami elnyeri mások tetszését is, és esetlegesen valami újat teremteni, amit még a környéken nem igazán csináltak. Hogy lehetőséget nyújthassak más táncosoknak is a közelben, ezért szeretek workshopokat szervezni, ahol híresebbnél híresebb koreográfusok tanítanak és adják át a tudást az ez iránt vágyakozó tehetséges embereknek.
Említs olyan tényezőket, amiktől a kezdetek után, egy folyamat végén az lettél, aki ma vagy!
Sajnos táncos pályafutásom alatt a rengeteg pozitív élmény mellett sikerült pár negatívval is szembesülnöm, amelyek által rá kellett jönnöm, hogy én nem akarok olyanná válni. Ezért igyekszem mindig a szívemből cselekedni, mert akkor tiszta marad a lelkiismeretem. Nemrég vége szakadt egy hosszú szövetségünknek egy magyarországi tánciskolával. Ez volt az egyik legmeghatározóbb pont a jelenlegi életemben. Innentől kezdve csak magamnak kell megfelelnem, ami egyben felszabadító és ijesztő érzés is.
De ami még ennél is jobban nyomot hagyott bennem, az a kisfiam születése, mivel előtte hajlamos voltam mindent a szívemre venni, azóta viszont megspórolom magamnak az idegeskedéseket és picit önző módon csak arra összpontosítok, hogy mi szolgálná leginkább a saját lelki békémet, mivel tudom, hogy ahogyan én érzem magam, a kisfiam is úgy fogja magát érezni.
Hogyan tekintesz ma a kezdő, évekkel ezelőtti önmagadra, mi az, amiben leginkább megváltoztál mostanra?
Szerintem sokat komolyodtam. De mivel gyerekekkel dolgozom együtt, próbálom nem elfelejteni, hogy én milyen voltam annyi idősként. Amikor elkezdtem, csak szórakozásból csináltam, most már van bennem némi megfelelési kényszer a környezetemnek, tanítványaimnak és legfőképp önmagamnak.
Egy idézet, gondolat, ami inspirál az életben, illetve ami legutóbb szöget ütött a fejedben /”életfilozófiád”/?
Évek óta ez az egyik kedvencem: "Azt mondják, hogy a legnagyobb hiba bármit feladni, hogy a legnagyobb erő a kitartó próbálkozáshoz kell. Ne add fel a reményt, hogy minden jobbra fordul! Sose feledd, mennyi mindent megoldottál már! Igyekezz helyesen ítélni, harcolj lankadatlanul! Mert ha lemegy a nap, nem marad egyéb, mint a meggyőződés, hogy te mindent megtettél. És amikor a nap holnap újra felkel, folytatni fogod." (Erica világa)
A nőci, ha eleven logója
Nevezd meg kérlek a három legmeghatározóbb tulajdonságod, aminek a sikeredet/életed alakulását köszönheted!
1. Akaratos. 2. Kitartó. 3. Határozott.
Magadban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?
Úgy gondolom, hogy egy pozitív személy vagyok, mindenben igyekszem meglátni a jót és kitartok mellette. Ebből kifolyólag talán
amit a legkevésbé szeretek magamban, az az, hogy nem mindig sikerül eltántorítani a célomtól, még ha néha mások jobban is látják, és a jó irányba próbálnak terelni, akkor is sokszor inkább megyek a saját fejem után. Az egyetlen ember, akinek ez mégis sikerülhet, az Anyukám.
Másokban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?
Én nagyon szeretem, ha valaki együttműködő, kitartó és végigcsinálja, amit elkezd teljes erőbedobással. A link emberekkel nem igazán tudok mit kezdeni, szakmámból adódóan szerintem ez érthető.
Említs 3 olyan szlovákiai magyar nőt, akit te a saját értékrended szerint nagyra tartasz!
Tudom, hogy nem ismert sokak számára, de mégis elsőként édesanyám, akit nagyra tartok, mivel fiatalon szült meg engem, nem sokkal születésem után leérettségizett, felnevelt, mindig kiállt mellettem és mindig támogatott. Nélküle biztosan nem tartanék ott, ahol. És mindezek mellett most a saját vállalkozásukat vezetik a munkatársával, hál' Isten elég jövedelmezően.
Másik nőtársam Maja, az Arizóna zenekar énekese, szerintem nem kell bemutatnom. ;-)
Harmadik hölgytársam pedig Téglás Veronika, aki anya, szempillaépítő és azt oktatja is, még a saját márkáját is piacra dobta már.
Ha valaki tanácsot kérne tőled, mi kell ahhoz, hogy „eleven“ (= erős, ügyes, talpraesett stb.) legyen, mit tanácsolnál?
Én mindig úgy tekintettem mindenre, hogy semmi sem lehetetlen. Nincs olyan, hogy nem vagy képes rá. Ha elhiszed, hogy sikerülhet, akkor az sikerülni is fog.
(szt/hrn)