Ellentmondásos körülmények között épült egykor, de hasznos erőművé válhat a bősi a 21. században

2021. november 24. - 10:22 | Régió

Így vélekedett az elavulttá vált zsilipkamrák egyikének felújítása után a bősi vízi erőműnél Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter. A jobboldali kamrát hivatalosan kedden adták át, a baloldali modernizációja a tervek szerint 415 napon belül ér véget. Kezdődhet a visszaszámlálás.

Ellentmondásos körülmények között épült egykor, de hasznos erőművé válhat a bősi a 21. században
Fotók: Paraméter/TASR

Vladimír Kollár, a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatója a zsilipkamra mellett történt szalagátvágás előtt emlékeztetett, hogy az erőmű 29 éve működik, és november 6-án volt az évfordulója annak, hogy áthaladt rajta az első, Martin névre keresztelt utasszállító hajó.

„Azóta összesen 420 ezer hajó ment rajta keresztül, melyek összesen mintegy 165 millió tonnányi árut és több millió utast szállítottak. A terheltségének megnövekedése, illetve az évek során bekövetkezett balesetek jelentősen befolyásolták a működését, emiatt fogtunk bele ebbe az alapvető fontosságú felújítási projektbe” – jegyezte meg.

A munkálatok még az előző kormány idején, 2019 júniusában kezdődtek, és a zsilipkamrák teljes felújítását, köztük a mintegy 500 tonnás zsilipkapuk cseréjét is magukba foglalták. A zsilipek gyakori leállása az utóbbi időben jelentős késedelmeket okozott a folyami szállításban, a modernizálással azonban az eddigi 45 percről csaknem felére csökkenhet az áthaladás az egyes kamrákon.

Katarína Bruncková, a projektben szintén résztvevő közlekedésügyi minisztérium államtitkára kifejtette, hogy az összköltségvetés csaknem 150 millió euró, ebből hozzávetőlegesen 123 milliót áll az Európai Unió, 22 milliót pedig a Vízgazdálkodási Építővállalat.

Balról: Katarína Bruncková, Vladimír Kollár és Ján Budaj

Ján Budaj miniszter ezt követően a jövőről beszélt, és emlékeztetett, hogy a kivitelező Metrostav ígérete szerint 415 napon belül elkészül a másik kamra is. A határidők eredetileg 2020 decemberéről és 2022 júniusáról szóltak, de mint mindenbe, ebbe is beleszólt egyrészt a világjárvány, másrészt más, előre nem látott körülmények.

Megemlítette, hogy a jövő év elején írják ki a versenypályázatot az erőmű áramgenerátorainak cseréjére, amelyek növelik a hatékonyságát.

„A szlovákiai villamosenergia-termelés 10%-át adja a bősi erőmű. Ez tiszta energia, száz százalékban környezetbarát, ami a klímaváltozás és az energetikai krízis idején nagyon fontos. A megépítését övező egykori tiltakozás ellenére ma ellátja a feladatát. Stabilizálja a folyót és elektromos energiát szolgáltat” – fogalmazott.

Figyelmeztetett, hogy a jövőben ugyanakkor az erőművön kívül a duzzasztott folyószakasz karbantartására is ügyelni kell, el kell például távolítani a körtvélyesi víztározónál az évek során felgyülemlett hordalékot.

Megemlített egy további lehetőséget, ami a bősi erőműben rejlik, ez pedig a folyami hajók hidrogénmeghajtásának támogatása. „Figyelmet érdemel az a kérdés, hogy talán épp Bősön használhatnánk ki a villamosenergia-hálózat alacsonyabb fogyasztása esetén azt a többletenergiát, amit az erőmű legyárt, mégpedig hidrogén előállítására. Ez a fejlesztési folyamat még az elején jár, de ha odaérünk, akkor

a zsilipkamrák a megfelelő pontjai lehetnének annak, hogy a részben vagy teljesen hidrogénmeghajtású hajókat feltöltsék, akár annyi idő alatt, míg a kamrában felemelkedik vagy lesüllyed a vízszint”

– magyarázta.

Kifejtette, hogy ökológiai szempontból rendkívül nagy megterhelést jelent a hajózás, és ebben gyakran a hajótulajdonosok felelőtlensége is szerepet játszik. „A kereskedelmi cégek gyakran arra játszanak, hogy baleset esetén ne lehessen tőlük mit elvenni” – húzta alá, emlékeztetve egy korábbi, az erőműnél történt hajóbalesetre, mely után a cseh tulajdonos nem volt hajlandó elvinni a kiemelt hajóroncsot. Emlékeztetett, hogy ha ilyesmi a zsilipkamrában történik, és megsérülnek a zsilipkapuk, az több tízmilliós károkat jelent, és éppen ezért foglalkozni kell a Duna-csoport országainak azzal a kérdéssel, hogy felülvizsgálják a Dunán működő zsilipeken történő áthaladás ingyenességéről szóló korábbi, vitás döntésüket.

A miniszter azzal zárta mondandóját, hogy ha a tervezett fejlesztések sikerülnek, akkor kijelenthetik, hogy elégedettek.

„Abban az esetben ugyanis fontos munkát végeztünk el a környezetbarátabb teherhajózás területén, valamint annak érdekében, hogy az erőmű, amely ellentmondásos körülmények között épült a 20. század végén, hasznos és jó erőművé váljék a 21. században” – hangsúlyozta.

(SzT)