Elnökké nyilvánította magát a bolíviai szenátus egyik alelnöke

Ánez az alkotmányra hivatkozva jelentette be, hogy átmenetileg az ország élére áll. Az alaptörvény alapján az elnök és az alelnök lemondása vagy megbízatásának egyéb okbóli megszűnése esetén a szenátus elnöke vagy a képviselőház elnöke látja el az államfői feladatokat, ám vasárnap mindannyian lemondtak posztjukról.

Jeanine Ánez az után jelentette be, hogy ideiglenes államfő lesz, hogy a parlament mindkét háza határozatképtelenség miatt képtelenné vált arra, hogy kijelölje a vasárnap lemondott Evo Morales ideiglenes utódát.

Az immár Mexikóban lévő Evo Morales szerint Ánez bejelentése puccsal ér fel.

„A történelem legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa történt. Egy jobboldali puccsista szenátor a szenátus elnökévé, majd az ország ideiglenes elnökévé kiáltja ki magát törvényhozási határozatképesség nélkül, miközben cinkosai veszik körbe, és a népet elnyomó hadsereg és rendőrség irányítása alatt ál” – írta a Twitteren Evo Morales.

A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről, mert az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokat és potenciális csalást észlelt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Ő volt az ország első őslakos államfője. Kedden Mexikóba utazott, mert az észak-amerikai országban kapott menedéket.

MTI