„Előbb az arcodba nevetnek, mi meg aztán az életükért küzdünk” – egy szlovákiai mentős a koronavírus-járvány nehéz pillanatairól

2021. december 6. - 13:18 | Belföld

A koronavírus-járvány harmadik hulláma Szlovákiában alaposan megnehezíti a mentősök életét, akiknek sokszor nemcsak az idővel, hanem a páciensek hozzátartozóival is meggyűlik a bajuk. Hogy hogyan is néz ki jelenleg egy mentős mindennapja, arról Beáta Macejková számolt be a SME-nek.

„Előbb az arcodba nevetnek, mi meg aztán az életükért küzdünk” – egy szlovákiai mentős a koronavírus-járvány nehéz pillanatairól
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció

A trencséni mentős szerint a covid-járvány ideje alatt ráfizetünk minden olyan hiányosságra, amely az egészségügyet sújtotta Szlovákiában. A kórházak elavultak, helyileg nem kielégítőek, a legnagyobb problémát pedig az orvosok, nővérek és mentősök hiánya okozza.

Mint mondja, a koronavírus-járvány miatt leterheltek a mentőegységek, egyre több helyre riasztják őket, a magas fertőzésveszély miatt pedig más biztonsági rendszerben kell dolgozniuk.

„A járvány harmadik hulláma kicsit más, mint a második. Mindenki azt hitte, hogy az oltásnak köszönhetően jobb lesz a helyzet, de továbbra is alacsony a beoltottság, főként a rizikósaknak számító idősebbek körében”

– tette hozzá Macejková, aki szerint nőtt a krónikus betegségben küzdő páciensek száma is, akik az elmúlt egy évben a járvány miatt nem kaptak megfelelő egészségügyi ellátást.

A mentős elmondta, hogyan is néz ki, amikor egy pácienshez riasztják őket. Először is antigéntesztet végeztetnek a pácienssel, hogy kiderítsék, jelenleg fertőző-e. Sok páciens vagy annak hozzátartozója ezt megtagadja, de a biztonság miatt ezt kénytelenek elvégezni. Ha kiderül, hogy az illető fertőzött, magasabb biztonságot nyújtó felszerelésben folytatják a kezelést. A helyszínen elsősegélyben részesítik, megállapítják a diagnózist, majd eldöntik, hogy szükséges-e a kórházba szállítása.

Macejková ugyanakkor hozzáteszi, hogy ha a páciens életveszélyben van, az antigénteszt elvégzésétől eltekintenek, és elsősorban az illető életfunkcióinak fenntartásán fáradoznak. „Ilyen esetekben a mi optimális biztonságunk másodlagos” – tette hozzá. Ha viszont már a bevetés előtt tudják, hogy a páciens fertőzött, útközben felveszik a védőruházatokat.

Mint mondja, gyakran két-három fertőzött pácienst is ellátnak egymás után anélkül, hogy egy kis szünetet tarthatnának, vagy legalább egy korty vizet ihatnának.

„Valóban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a páciensek ne várjanak sokat a mentőre” – mondta.

Az elmúlt héten az esetek több mint 65 százalékában fertőzött személyekhez riasztották őket. Többnyire olyan esetekről van szó, amikor a fertőzöttek állapota romlani kezd, vagy más egészségügyi probléma miatt riasztották őket, de a kezelés során megállapítják náluk a fertőzést. A mentősöket leggyakrabban mellkasi fájdalom, légzési nehézségek, gyengeség, eszméletvesztés, láz vagy gyomorbántalmak miatt riasztják.

Macejková szerint az, hogy a covid-betegek miatt gyakran mások nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, legfőképpen a kórházakra jellemző, amelyek egyre inkább megtelítődnek. Mint mondja, nem egyszer előfordult már, hogy sorakozniuk kellett a sürgősségi előtt, a helyhiány miatt pedig az orvosok más kórházakkal egyeztetnek, így van, hogy a mentősöknek a sokkal messzebb lévő intézményekbe kell átszállítaniuk a betegeket. A súlyos esetek, mint a súlyos sérülések, szívroham vagy az agyvérzés elsőbbséget élveznek minden előtt, nem tesznek különbséget abban, hogy az illető fertőzött-e vagy sem.

„Mindez azt eredményezi, hogy a mentési idő meghosszabbodik. Az egész rendszer le van terhelve, a páciensek, akik a járványmentes időszakban gyors segítséget kaphatnának, most várniuk kell" – jegyezte meg a mentős.

Állítása szerint a covid-betegekhez való kiszállás sokkal tovább tart, ami főként annak a számlájára írható, hogy az overallokban sokkal nehezebben megy a munka, meleg van benne, rosszabbul hallanak és látnak, nehezebb orientálódni és mozogni. Ez sokkal több energiát is emészt fel, miközben tiszta fejjel kell gondolkodni és összpontosítani a páciensre. Emellett előfordul olyan is, hogy a páciens hozzátartozója sem érzi magát jól, így őt is el kell látni, amivel tovább húzódik az idő.

Gyakran találkozik olyan esettel is, hogy a páciensek vagy akár az egész család is tagadja a vírus létezését, ezzel nehezítik a munkájukat. Egyszer egy idős nőhöz riasztották őket, aki rossz állapotban volt, s mint kiderült, sem ő, sem a családja nincs beoltva. Hozzátartozói nem akarták megengedni neki, hogy antigéntesztet végezzen el rajta, és csak hosszas magyarázás és kérlelés után adott engedélyt az idős asszony. A teszt pozitív eredményt mutatott, de a család nem engedte a mentősöknek, hogy kórházba szállítsák őt. Újabb hosszú percek teltek el győzködéssel, végül az idős nő beleegyezett a kórházba szállításba.

Emellett olyan esettel is találkozott, hogy az idős páciens azt mondta, a gyerekei megtiltották neki, hogy beoltassa magát, vagy hogy ő maga nem tud elmenni oltásra, a gyerekei pedig nem viszik őt el.

„Néha akármit csinálhatsz, nem hisznek semmiben. Akkor sem, ha fuldokolnak vagy a covid okozta a szüleik halálát. Valóban próbáljuk megmagyarázni, hogy az oltás szükséges, a teszteket pedig azért kell elvégezni, hogy másokat ne veszélyeztessünk” – tette hozzá Macejková.

Mint mondja, gyakran tehetetlenek az álhírterjesztőkkel és az emberek agresszivitásával szemben, másrészről viszont dühíti őket, ha azt látják, hogy az emberek nem tartják be a szabályokat és a karantént, nem hordanak reszpirátort, fertőzötten rohangálnak üzletbe, és aztán az arcukba nevetnek.

„Először rád támadnak, mi pedig aztán segítsünk rajtuk a mentőben vagy a kórházban. Tény, hogy nincs jó állapotban nálunk az egészségügyi rendszer, amire mindenki ráfizet. Azok is, akik be vannak oltva és betartják a szabályokat. Sajnáljuk, hogy ez így van, de képtelenek vagyunk egy csettintésre megváltoztatni. Fáradtak vagyunk.”


(SME)