Először mondta ki a bíróság, hogy Kočner és bandája ellopták a Technopol Servist!

A Pozsonyi I. Járásbíróság bírónője, Antónia kedden kijelentette, hogy a cég közgyűlésének döntései érvénytelenek, sőt, az egész közgyűlés csak egy színlelt közjáték volt. Ezen a megjátszott közgyűlésen, 2016. december 2-án Kočner emberei vettek részt, mégpedig olyan részvényekkel, amelyeket a rendőrség szerint korábban elloptak. Önjelölt részvényesként beültették magukat a cég elnökségébe, közvetlenül ezután pedig mintegy 20 millió euró értékű ingatlant sikkasztottak.

"A már érvénytelen határozatok alapján olyan személyek töltötték be a cég statutárius szerveinek funkcióját, akiknek erre nem volt valós felhatalmazásuk" – jegyezte meg a bírónő.

A kétes közgyűlést egy közjegyző, Miloslav Kováč is hitelesítette, aki nem először dolgozott Kočner javára. Az igazságügyi minisztérium megállapította, hogy a közjegyző jogellenesen cselekedett, a közjegyzői kamara pedig még korábban 3300 eurós bírságot szabott ki rá.

Radovan Pala, a cég valós tulajdonosait képviselő TaylorWessing ügyvédi iroda munkatársa szerint alapvető fontosságú döntésről van szó, amely igazolja, hogy Kočner emberei törvénytelenül cselekedtek, törvénytelenül ruháztak át ingatlanokat, adták el a céget és vettek ki pénzt a számláiról. "Sajnálatos, hogy ez két évig tartott, de az ítélet indoklása nagyon világos a cég törvénytelen átvételének kimondásában" – húzta alá.

Az igazi tulajdonosok még 2016 decemberében pert indítottak, ám félévig ezzel nem történt semmi. Azt követően távozott a bíróságról az ezzel foglalkozó bírónő, és vette át annak tárgyalását Bednarčík. Ő azonban az idei év elején jelezte, hogy mintegy 700 ügyet és 3000 végrehajtást "örökölt", időközben pedig ez a szám tovább nőtt az új ügyekkel. A Pozsonyi I. Járásbíróság a leginkább leterhelt az országban.

A legelején, 2016-ban a Technopol Servis körüli ügy még csak egy házastársi vitának tűnt a cég hosszú éves igazgatója, Pavel Pávek és exfelesége, Denisa között. A viszálykodásuk oda vezetett, hogy Páveková a cég széfjéből részvényeket lopott el, majd rájuk írta a saját nevét és a cég nevében kezdett eljárni.

Amikor ezzel elkezdett foglalkozni a rendőrség, és meggyanúsították a részvények ellopásával, Kočner segítségét kérte. Ezután állítólag eladta a részvényeket egy bizonyos Aarow nevű cégnek, melynek tulajdonosa egy bizonyos ifjabb Jozef Dučák. A rendőrség szerint ő az, aki összehívta azt a bizonyos itatott, színlelt közgyűlést, melyen az apját, idősebb Jozef Dučákot tette meg a vállalat vezérigazgatójává.

Dučák Kočner ismerőse, közösen vállaltak szerepet annak idején a bazini szemétlerakat ügyében, melyben Zuzana Čaputovával álltak szemben. Szintén Dučák volt az, aki beszerezte azt a Mercedest, amelyet Alena Zsuzsová, a Kuciak-Kušnírová-gyilkosság egyik gyanúsítottja használt.

Idősebb Dučák azzal védekezett a bíróságon, hogy Páveková eladta azokat a bizonyos részvényeket a fia cégének, így neki jogában állt összehívni a közgyűlést, majd alapszabályt módosítani, valamint az elnökség összetételét megváltoztatni. Bednarčík bírónő válasza erre az volt, hogy az Aarow cég két év alatt semmilyen módon nem tudta bizonyítani, hogy jogszerűen tett szert a részvényekre. Se magukkal a részvényekkel, sem valamilyen adásvételi szerződéssel.

Páveková már korábban sem mutatta meg a részvényeket a rendőrségnek, csak azt állította, a férje azokat odaajándékozta neki, ezért volt joga ahhoz, hogy elhozza. A bírónő azzal kontrázott, hogy az ajándékozási szerződésnek írásos formában meg kell lennie, és mivel azt nem mutatták be, ezért a valós tulajdonosoknak adott igazat, miszerint ez a szerződés nem is létezik.

Bednarčík arra is felhívta a figyelmet, hogy 2016. december 2-án, annak a bizonyos közgyűlésnek az idején az Aarow cég nem volt bejegyezve a Technopol Servis részvényeseként, márpedig erre szükség van ahhoz, hogy a jogait érvényesíthesse, tehát mondjuk közgyűlést hívjon össze.

"A részvények, a szerződés és a bejegyzés nélkül nem kerülhetett sor a részvénytulajdonosok kicserélődésére. Mivel pedig a megjátszott közgyűlésre olyan személyek jöttek el, akik nem voltak a cégnek valós tulajdonosai, nem dönthettek az elnökségi tagok cseréjéről, ha az ilyesmit elfogadnánk, akkor bárki bármely cég közgyűlését összehívhatná, ami egy abszolút nemkívánatos állapot egy jogállamban" – szögezte le indoklásában a bírónő.

(SME)