"Elvárjuk a koalíciótól, hogy számolja hozzá a kettős identitású embereket is a magyar kisebbséghez"
Nem tartják túlságosan lesújtónak a népszámlálási adatokat a Szövetség képviselői, de csak a 2011-es fogyáshoz képest. A legelszomorítóbb szerintük, hogy a magyar anyanyelvűek száma nagyon nagy csökkenést mutat. Abban a párt mindhárom frakciója egyetért, hogy a kormányzatnak az első és a második nemzetiség összeszámolásával együtt kell értelmeznie a számokat, ezeknek megfelelően kell meghoznia a kisebbségek életét befolyásoló rendeleteket.
A 2021-es népszámlálás adatai szerint 422,1 ezer ember vallotta magát magyarnak Szlovákiában, ezen felül további 34 ezren a második nemzetiségként tüntették fel a magyart. A két adat összesítése alapján 456,1 ezer a magát magyarnak vagy részben magyarnak tartók száma az országban.
Ha ezt a számot hasonlítjuk a 2011-es népszámlálási adathoz – 458 467 – akkor szinte nem is beszélhetünk fogyásról. Ha azonban csak az elsőként megjelölt nemzetiséget vesszük figyelembe, akkor már viszonylag nagy, 36 ezres fogyásról beszélhetünk.
A magyar anyanyelvűek számát tekintve azonban – legalábbis első ránézésre – mindenképpen nagyobb fogyásról beszélhetünk. 2011-ben ugyanis 508 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek, míg jelenleg csak 462 ezren vallották ezt magukról.
Ezt azonban még elemezni kell, mivel 2011-ben az 508 ezer magyar anyanyelvű közül csak 443 ezren voltak magyar nemzetiségűek is egyben. A többiek elsősorban szlovák – 51 ezer – és roma nemzetiséget – 10 500 – adtak meg.
Jelenleg ilyen adatokat még nem közölt a statisztikai hivatal, így nem tudhatjuk, hogy a 462 ezer magyar anyanyelvű közül hányan vallották magukat magyar nemzetiségűnek is.
A 2011-es és a 2021-es adatok azonban nem teljesen összevethetők, elsősorban a két nemzetiség választásának lehetősége miatt. „2011-ben nem lehetett két nemzetiséget megjelölni, így az összehasonlítás nem állja meg a helyét” – jelentette ki Ľudmila Ivančíková, a hivatal demográfiai főosztályának igazgatója.
A nemzeti kisebbségekhez tartozók számát kiterjesztően kell értelmezni
A Szövetség három platformjának képviselői abban teljesen egyetértenek, hogy a nemzetiségek számát illetően kiterjesztően kell értelmezni a számokat, vagyis azokat is magyarnak kell számítani, akik a második helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget. Ez szerintük természetesen vonatkozna az összes nemzetiségre.
Forró Krisztián pártelnök (MKP-platform) szerint a számoknak nem lehet nagyon örülni, de nem is annyira lesújtóak.
„Jó hír, hogy azt mutatják a számok, a magyar közösség Szlovákiában továbbra is életképes, életerős” – jelentette ki Forró.
Azt viszont már nem tartja annyira jó hírnek, hogy 2011-hez képest is csökkent a magyarok száma. „Tovább csökkentünk, de nem olyan nagy a csökkenés” – hivatkozott az első és a második helyen megjelölt nemzetiség alapján összesített adatra Forró. Ez ugyanis csak mintegy 2 ezer fő csökkenést mutat.
A legszomorúbbnak azonban az anyanyelvre vonatkozó adatokat tartja. „Sokkal szomorúbb hír, hogy a magyar anyanyelvűek száma nagyobb mértékben csökkent” – jelentette ki a Szövetség elnöke.
Sólymos: reménykeltő adatok
Sólymos László, az Szövetség Országos Tanácsának elnöke sokkal optimistább. „A Statisztikai Hivatal adatai különleges jelentőséggel bírnak: többek közt azért is, mert a korábbi évtizedek jelentős csökkenéséhez képest most azt láthatjuk, hogy a 2021-es népszámlálás eredménye reménykeltő” – vélekedett Sólymos. 1991 és 2011 között ugyanis 567 ezerről esett vissza 458 ezerre a magyarok száma Szlovákiában, miközben az arányuk 10,8 százalékról 8,5-re zuhant. Most, a mindkét nemzetiség beszámítása esetén az arány gyakorlatilag nem változott. Szerinte a korábbi zuhanás nagymértékben a magyarok elleni gyűlöletkeltés számlájára írható, ami jórészt az 1990-es évekre volt jellemző. „Ma már a gyűlöletkeltés nem olyan jelentős tényező, ami részben a Híd politikájának is köszönhető” – mondta Sólymos. A népességfogyást azonban ő sem kérdőjelezi meg.
„Van bizonyos elszívóerő az anyaország irányába, és van asszimiláció is” – magyarázta Sólymos.
Azt a Szövetség mindhárom platformja szorgalmazza, hogy a kormány kiterjesztően értelmezze a népszámlálás eredményeit, vagyis minden kisebbség esetében vegye figyelembe azokat akik az első vagy a második helyen jelölték meg az adott nemzetiséget. A magyarok esetében ez 34 ezer embert jelent, százalékosan viszont csak a 7,69 százalék.
A romák esetében azonban már sokkal nagyobb a tét: első helyen 67,2 ezren jelölték meg a roma kisebbséget, a második helyen viszont 88 095-en, ami esetükben 130 százalékos növekedést jelent.
A romák egyébként 10 éve 105 ezren voltak az akkori népszámlálás szerint.
Berényi: Viták lesznek
„Nyilván a következő időszak legnagyobb kérdése az lesz, hogy azok a számok, amelyeket nyilvánosságra hoznak, milyen interpretációt kapnak” – jelentette ki Berényi József, a párt MKP platformjának elnöke. Szerinte egy új statisztikai kategóriát, a kettős nemzetiségűek kategóriáját is el kell helyezni, ami eddig ilyen nem létezett.
„Nyilván lesznek viták, hogy hogyan fogja ezt értékelni a kormánykoalíció.
Mi elvárjuk a koalíciótól, hogy számolja hozzá a kettős identitású embereket is a magyar kisebbséghez, már csak azért is, mert ez alapján számítják ki a megfelelő törvényeknek megfelelően, hogy mennyi pénzt ad a magyar kultúrára, vagy azt, hogy hol lehet a hivatalban is használni az anyanyelvet” – magyarázta Berényi.
Rendeletek csak jövőre lesznek
A népszámlálásnak a nemzetiségek létszámára vonatkozó adatainak alkalmazására első körben a kormány Kisebbségi Bizottsága tesz majd javaslatot. Bukovszky László kisebbségi biztos, a Bizottság elnöke szerint a testület már létrehozott egy munkacsoportot a kisebbségek létszámával kapcsolatos rendeletek kidolgozására. „A testület már létrejött, hamarosan megtartja első ülését is” – tájékoztatott Bukovszky.
A kormánybiztos szerint több változás is várható, egyrészt a népszámlálás adatai alapján, másrészt például a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
„Most lép majd gyakorlatilag hatályba a 15 százalékos határ, itt lesz majd fontos a népszámlálás eredményeinek interpretációja, hiszen ha a második bevallott nemzetiséget is figyelembe veszik, akkor jelentős lesz majd az eltolódás” – mondta korábban a Paraméternek Bukovszky.
A 15 százalékos határ a kisebbségi nyelvek hivatali használatára vonatkozik, a jelenlegi 20 százalék csökken majd 15-re. „Ennek fényében kell majd módosítani a kormányrendeletet, amely tartalmazza majd azon települések listáját, ahol használható valamelyik nemzetiség nyelve. A rendelet tervezetét július végéig készíti el a kormányhivatal, a rendelet pedig 2023. január 1-én lépne életbe” – magyarázta Bukovszky.
Gyimesi a kettős nemzetiséget bírálta
Az OLaNO képviselője szerint hiba volt a engedélyezni két nemzetiség választásának lehetőségét, úgy véli, hogy a magyar kisebbség esetében ennek nincs jelentősége.
„A kettős identitás a Szlovákiában élő magyarok számára nem jelent semmit. Számukra ez idegen fogalom” – jelentette ki Gyimesi.
A magyart 34 ezren jelölték meg második nemzetiségként, azt azonban még nem lehet tudni, hogy a magyart első nemzetiségként megjelölők közük hányan jelöltek meg másodikként másik nemzetiséget. Az adatok ilyen bontásban csak később állnak majd rendelkezésre.
- lpj -
