1
Illusztráció
Megosztás
Kicsit megkésve, de óvatosan megbüntetné – legalább anyagilag – a volt kommunista rendszer kiszolgálóit és haszonélvezőit a kormánykoalíció, a parlament az általános vitában elfogadta a „kommunista rendszer haszonélvezői meg nem érdemelt jutalmainak megvonásáról” szóló törvényt. Valójában csak a nyugdíj megvonásáról van szó, és az előterjesztők szerint ma már „csak” mintegy 7000 embert fog érinteni.
Megvonná a szocialista rendszerben – az 1948 és 1989 között – magas posztot betöltő politikusok, a szlovák és a csehszlovák kormányok, az akkori szlovák és csehszlovák szocialista „parlamentek” tagjainak nyugdíját, pontosabban a nyugdíjnak azt a részét, amit a kommunista rendszerben betöltött funkció alapján kapnak.
Ugyanilyen megvonásban részesülnének a kommunista titkosszolgálat, az ŠtB, a szocialista katonai titkosszolgálat és a határőrség titkosszolgálata tagjai.
Az intézkedés érintené azokat is, akik a szlovák vagy a csehszlovák kommunista párt központi bizottságainak tagjai vagy alkalmazottai voltak, illetve a belügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak azokat a dolgozóit, akik a titkosszolgálatok felügyeletével voltak megbízva.
7000 embert érinthet
Anna Andrejuvová (OĽaNO) szerint akár 7000 embert is érinthet az általuk előterjesztett jogszabály. „Az ÚPN nyilvántartásában mintegy 4800 név szerepel, de mi azzal számolunk, hogy ez a szám ennél magasabb lesz, hozzávetőlegesen 7000 ember lehet érintett” – mondta a törvényt előterjesztő egyik képviselő.
A nyugdíjat ugyanis az ÚPN, a Nemzeti Emlékezet Intézete által kiadott igazolás alapján fogja majd megvonni a Szociális Biztosító. A jogszabály várhatóan augusztusban lép életbe, az első érintettek nyugdíja jövő év januárjától csökkenhet.
A közlekedési rendőröknek nem kell tartaniuk
Andrejuvová szerint az előző rendszer egyszerű rendőreinek nem kell attól tartaniuk, hogy csökkentik majd a nyugdíjukat.
„Ez a rendelkezés csak az ŠtB munkatársaira vonatkozik, a VB, vagyis a közbiztonsággal foglalkozó részleg dolgozóira nem” – magyarázta a képviselő.
A rendszer csak azokat az évekért kapott nyugdíjat vonná el, amikor az illető a törvényben meghatározott időszakban az adott intézmény munkatársa volt. „Ha valaki 10 évig az ŠtB-nek dolgozott, majd 30 évig egy őrző-védő szolgálat alkalmazottja volt, akkor a javaslat szerint a 10 évet nem számítják be a nyugdíja összegébe, de azt a 10 évet is ledolgozottnak tekintik a nyugdíj szempontjából” – magyarázta a képviselő.
"Jobb későn, mint soha"
Bukovszky László történész, kisebbségi ügyi biztos szerint jobb későn elfogadni egy ilyen jogszabályt, mint soha. „Azokról van szó, akik a rendszer brutalitását, elnyomó oldalát képviselték” – magyarázta a Paraméternek Bukovszky. Szerinte egy ilyen törvény kidolgozását már Ján Langoš, az ÚPN első vezetője idején elkezdte a hivatal, de az elfogadásáig azonban nem jutott el.
A történész jogosnak tartja az ŠtB munkatársainak és a hozzá kapcsolódó állami alkalmazottaknak az ilyen utólagos „megbüntetését”.
„A volt állambiztonság az a kommunista párt fegyveres testülete volt, az volt a fő célja, hogy a kommunista rendszert fenntartsa, és a rendszer ellen akár verbálisan fellépő személyek ellen a lehető legbrutálisabban fellépjen” – magyarázta Bukovszky.
Szerinte az ŠtB semmilyen szinten nem hasonlítható össze a jelenlegi vagy egy más demokratikus ország titkosszolgálatával. „Nem létezett felette parlamenti ellenőrzés, az alkotmány rögzítette a kommunista párt vezető szerepét, és az állambiztonság a kommunista párt fegyveres testülete volt” – mondta Bukovszky, aki 5 éven át az ÚPN archívumának igazgatója volt.
Volt miniszterek, miniszterelnökök, képviselők nyugdíja csökkenhet, ha még élnek
A jogszabály vonatkozik a szocialista rendszer magas posztokat betöltő politikai vezetőire, a kormánytagokra, a szlovák nemzeti és a csehszlovák kommunista "parlamentek" képviselőire is. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a szocialista „parlamentnek” 1969 és 1989 között a maival megegyező, 150 tagja volt.
A kommunista rendszer magas rangú politikai vezetői közül ma már nem sokan élnek, és nagyon sokan az új rendszerben is politikusok maradtak. Példa erre Milan Čič, aki az utolsó kommunista szlovák kormányban pénzügyminiszter volt, majd 1989 december 9-től a „nemzeti megbékélés kormányának” az elnöke lett Szlovákiában, ezt a posztot töltötte be az 1990 júniusában tartott első szabad választásokig. Majd 1993 és 2000 között az Alkotmánybíróság elnöke volt. 2012-ben halt meg.
Érinteni fogja azonban jogszabály
Marián Čalfát, az első csehszlovák „nemzeti megbékélés kormányának” kormányfőjét is, aki az utolsó kommunista csehszlovák kormánynak is tagja volt. Čalfa ráadásul még az 1990-es szabad választások utáni csehszlovák kormányt is vezette, csak az 1992-es választások után távozott a politikából.
Ő most 75 éves, 1946-ban született. A csökkenést azonban valószínűleg nem nagyon érzi meg, hiszen a rendszerváltás után még csaknem három évig miniszterelnök volt, az ebből számított nyugdíját pedig nem érinti a jogszabály.
A javaslatot egyébként 75 szavazattal engedték részletes vitára, a koalíció négy pártjának a jelenlevő képviselőinek többsége megszavazta, a Smer és a ĽSNS képviselői ellenezték, a Hlas képviselői nem szavaztak. A részletes vitára és a végszavazásra a júniusi ülésen kerülhet sor.
– lpj –