Megosztás
Amennyiben március 5-én a választópolgár kiviszi a szavazólapokat a szavazóhelyiségekből, 33 euróra bírságolhatják.
Az új, erre vonatkozó törvény 2014-ben lépett életbe. Akkor azért módosítoták a jogszabályt, hogy megakadályozzák a szavazatvásárlást, amit pont az tesz lehetővé, hogy a megvásárolt emberek kiviszik a szavazólapokat és egymásnak adogatják őket. A dolog így működik:
• A csoport első tagja szavazni megy, de az urnába csak egy üres borítékot dob, a szavazólapokat pedig kiviszi a szavazóhelyiségből.
• A szavazólapokat leadja a szavazatvásárlás főszervezőjének, aki kiválasztja a megfelelő pártlistát, azon bekarikázza a jelölteket, majd odaadja a második szavazónak – aki a választóhelyiségben már az "elkészített" szavazólapot teszi a borítékba, és leadja a szavazatát.
• A második szavazó kihozza a választóhelyiségből a fel nem használt szavazólapokat, és az egész ügylet kezdődik elölről – amíg el nem fogynak a "megvásárolt" szavazók.
Szavazáskor voksunkat borítékba, majd az urnába rakjuk, a fel nem használt szavazólapokat pedig az arra kijelölt, lepecsételt dobozba. "Ha a választó nem így tesz, szabálysértést követ el, ami 33 eurós büntetést von maga után" – tájékoztat a belügyminisztérium.
Valószínűleg nem sok embert bírságolnak majd meg, ugyanis ehhez a választási bizottság tagjainak látniuk kell, hogy az adott személy elteszi a szavazólapokat, a szavazás viszont titkos, a szavazófülkében zajlik. "A választási bizottság tagjainak kötelességük felszólítani a választókat, hogy a fel nem használt szavazólapokat ott kell hagyniuk, azonban nincsenek feljogosítva arra, hogy ellenőrizzék a szavazókat, nem tartanak-e maguknál fel nem használt pártlistákat" – áll a belügy iránymutatásában.
Bírságot tehát akkor lehet kiszabni, ha a választópolgár kezében egy szavazólappal akar távozni a helyiségből. Ekkor felszólítják, hogy adja le, de ha nem hallgat a választási bizottság tagjaira, jegyzőkönyvet írnak, és kiállítják a 33 eurós bírságról szóló papírt.
(para)